Állami kártérítést ítéltek meg magyaroknak Strasbourgban

Újabb esetekben ítélt meg állami kártérítést magyaroknak az Emberi Jogok Európai Bírósága - közölték kedden Strasbourgban, a testület székhelyén.

Az egyik esetben egy szolnoki lakos panaszának adott helyet a bíróság. Az 1947-ben született illető azért perelte be a magyar államot, mert előzetes letartóztatása alatt túlzsúfolt börtönben tartották 2006 szeptemberétől 2008 októberéig. A bíróság embertelen és megalázó bánásmód miatt 12000 euró kártérítést és 2000 euró költségtérítést ítélt meg neki az Európai Emberi Jogi Konvenció 3. cikkére hivatkozva.

A másik esetben a végkielégítése egy részének 98 százalékos megadóztatása miatt fordult a bírósághoz egy budapesti minisztériumi alkalmazott, akit 2011. július 28-án, 30 évi munka után elbocsátottak, és a végkielégítéséből 2,4 millió forintot ezen a szinten adóztattak meg. A nem jogerős ítéletben 11000 euró kártérítést és 6000 euró költségtérítést ítélt meg neki a bíróság a konvenció első jegyzőkönyvének első, a tulajdonjog sérthetetlenségét kimondó cikkére alapozva.

http://hudoc.echr.coe.int/sites/eng-press/pages/search.aspx?i=003-4558541-5506190

Szerző
2013.11.05 21:20

Bajban a cseh miniszterelnök, jövőhéten megbukhat a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.16 08:57

Fotó: AFP/ Michal Cizek
Egyre súlyosabb belpolitikai válság alakul ki Csehországban, aminek nyomán a jövő pénteki bizalmi szavazással megbukhat Andrej Babis kormánya.
Csütörtök este a prágai Vencel téren több ezren követelték a miniszterelnök távozását, köztük ismert művészek. A szenátus is távozásra szólította fel Babist. A felsőház indoklása szerint, amíg nem zárul le a vele szembeni eljárás, addig elfogadhatatlan, hogy szerepet vállaljon a kormányzatban.
A háttérben az uniós támogatásokkal való visszaélés áll.
Babissal szemben már tavaly nyomozás indult amiatt, hogy a gyanú szerint jogtalanul vett fel 50 millió koronás (580 millió forint) támogatást Gólyafészek nevű szabadidőközpontjához. A szociáldemokraták tavasszal is épp ezen botrány miatt mondtak nehezen igent a parlamenti választáson győztes ANO pártnak a kormányzati részvételre. Végül azonban létrejött a kétpárti kabinet, amelyet kívülről támogatnak a kommunisták. Babist egyebek mellett azzal vádolják, hogy szabadidőközpontját azért íratta gyermekei nevére, hogy hozzájusson az uniós pénzhez.
Babis eddig minden vádat tagadott, a héten azonban robbant a bomba. Egyik fia ugyanis azt közölte egy tévéstábbal, 2016-ban azért vitték akarata ellenére a Krím félszigetre, hogy ne tanúskodhasson az apja ellen. Az ifjabb Andrej Babis jelenleg Svájcban él. Apja erre azt állította, fia mentális betegséggel küzd, 2015 óta skizofréniával kezelik, s szó sincs arról, hogy arra kényszerítették volna, távozzék külföldre. A fiú a Seznam TV-nek adott interjúban egyébként többször ismételgette, hogy nem akarja apját bajba sodorni. Ugyanakkor Babis ápolója azt állította nem történt bűncselekmény.
A vallomás alaposan felforgatta a cseh belpolitikát. Babis ellen szombaton ismét tüntetéseket szerveznek. Ennél is kellemetlenebb lehet azonban számára, hogy várhatóan
egy hét múlva, november 23-án bizalmi szavazást tartanak ellene, aminek a végkimenetele igencsak kérdéses.
Már csak azért is, mert a szociáldemokratákkal eleve kisebbségi kormányt alkot. A CSSD vezetője, Jan Hamácek azt közölte, minden elképzelhető a voksoláson. „Komollyá vált a helyzet, s a lehető legalaposabb vizsgálatot kell folytatnunk” – jelentette ki az állami televíziónak, a CT-nek.
Amennyiben megbukna a kabinet, a kormánynak le kell mondania, az új miniszterelnököt azonban Milos Zeman oroszbarát elnök nevezheti ki, ami nem igazán jó hír az Európai Unió számára. Ennél azonban egy még rosszabb opció is szóba jöhet. A bevándorlásellenes, szélsőjobboldali SPD nevű párt közölte, a szociáldemokraták távozása esetén támogatná a kormányt.
Mindezek fényében inkább az a valószínűbb, hogy a CSSD végül nem szavaz Babis távozására. Azért is nagyobb erre az esély, mert egyes felmérések szerint még az sem biztos, hogy egy előrehozott választás esetén a párt átlépi-e az öt százalékos küszöböt. A CVVM ügynökség október végén például éppen öt százalékon mérte, de a Sanep csak 4,9 százalékon.
2018.11.16 08:57

Bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetik, May foggal-körömmel kapaszkodik Brexitjébe

Publikálás dátuma
2018.11.15 19:13

Fotó: AFP/
Miniszterek lemondása után, bizalmatlansági indítvány fenyegetése előtt mutatta be Theresa May a Brüsszellel kötött megállapodást a parlament alsóházában.
Rövid ideig tartott Theresa May szerda este, a Downing Street 10. előtt villogtatott elégedettsége azután, hogy kormányával sikerült elfogadtatnia a Brüsszellel előző nap kialkudott Brexit-megállapodást. A konzervatív kormányfő már ebben az eufórikus hangulatban is elismerte, hogy “szenvedélyes vita után” sikerült eljutni a “kollektív döntéshez”. Azt hangoztatta, hogy az alternatíva a megállapodás nélküli kiválás, vagy a Brexit meghiúsulása lett volna. A brit sajtóhoz kiszivárgott információk szerint a mintegy harminc tagú kabinet majdnem harmada ellenezte az alkut. A vaskos, 585 oldalas dokumentum kritikusai elsősorban Észak-Írországnak az Egyesült Királyság többi tartományáétől eltérő kezelését, az ún. backstop rendezést bírálták, ami ugyan elkerülhetővé teszi az ír-észak-ír határ helyreállítását, de a brit kormány nem tud majd egyoldalúan kihátrálni belőle. Nem sikerült kibújni az Európai Bíróság fennhatósága alól, és a halászati jogokról sem született brit szempontból megnyugtató határozat. Egyelőre bizonytalan, meddig hosszabbítható meg a kitűzött 2020. december 31-e után is az átmeneti brit tagság a vámunióra emlékeztető európai egységes vámrendszerben. Katasztrofálisabban aligha indulhatott volna a csütörtök Theresa May számára. Mire 10.30-ra a parlament alsóházába érkezett, hogy tájékoztassa a képviselőket a megállapodásról, két kabinetminiszter, egy államtitkár és három kormányzati főtisztviselő lemondását kellett tudomásul vennie. Különösen érzékenyen érinthette Dominic Raab távozása, akit csak nemrégiben nevezett ki Brexit-ügyi miniszterré. A kormányfőhöz intézett levelében a politikus két okot nevezett meg, amiért nem tudja támogatni a megállapodást. Először is az Észak-Írországra vonatkozó szabályozási rendszerről gondolja azt, hogy az “tényleges veszélyt jelent” a szigetország egységére. Másrészt nem állhat ki a meghatározatlan idejű backstop szisztéma mellett, melyben az Európai Unió megvétózhatja az Egyesült Királyság kilépését. A befolyásos politikus a szerződés feltételeit nem tudja összeegyeztetni az országnak tett ígéretekkel. Raab lemondását többen méltatták, ám sokak véleményét fejezhette ki Anna Soubry, hangadó “mezei” képviselőnő, aki Twitter üzenetében úgy vélte, az ex-miniszter “szégyenletesen” bánt a kormányfővel. Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter azzal indokolta távozását, hogy a megegyezés “nem tartja tiszteletben a népszavazás eredményét, illetve ellentmond a May által korábban megnevezett feltételeknek". Theresa May három órán át állta a sarat a parlamentben. Bevezető állásfoglalásában emlékeztette az alsóház tagjait: még mindig előfordulhat, hogy nem valósul meg a Brexit. Elismerte, hogy a folyamat “frusztráló”, de “megvan az esély egy jó Brexitre”. Saját frakciójának felszólaló tagjai közül is csak maroknyian támogatták, a Munkáspárt, a Liberális Demokraták, a Demokratikus Unionista Párt és a Skót Nacionalista Párt képviselői pedig egyformán elutasítóan nyilatkoztak a Brüsszelben elért eredményekről. Ám May “áttörést” emlegetett és megígérte, a decemberben esedékes “érdemi” szavazás pozitív kimenetele “egységbe forraszthatja az országot”. A parlamenti vita egyik legélesebb kritikáját Jacob Rees-Mogg tory képviselő, az euroszkeptikus Európai Kutatócsoport vezetője gyakorolta a kormányfő felett. Rámutatott a korábbi ígéretek és a megállapodás közötti ellentétekre, s költői kérdést tett fel: nem kellene- e benyújtani a kormányfővel szembeni bizalmatlansági indítványát az illetékes 1922-es Bizottsághoz? Gyors döntést hozva ezt már a kora délutáni órákban megtette, arra hivatkozva, hogy a kilépési törvény a vártnál sokkal rosszabb, nem szolgálja a nemzet érdekeit. Az anakronisztikus megjelenésű politikus nem szánta puccsnak drámai lépését. May korábban közölte, hogy kész harcolni pozíciója megőrzéséért.  

