Előfizetés

Állami kártérítést ítéltek meg magyaroknak Strasbourgban

Újabb esetekben ítélt meg állami kártérítést magyaroknak az Emberi Jogok Európai Bírósága - közölték kedden Strasbourgban, a testület székhelyén.

Az egyik esetben egy szolnoki lakos panaszának adott helyet a bíróság. Az 1947-ben született illető azért perelte be a magyar államot, mert előzetes letartóztatása alatt túlzsúfolt börtönben tartották 2006 szeptemberétől 2008 októberéig. A bíróság embertelen és megalázó bánásmód miatt 12000 euró kártérítést és 2000 euró költségtérítést ítélt meg neki az Európai Emberi Jogi Konvenció 3. cikkére hivatkozva.

A másik esetben a végkielégítése egy részének 98 százalékos megadóztatása miatt fordult a bírósághoz egy budapesti minisztériumi alkalmazott, akit 2011. július 28-án, 30 évi munka után elbocsátottak, és a végkielégítéséből 2,4 millió forintot ezen a szinten adóztattak meg. A nem jogerős ítéletben 11000 euró kártérítést és 6000 euró költségtérítést ítélt meg neki a bíróság a konvenció első jegyzőkönyvének első, a tulajdonjog sérthetetlenségét kimondó cikkére alapozva.

http://hudoc.echr.coe.int/sites/eng-press/pages/search.aspx?i=003-4558541-5506190

Megerősödött az al-Kaida Szíriában

Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel szövetséges erők annyira megerősödtek Szíriában, hogy a mérsékelt ellenzék már képtelen szembeszállni velük, miközben a radikális iszlamisták a saría (muzulmán vallási jog) önkényes és szigorú értelmezése mentén szervezik az életet a polgárháború sújtotta közel-keleti ország északi részén - írta internetes oldalán a CNN amerikai hírtelevízió kedden.

A CNN helyszíni riportja szerint az al-Kaidához köthető Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű csoport mára a legerősebb fegyveres erővé vált Szíria északi részén, és egyre nagyobb befolyással bír a nagyobb településeken. 

Az ILIÁ helyi aktivisták szerint egyértelmű taktikát követ: először a felkelők kezében lévő területek szélén elhelyezkedő kisebb településeket vonja ellenőrzése alá, majd szépen lassan elkezdi bekeríteni a nagyon városokat is. A csoport már számos kisebb várost tart egyedüli uralma alatt, és több nagyobb központ - elsősorban Aleppó és Idlib - környékén növeli befolyását kulcsfontosságú útvonalak és ellenőrzőpontok elfoglalásával.

Az iszlamisták ereje Rakka városában a legjelentősebb. A Washington Institute nevű agytröszt szerint Rakka a legnagyobb város, amely valaha az al-Kaida uralma alá került az iszlám világban, bár egyes szakértők vitatják ezt.

A távlati cél, hogy összekapcsolják a szunnita többségű - és az al-Kaida egyik melegágyának számító - iraki Anbár tartományt az észak-szíriai területekkel, és a Földközi-tengerig húzódó iszlám államot hozzanak létre.

Az ILIÁ pénzügyi erőforrásainak és jó szervezettségének köszönheti, hogy a rivális felkelőcsoportok - köztük a Nyugat által támogatott Szíriai Szabad Hadsereg - nem mernek szembeszállni vele. Habár a csoport létszáma nem jelentős, maximálisan kihasználja a rendelkezésére álló erőforrásokat - mondták szakértők az amerikai hírtévének.

Az Egyesült Államok és szövetségesei számára hosszú ideje dilemmát jelent az al-Kaida jelenléte a polgárháborúban, ami miatt eddig vonakodtak fegyverekkel ellátni a szíriai ellenzéket. Ugyanakkor megfigyelők szerint az ILIÁ  éppen a támogatás hiánya miatt kialakult hatalmi vákuumot kihasználva vált meghatározó szereplővé a két és fél éve tartó konfliktusban.

