Nincs optimizmus, sem fejlődés a gazdaságban

Nem látható a háztartások gazdálkodásánál alapvető fordulatra utaló jel, a monetáris folyamatoknál tapasztalható helyzet sem ad derűre okot - állapítja meg a Policy Agenda legfrissebb értékelésében. Az elemző cég negyedévről negyedévre vizsgálja a magyar gazdaság állapotát, a mostani pesszimista kicsengésű megállapítása az előző negyedévhez viszonyított értékelés.

A kutatók hozzáteszik, hogy ugyancsak nem várható gyors kibontakozás a vállalati gazdálkodásban sem. Megállapítják ugyan, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a válság ötödik évének végén összességében már enyhén bővülhet is, de ez a fejlődés változatlanul bizonytalan.

Az enyhe növekedés is az állami infrastrukturális beruházásoknak köszönhető, ám igazi termelő beruházás még nyoma sincs.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy az vállalati szektor banki hitelállománya 2009-től minden negyedévben zsugorodik, ennek és a háztartások hitelezésének továbbra is gátat szabnak a szigorú kondíciók.

A Policy Agenda úgy véli, hogy a jegybank Növekedési Hitelprogramja lazítani fogja hitelkínálati korlátokat a kkv-szektorban is, s ennek pozitív hatása a harmadik-negyedik negyedévben már megmutatkozhat.

A háztartások helyzetét az elmúlt három évben rájuk rakott terhek mellett a rossz gazdálkodási folyamatok is egyre jobban nehezítették, viszont további visszaesés már  nem várható.

Részint azért, mert a háztartások több szigorítást talán már nem is tudnának tenni saját gazdálkodásukban, hiszen nagyobb részük már ténylegesen a fennmaradásért küzd.

A foglalkoztatottságban, a jövedelmi helyzetben 2013-ban stagnálás, 2014-től talán kis javulás várható és a fogyasztás is csekély mértékben bővülhet - véli a Policy Agenda.

Kedvezőtlen azonban, hogy a háztartások vagyoni helyzetében nincs javulás, a lakossági megtakarítások állománya tovább szűkül.

Bár a hitelfelvételi kényszer erősödik, a banki hitelnyújtáshoz még forrás megléte esetén sem lesz meg a hitelképesség megfelelő szintje.

A reálkereset változásában nincs érezhető, számottevő javulás, a csekély eredményt is csupán a mérséklődő fogyasztóiár- alakulás hozta.

Hiányzó beruházások

Publikálás dátuma
2013.11.08. 06:25
A német vegyes kamara elnöke (jobbról) Varga Mihály minisztert igyekezett meggyőzni: nem csak az iparé a jövő FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Abban egyetértettek Varga Mihály, valamint az egykori korábbi pénzügyminiszterek, hogy a beruházási rátát növelni kell. Ám az erre utaló biztató jeleket még csak Varga Mihály, a  nemzetgazdasági tárca jelenlegi birtokosa és Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere látja. Bokros Lajos szerint a 2001-ben indult túlköltekezési hullám nem járult hozzá a növekedéshez, így a potenciális lehetőségünk is egy százalékkal alacsonyabb, mint a régió többi országának.Mindez a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara csütörtöki konferenciáján hangzott el.

A német cégek a teljes külföldi befektetés-állomány negyedét adják. Összesen harmincezer külföldi kézben lévő vállalat a nemzeti össztermék több mint negyven százalékát állítja elő, a versenyszférában minden harmadik alkalmazott külföldi munkaadónak köszönheti állását.

Az elmúlt 15 évben a külföldi tőkebefektetés a gazdasági növekedés harmadát hozta, hozzájárult a termelékenység és az innovációs képesség javulásához.

Utalt arra is, hogy a magyar gazdaság kétharmadát képviselik - fejtette ki a német vegyes elnöke. Dale A. Martin arra is felhívta a figyelmet, hogy nem célszerű mesterséges válaszvonalat húzni a gazdaság ágai közé, hiszen a magyar gazdaság kétharmadát a szolgáltatószektor teszi ki, míg az ipar csak negyedét.

Ismeretes, Orbán Viktor kormányfő az utóbbi hetekben többször kifejtette, hogy a gazdaságunk az iparra épül - bár ugyanezt megtette a mezőgazdasággal is, attól függően, hogy milyen környezetben beszélt - a szolgáltatószektornak pedig jobbára a különadók maradnak - emlékeztetett a német kamarai elnök.

Varga Mihály hazánk országkockázati felárának diagramjával igyekezett alátámasztani, milyen sikeres volt a konszolidáció. Az ábrán Magyarországon kívül Portugália, Görögország és Írország szerepelt, és hazánké volt a legkedvezőbb érték.

Erről ugyanakkor Bokros Lajos megjegyezte: nem államcsőd közelében lévő országokkal kellene összehasonlítani hazánkat, hanem a régió országaival.

Maga is hozott egy ugyanilyen CDS-felárat ábrázoló ábrát, melyen jól látszott, hogy a régióban a magyar országkockázati felár a legmagasabb.

Varga Mihály szerint a beruházási ráta hamarosan ismét növekedésnek indulhat, ezzel egyetértett Járai Zsigmond  is, aki kiemelte: a 2004 óta folytatott "hihetetlenül rossz" gazdaságpolitika miatt 2013-ra 29 százalékkal maradtunk el a közép-kelet-európai régiótól.

