Bár a lap közvetlenül nem vádolta meg Bajnai Gordont, az Együtt-PM vezetőjét, illetve Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökét, de úgy fogalmazott: nemzetbiztonsági források szerint "elgondolkodtató", hogy Orbán Viktor csak a parlamenti pártok frakcióvezetőit hívta közös egyeztetésre azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban kiderült, az NSA vezető európai politikusokat hallgatott le, valamint Budapesten működött a szervezet egyik lehallgató-átjátszó központja.
Furcsának találta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke, hogy ha tudomása volt róla, akkor miért nem beszélt mégsem a Fidesz kommunikációs igazgatója, a testület tagja a Magyar Nemzet által kiszivárogtatott információkról a bizottság keddi tanácskozása után. Az ülés zárt jellege miatt Molnár Zsolt nem beszélhetett az ott elhangzottakról, de lapunknak azt mondta: "kiváncsian" várja a bizonyítékokat. Mint ismert, Kocsis Máté kedden arról beszélt, hogy a polgári és katonai titkosszolgálatok főigazgatóival történt egyeztetés után arra jutottak: a lehallgatásokkal kapcsolatban nemcsak adat- és információgyűjtésre, hanem a politikai befolyásszerzésre irányuló, kül- és biztonságpolitika területét is érintő gyanú merült fel.
A Magyar Nemzet név nélkül íródott "leleplezésének" komolyságát jelzi, hogy a cikk háromnegyede a jobboldali sajtó korábbi "leleplezéseivel" foglalkozik, és lényegében a baloldal minden szereplőjét igyekszik belerántani az ügybe. Bajnai Gordont például azzal kapcsolatban említik, hogy a 2010-es kormányváltás óta "jelentős összegű amerikai támogatáshoz juthatott".
Csakhogy ez a támogatás a volt kormányfő vezette Haza és Haladás Alapítvány saját bevallása szerint nem az Egyesült Államok kormányától vagy titkosszolgálataitól, hanem a magyar származású amerikai üzletemberhez, Soros Györgyhöz köthető egyik alapítványtól érkezett. Soros támogatását a cikk ezután Gyurcsány Ferencnek is felrója, és ennek segítségével az MSZP-hez is "hozzárendeli" az amerikai titkosszolgálati támogatás vádját. A kormánylap cikke ugyanis a DK vezetőjének egy olyan kijelentését idézi, amely szerint a szocialistákhoz "Európából nem nagyon vándorolt" pénz, bár az Egyesült Államokat az ellenzéki politikus nem is említette ebben a kontextusban.
A Magyar Nemzet "forrásairól" egyébként már több alkalommal kiderült, hogy létezésük kétséges, ilyen volt például Viviane Reding uniós biztos és a Bilderberg-csoport "összeesküvéséről" a lapnak beszámoló fantominformátor is.