Egressy Zoltán a Bóta Caféban

Publikálás dátuma
2013.11.06. 06:51

A József Attila-díjas író, költő, műfordító, újságíró, Egressy Zoltán a Bóta Café vendége ma este 9 órától a Fix Tévében. 

Portugál című darabja 15 éve levehetetlen a Katona József Színház repertoárjáról, film is készült belőle. Más, groteszk humorral teli, művei is gyakran kerülnek előadásra hazai és külföldi teátrumokban. Bóta Gábor élő, online szintén nézhető műsorában hívhatják őt a 445-1349-es számon, és a tv.fixhd skype címen ugyancsak hozzászólhatnak az adáshoz.

Szerző

Megosztott Tündérország

Publikálás dátuma
2013.11.06. 06:50
Koncz Zsuzsa: mindegyik új dalt szeretem FOTÓ: K 2 PRESS
Igazi esemény a hazai könnyűzenei életben: Koncz Zsuzsa új stúdióalbummal jelentkezik Tündérország címmel, s már készül jövő évi jubileumi nagykoncertjére az Arénában.

Van új Koncz-lemez és lesz  tizedik Koncz-koncert jövőre az Arénában - ez valódi örömhír a hazai könnyűzenei életben. Koncz Zsuzsa nyugodtan lehetne tündérkirálylány, hisz sok évtizedes pályáját nem egyszerűen siker és népszerűség kíséri, hanem szeretet is, de tudjuk, annál sokkal keményebb, tudatosabb, önállóbb személyiség, semhogy ilyen rózsaszín címkét ragasszunk rá.

Most mégis Tündérország címmel jelentetett meg albumot. Ez persze egy virtuális ország, mondta erről Koncz Zsuzsa, amikor tegnap az újságíróknak bemutatta a lemezt.

És kételyünk sem lehet, hogy ismét kemény szövegek kaptak megkapó zenei dallamokat, hisz Bródy János szövegével szólva "Ez a tündérország/háborúban áll/ Magával harcol/ és békét nem talál." S ahogy Koncz Zsuzsa a lemezéről szólva megfogalmazta: ez a virtuális ország drámaian kettészakadt, megosztott és ellentmondásos, s ott van a lemezen nem csak Tündérország, hanem a másik fele is, A sárkányok földje.

A címadó és lemeznyitó Tündérországgal együtt Koncz Zsuzsa új lemezén 12 új felvétel hallható, szinte valamennyi vadonat-új dal. Azt mondja róla, kemény, rockos hangon megszólaló zenék és olykor lírai, balladás hangulatok jellemzik.

És miután sok éven át színpadon gyakran énekelt Illés-dalokat, de eddig még lemezre nem vette fel ezeket, most kivételt tett, s a számok között ott hallható a Bródy szövegével elhangzó réges-régi dal, Illés Lajostól: a Lehetett volna. "Mert olyan lehetett volna, és mégsem lett országban élünk, s a dalban van virág is, öreg király is, gondoltam, legyen ez a régi dal most az újak között a lemezen."

Szokatlanul gyorsan készült, pedig eleinte minden bizonytalan volt - mondja Koncz Zsuzsa a lemez megszületéséről. Mindennek alapját és kiindulását az a két dal jelentette, amelyet Cipő neki személyesen írt, de amiről úgy érzi, meg kell ismernie a közönségnek is.

'"Amikor szóba került, hogy rendben, de mi lesz a többi dal, mint mindig, Bródyra most is számíthattam, mert bár ő mindig inkább kételkedő, de most határozottan biztatott, hogy lemezt kell csinálnunk Cipő egyik dalához ő írt szöveget, ebből született a Nyáréjszakán a 67-es úton című dal.

A másikhoz Tóth Kriszta írt verset. Magát a dalt úgy 7-8 éve adta nekem Cipő, de eddig nem éreztem magam elég érettnek hozzá, hogy elénekeljem.