Nagyon összeülnek

Rendkívüli csúcsot tartanak az uniós tagállamok a jövő vasárnap, hogy jóváhagyják a Csatorna két partján szerdán megszületett megállapodást a Brexitről. Az állam- és kormányfői találkozókat elnöklő Donald Tusk csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy az ülésen a vezetők véglegesítik és hivatalos formába öntik majd a kilépési egyezményt, hacsak valami “rendkívüli” dolog nem történik. A tagállamok képviselői addig is intenzíven fognak dolgozni az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatainak alapjait felvázoló közös politikai nyilatkozaton, amelyet szintén a csúcs résztvevőinek kell elfogadniuk. A tervek szerint ennek szövegét a jövő kedden teszi le a tagállamok asztalára az Európai Bizottság. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök szóvivője nem kommentálta a brit kormány egyes tagjainak, köztük Dominic Raabnak, a Brexit főtárgyalójának a lemondását. Brüsszel számára a Theresa May vezette kabinet szerda esti döntése az irányadó, amely jóváhagyta a megállapodást. Ez határozza meg a további lépéseinket — hangoztatta Margaritisz Szkinasz. Az EU vezetői egyöntetűen méltatták a megállapodást, és dicsérték az uniós főtárgyaló, Michel Barnier munkáját. Szerintük a brüsszeli tárgyalóküldöttségnek sikerült megvédeni a huszonhetek alapvető érdekeit, és korlátozni a Brexit okozta károkat. Donald Tusk és Antonio Tajani, az EP elnöke egyaránt ezt emelték ki a sajtó képviselői előtt. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, az Európai Parlament Brexittel foglalkozó irányító testületének az elnöke bejelentette, hogy a képviselőtestület decemberi ülésén a kilépési szerződést részletesen értékelő és a jövőbeni kétoldalú kapcsolatokról is állást foglaló határozatot fogad el. Hozzátette: az EP Nagy-Britannia kilépése után is vizsgálja, hogy a brit hatóságok betartják-e az uniós állampolgárok jogainak tiszteletben tartására tett kötelezettségvállalásaikat. Az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodást az EP-nek is jóvá kell hagynia, amire előreláthatólag a jövő év elején kerül sor.  

Biztonságban vannak a magyarok

A már Nagy-Britanniában dolgozó magyarok jogai akkor sem sérülnek, ha valamelyik oldalon mégsem fogadják el a Brexitről szóló megállapodást. Egyebek között erről is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki közölte, Magyarország üdvözli, hogy növekedtek a megállapodás esélyei. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, Budapesten annak örültek volna, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad, de a brit választópolgárok ezzel ellentétes döntést hoztak, és nem lehet megbüntetni az országot egy demokratikus döntés miatt. Úgy vélte, egyelőre komoly kétségek vannak, hogy a brit parlament is elfogadja-e az egyezséget, hiszen az uniós állam- és kormányfők jóváhagyása nem elegendő. Ami az uniós költségvetést illeti, Magyarország szerint a következő hétéves időszakban vagy minden tagállam arányosan növeli a befizetését, így a büdzsé főösszege nem csökken, vagy tudomásul veszik a 12-13 százalékos csökkenést, és ilyen mértékben csökkennek az uniós támogatások. Nagy-Britannia magyarországi nagykövete szerint is stabil marad a szigetországban dolgozó magyarok helyzete a brit tagság megszűnése után is. Iain Lindsay kijelentette, sikerült olyan megállapodás-tervezetet létrehozni, amely rendezheti az Egyesült Királyságban élő 3,5 millió külföldi - köztük 250 ezer magyar - sorsát. Mint mondta, Nagy-Britannia tiszteletben tartja azt, amit a külföldiként dolgozók gazdaságilag és kulturálisan hozzátesznek az országhoz. A nagykövet nem tartja valószínűnek, hogy újabb népszavazást tartsanak a kilépésről, mert ezt sem a brit ellenzék, sem a kormánypárt nem szeretné. Emlékeztetett rá, hogy hazájában ritkán tartanak népszavazást, két és fél éve azonban a többség a Brexitre voksolt, ezt pedig nem lehet felülírni. NÉPSZAVA

2018.11.15 19:13
Frissítve: 2018.11.15 19:16