Helyiek elmondása szerint az ILIÁ eleinte "barátságosan és békésen" lépett fel azon településeken, amelyeket az uralma alá akart vonni, és pénzügyi ösztönzőket is felajánlott az együttműködésért cserébe. Manapság azonban egyre brutálisabbá válik a csoport.

Az ILIÁ által ellenőrzött területeken már megindult az iszlám társadalom erőszakos kiépítése, amit egy női aktivista a tálibok afganisztáni rémuralmához hasonlított. A nők számára például már megtiltották, hogy férfi kísérő nélkül járjanak-keljenek, sminket viseljenek, férfi orvoshoz menjenek és nadrágot hordjanak, hajukat pedig muzulmán fejkendővel kell eltakarniuk. Emellett a dohányzást és a fényképezést is betiltották.

Bírálóikkal is egyre kegyetlenebben bánik el az ILIÁ: beszámolók szerint elhurcolják, megverik és elektrosokkal kínozzák az általuk gyanúsnak vélt embereket - írta riportjában a CNN.
    
http://edition.cnn.com/2013/11/05/world/europe/syria-turkey-al-qaeda/

Ferenc pápa forradalma

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2013.11.05. 17:22
Ferenc pápa újra meglepte az egyházi vezetőket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARCO SECCHI
Az Egyesült Államokban eddig már mintegy háromszáz kérdőívet küldtek vissza azok közül, amelyeket a Vatikán állított össze a világ társadalmait különösen érdeklő, s elsősorban a családokat érintő kérdésekről. Teljesen új, hogy a Vatikán közvéleménykutatást tart, az pedig különösképpen, hogy nemcsak a püspökök, illetve a papság, hanem a hívek véleményét is kikéri.

Ferenc pápa érezhetően nagyon szívén viseli a jövőre, október 5-től 19-ig, a Vatikánban megrendezendő püspöki szinódus sorsát, amelyen a családok egyházban betöltött szerepéről lesz szó. Az már szűk egy évvel az esemény előtt nyilvánvaló, hogy nem egy szinódus lesz a sok közül, hanem olyan témákról is szó esik, amelyek jelentősen meghatározhatják azt, merre folytatja útját az egyház, még inkább nyit-e a hívek felé, s - a II. vatikáni zsinatot elindító XXIII. János pápa szavaival élve - Ferenc pápa friss levegőt enged-e az egyházba. Ennek a folyamata már megkezdődött ugyan, de még hosszú út előtt áll az egyház, s ezt Ferenc pápa is pontosan tudja. Az egyházfő ezért minél szélesebb rétegeket akar bevonni a reform folyamatába. A szinóduson egy sor olyan témáról tárgyalnak, amelyeket hosszú éveken át igyekeztek a szőnyeg alá söpörni.

Ferenc pápa tanácsadó testületével, a bíborosi tanáccsal egyeztetve kérdőíveket küldetett ki október 18-án a helyi püspöki konferenciáknak. Azért beszélhetünk forradalmi lépésről, mert ugyan a dokumentumot a püspökök testülete, s a világ mintegy 4700 egyházmegyei vezetője kapta meg, közvetítésükkel azonban a világi hívek véleményét is kikérik. Az érintetteknek december 31-ig kell eljuttatniuk véleményüket a Szentszékhez. A kérdőívet Lorenzo Baldisseri, a püspöki szinódus főtitkárának vezetésével állították össze.

Ferenc pápa elsősorban arra keresi a választ, a hívek hogyan vélekednek az elváltak egyházba való visszafogadásáról. Más szóval lehetővé tennék-e, hogy áldozhassanak-e azok, akik felbontották házasságukat. Kérdéseket tesznek fel a gyermekeiket egyedül nevelő szülőkről, a családtervezésről, sőt, a homoszexuális párok megítéléséről is. A dokumentum megállapítja, hogy a mai társadalmakban olyan jelenségeknek lehetünk tanúi, amilyenekkel korábban nem kellett szembesülnünk. Említést tesz azokról a párokról, amelyek nem törekednek házasságra. Szót ejt a különböző vallású házastársak helyzetéről, a feminizmusról, s általában a házasság változó társadalmi megítéléséről. A felmérés készítői felteszik azt a kérdést, egyszerűsíteni kívánják-e a hívek a zátonyra futott házasság egyház általi felbontását. Érdeklődnek továbbá az iránt is, hogyan zajlik azoknak a gyermekeknek a keresztény hitre való nevelése, akik nem éppen megszokott családi környezetben nőnek fel. A püspöki szinódus előkészítésével megbízott bizottság ugyanakkor legfőképpen arra kíváncsi, hogyan vélekednek a keresztények az egyház tanításáról.