Kriszta segített, hogy most úgy kerüljön lemezre a Repülő, hogy ha Cipő valahol hallja, elégedett legyen vele." (Mindkét dal hátborzongató: szépséges és felemelő búcsú és búcsúztatás…)

És van egy harmadik Cipő-dal is, amiről Műller Péter Sziámi, a szövegíró elmondta, Bódi László Cipő a Baltazár Színháznak írta. Sziámi már évek óta a Baltazár önkéntes színésze, s a Down-kóros gyerekeknek rendszeres dalműhelyt tart, ehhez írt zenét kérésére Cipő. Most a Baltazár után méltó megszólalásban hangzik el a lemezen.

Első meghallgatás után is van jó pár siker-gyanús dal a lemezen, amely csak egy dologban egységes: a rendkívüli szakmai és művészi igényességben.

Egyébként hangulatában, stílusában sok színt hoz, hiszen az alkotótársak is sokfélék. Az említetteken kívül József Attila, Maróthy Zoltán, Gerendás Péter, Závodi Gábor, Bornai Tibor és Lerch István teszi ki a szöveg- és dalszerzői kört. "A dalokban az szólal meg, ahogy élünk, ahogy halunk. Ezek mind fontos szövegek. Úgy érzem, a lemezzel fontos munkát adok ki a kezemből. "

A hazai énekesnők között egyedülálló módon Koncz Zsuzsa jövőre tízedik alkalommal lép nagykoncerttel az Aréna közönsége elé. A március 14-i eseményen vendégei is lesznek, azokat hívja fel a színpadra, akik - fogalmazása szerint - részei az életének: Bródy Jánost, Tolcsvay Lászlót és Szörényi Leventét hívja meg a színpadra.

Szörényiről még hozzáteszi: soha nem voltak barátok, de a közös munkák révén a pályájuk elválaszthatatlan. A felkészüléshez szerinte legalább egy év szükséges, szellemileg és fizikailag emberpróbáló vállalkozás egy ilyen est.

Egyelőre pontos műsort még nem tud, az biztos, hogy a régi közönségkedvenc dalok mellett a Tündérország című lemezről is elhangzanak új szerzemények. Az biztos, hogy olyan számok hangzanak majd el, amelyek egytől-egyig a szívéhez nőttek, mert hisz olyat soha nem énekel, amit nem tart magáénak.

A műsorban lesznek meglepetések is. "Arra nem számíthatunk, hogy a magyar közmédia majd népszerűsíti a most megjelent lemezünk dalait, az ezekből kiválasztottak tehát sok hallgatónak újdonságnak számítanak majd. Hogy melyik dalok szólalnak meg az Arénában? Most még nm tudom, én mindegyiket szeretem."

Szerző
Frissítve: 2013.11.05. 22:17

Sok vér, szuper technika Triesztben

A trieszti Sci-Fi Filmfesztivált 1963-ban hozták létre néhány újságíró, filmkritikus, író és filmes kezdeményezésére. Trieszt gazdag filmes hagyományai, valamint földrajzi elhelyezkedése okán joggal gondolhatták, hogy a hagyományosan jó angol-amerikai kapcsolatok, valamint a közép-európai régió közelsége alkalmassá teszi a várost nemcsak az említett helyekről származó filmtermés bemutatására, hanem kifejezetten törekedtek a kelet-európai kapcsolatok bővítésére, beleértve az akkori Szovjetuniót is.

A kedvező indulást húsz év után, 1983-tól gazdasági okokból kényszerű szünet követte, amely egészen 2000-ig tartott. Ennek ellenére az idei fesztivált egyfajta jubileumi hangulat jellemezte, hiszen a rendezők a folytonosság hangsúlyozásával ötven évesnek tartják a Trieszti Sci-Fi Filmfesztivált.