E kérdőívekre adott válaszok szolgálhatnak a jövő októberi püspöki szinódus alapjául. Az eseménynek fontos magyar szereplője is van, hiszen Ferenc pápa október közepén Erdő Péter bíboros, prímást, Esztergom-budapesti érseket nevezte ki a szinódus főrelátorának. A tisztséget betöltő feladata a főtéma felvezetése.

Mivel a kérdőívek egy szűrőn - a helyi püspöki konferenciákon - átmennek, ezért egyelőre nem világos, milyen szervezeteknek továbbítják a kérdéseket. Megkapják-e például a liberálisnak tartott katolikus szervezetek is. Mindenesetre a közvéleménykutatás a főpapok számára is az újdonság erejével hat, hiszen korábban nem volt példa arra, hogy a Vatikán megbízásából nekik kell felmérniük azt, hogyan vélekednek bizonyos kérdésekről a hívek. Eddig az volt a megszokott, hogy a püspökök, a lelkipásztorok azt közvetítették a szószékről, illetve amit az egyház tanít, amit a Vatikán bizonyos kérdésekben mond. (Más kérdés persze, távolról sem mindegyikük ért(ett) egyet egyebek mellett a családtervezéssel kapcsolatos tanítással.)

Az Egyesült Államokban egy katolikus civil szervezet (Catholics in Alliance for the Common Good) gyűjti össze a kérdőíveket - írta a National Catholic Reporter. Emailben már 30 ezer tagjához juttatta el, s eddig 300 válasz érkezett. Többen arról számoltak be, milyen tapasztalatokat szereztek a helyi plébánián. Christopher Hale, a szervezet egyik aktivistája elmondta, egy sor elvált, illetve újraházasodott katolikus kirekesztettnek érzi magát az egyházban, mert nem részesülhetnek az oltári szentségben. Ugyanígy nyilatkoztak a saját neműekhez vonzódók is - tette hozzá.

Helen Osman, az Egyesült Államok katolikus püspöki konferenciájának szóvivője azt közölte, az egyházmegyékre bízzák, hogyan juttatják el a kérdőíveket a Vatikánba.

Miközben az Egyesült Államokban már kérdőívek százait vissza is küldték, a világ más országaiban nem ennyire jó a helyzet. Peter Schipka, az Osztrák Püspöki Konferencia főtitkára az osztrák katolikus hírügynökség, a Kathpress kérdésére csak annyit erősített meg, hogy megkapták a kérdőíveket. Mint mondta, az osztrák püspökök őszi ülésszakukon foglalkoznak a kérdéssel. Értesüléseink szerint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia még most állítja össze azt a listát, mely szervezetek válaszoljanak a kérdésekre. A kérdőíveket még sem a papság, sem a világi hívek nem kapták meg.

A kérdőívek összeállításának és kiküldésének visszhangja az egész világban igen pozitív, amely szintén azt jelzi, új szelek fújnak a katolikus egyházban, s Ferenc pápa komolyan gondolja azt, hogy emberközeli egyházat akar. A Német Katolikus Püspöki konferencia szóvivője a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, az ugyan nem új, hogy a Vatikán kérdésekkel fordul a testülethez, az azonban annál inkább, hogy a különböző egyházi közösségek véleményét is kikérik. A német katolikusok központi bizottsága (ZdK) üdvözölte a Vatikán lépését. "Hatalmas esély ez arra, hogy a világi hívek is kinyilváníthassák véleményüket a házasság, a család és a szexualitás témakörében" - nyilatkozta a szervezet elnöke, Alois Glück, aki szerint az lenne a cél, hogy minél több hívőt bevonjanak a közös gondolkodás folyamatába.