Az 1976-ban készült A Földre pottyant férfi felújított kópiájával afféle nosztalgiázó előmegnyitóval indult az idei fesztivál. Az eredeti, teljes terjedelmű, összesen 136 perces filmbe visszakerültek a korabeli bemutató idején kivágott részek is, amelyek mára teljesen elvesztették mind provokatív jellegüket, mind pedig erotikus botrányos tartalmukat.

Ennyit "romlott" a világ időközben.
A hivatalos megnyitón Neil Jordan Byzantium című filmje szerepelt, amely már a magyar mozikban is aratott. A legtöbb vélemény szerint kiváló alkotás, nyitófilmként emblematikusabb művet nem is választhatott volna a trieszti válogató bizottság.

Christoph Behl Sivatag című filmjét Sartre Zárt ajtók mögött című darabja ihlette. Három, szerelmi háromszögből kikeveredett barátot támadnak meg a zombik. Küzdelmük a sartrei üzenetet közvetíti: ott a pokol, ahol rajtunk kívül mások is megjelennek.

Végre a Painless (nemzetközi címén Insensible) című film, a spanyol Juan Carlos Medina alkotása a tudatot igazán megrázó valódi csemege.

Az ilyen művek teszik emlékezetessé a fesztivált. A rendező első nagyjátékfilmje ez, amelyet teljes egészében a francoista rendszer vádbeszédének tekinthetünk.

A történet két szálon fut. Egy kis pireneusi faluban, a francoista diktatúra első éveiben olyan gyerekek születnek, akik teljesen érzéketlenek a fájdalomra.

Az ön- és közveszélyes idegrendszeri elváltozás következtében ezek a gyerekek torz emberi közegben nevelkednek. Pusztán játékból ejtenek sebeket és csonkítják meg magukat és társaikat, és nem értik a felnőtt társadalom intoleráns magatartását az általuk ártatlannak vélt játékaikkal szemben.

A flashbacket sűrűn alkalmazó történet másik szálán találjuk a ragyogó neurológus Davidot, aki egy tragikus autóbalesetben elveszti az első gyermeküket váró élettársát Anais-t. Kórházba szállítják, s a vizsgálatok kiderítik, sürgősen csontvelő átültetésre van szüksége, hogy életben maradjon.

A donor azonban csak azonos vércsoportú közeli hozzátartozó lehet. Megkezdődik szüleinek felkutatása, akiket már sok éve nem látott, s múltja felé fordulva szembesülnie kell saját történetével, emberi mivoltának újraértelmezésével.

A többi film csaknem felejthetően unalmas (kivéve a közönségdíjas Robot és Frank-et). Legfeljebb jóindulattal aranyos ujjgyakorlatnak tekinthető a holland Richard Raaphort Frankenstein hadsereg című filmje.

Főhőse egy szadista sebész, aki a második világháborúban orosz hadifoglyokon azzal kísérletezik, hogy harci eszközöket operáljon a testrészeikbe. Sok vér és borzalom, de minek.

Díjak és díjazottak:
Közönségdíj: Robot&Frank (r.: Jake Schreier)
Asteroid-díj (a legjobb európai versenyfilmnek, eléggé vitatható döntés szerint): Europa Report (r.: Sebastian Cordero)
Melies D'Argento: Tested könnyeinek furcsa színe (r.: Helene Cattet és Bruno Forzani)
Melies D'Argento rövidfilm kategória: Happy B-day (r.: Holger B. Frick)
Az Urania d'Argento életműdíjat Gabriele Salvatores olasz rendező kapta.

A trieszti filmfesztivál azonban nemcsak vetítésekből állt, hanem különböző érdekes találkozók, kiállítások is tarkították a programot.Megjelent a nanotechnológia, a jövő genetikája és még sok egyéb sci-fibe illő technikai és technológiai bemutató.

Hallowen ünnepet is rendeztek stílszerűen. Akik túlélték a maratoni vetítéseket, sajátos zenei programon vehettek részt és a jól sminkelt, maszkozott földönkívüliekkel, vámpírokkal és egyéb szörnyekkel rophatták hajnalig.