A volt jegybankelnök szerint a második Orbán-kormány okosan taktikázott az első eredmények megjelenéséig, és szerencséje is volt, hiszen a nemzetközi pénzpiacokat pénzbőség és kockázatéhség jellemzi.

Ez sem egy fenntartható külső környezet, de nem tudjuk, milyen fordulat jön, annyi azonban bizonyos, hogy egy esetleges sokk nem érné olyan sebezhető helyzetben most Magyarországot, mint 2008-ben - tette hozzá Járai.

Abban is egyetértett a két Orbán-kormány minisztere, hogy a foglalkoztatás területén van még tennivaló. Varga szerint a közmunka jó irány, bár elsősorban morális és nem gazdasági érvekkel támasztható alá.

Ha megvizsgáljuk a beruházásokat, azt láthatjuk, hogy a korábban kötött autóipari beruházásokat és a kényszerű banki feltőkésítéseket nem számítjuk, negatív értéket kapunk - mutatott rá Veres János, az MSZP-kormány korábbi pénzügyminisztere.

Veres szerint a fejlesztések egyáltalán nem biztatóak, és ha a beruházási rátát nem tudják növelni, akkor biztosan nem lesz a versenyszférában új munkahely és nem lesz a fiatalok előtt jövő.

Az ugyancsak felszólaló Surányi György korábbi jegybankelnök úgy vélekedett: a jelenlegi 16 százalékról - amely az amortizációt is alig fedezi - legfeljebb 2-2,5 százalékos növekedés lehet, amely nem elegendő ahhoz, hogy az előttünk álló súlyos szociális nehézségeket kezelni lehessen.

Abban a meghívott előadók többsége egyetértett, hogy a bizalom a fenntartható növekedés, a beruházások növelésének kulcsa.

Szerző
Frissítve: 2013.11.07. 21:54

A jövedelem negyede hitelre megy

Publikálás dátuma
2013.11.08. 06:23
Fotó: Tóth Gergő
A nemteljesítő jelzáloghitelek állománya a bankrendszerben már eléri a 900 milliárd forintot, ami mintegy 120 ezer szerződést érint. Arról viszont nem szól a statisztika, hogy a nem banki pénzügyi közvetítők portfóliójában is jelentős nemteljesítő hitelállomány található.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új összetételű Pénzügyi Stabilitási Tanácsa tegnap közzé tett tanulmányában éppen ezért a túladósodott háztartások problémájának komplex kezelését, vagyis a magáncsőd intézményének minél előbbi bevezetését javasolja.

A pénzügyi stabilitási kockázatok közül kiemelkedik a háztartások devizában való eladósodottsága. A számottevő csökkenés ellenére a deviza alapú jelzáloghitel állomány még mindig 3500 milliárd forintot tesz ki, ami 500 ezer szerződéshez kapcsolódik.

A jegybanki szakemberek kiszámították, hogy az adósok jövedelmüknek 25 százalékát költik hiteltörlesztésre, ami túlzottan magas.

Azzal számolnak, hogy a lakossági portfólió romlása lelassul ugyan a következő években, és a nem teljesítő hitelek aránya is csökkenésnek indul. Az MNB abban is bízik, hogy a nemteljesítő vállalati hitelek aránya sem növekszik tovább.

A kormányzat ugyan rendszeresen arra hivatkozik, hogy a bankrendszer jövedelmezősége extraprofitot eredményez, amit kötelességszerűen, adók formájában igyekszik el is vonni.

Az MNB tanulmánya ennek ellenkezőjéről ír. Álláspontjuk szerint a szektort tartósan gyenge jövedelmezőség jellemzi, ami az egyes banki szereplőket üzleti stratégiájuk újragondolására késztetheti, s ez a bankok piacát is átszabhatja.

A konszolidációs folyamatban rövid távon a jelenlegi kisebb bankok és szövetkezeti hitelintézetek érdemben növelhetik piaci részesedésüket, hosszabb távon pedig új szereplők megjelenése sem zárható ki.

(Ez egyértelmű utalás arra, hogy a kormányzat az állami tulajdonban lévő Takarékbankot akarja kedvezőbb helyzetbe hozni, emellett néhány ma még nem számottevő banki szereplő tőkeellátottságán is javítanak, mintegy versenyelőnyt biztosítva nekik a többiekkel szemben.)

Patai: bankok nehéz helyzetben
Több nagybank is rendkívül súlyos helyzetbe került,  közülük kerülhetnek ki azok, amelyek elhagyhatják a magyar piacot - mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke egy tegnapi lízingtanácskozáson. Két bank helyzetét menthetetlennek ítélte a bankár. A konferencia résztvevői is szavaztak arról, hogy szerintük hány szereplő vonulhat ki. A többség arra voksolt, hogy egy bank és két lízingcég távozhat, illetve - a válaszadók harmada szerint - egy új lízingtársaság is megjelenhet a magyar piacon. Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy tőkeellátottság terén Európa legstabilabbja a magyar bankrendszer a maga 16 százalékos tőkemegfelelési mutatójával, a 10 százalék körüli európai arányok mellett.

Megnyugtató viszont, hogy a likviditási stresszteszt alapján a bankrendszer kellő likviditással rendelkezik; a jelenlegi tartalékok elegendőek arra, hogy valamennyi hitelintézet akár jelentős sokk esetén is eleget tegyen közvetítői funkciójának.

A bankrendszer külső finanszírozási forrásokra való ráutaltsága folyamatosan csökken, így a hitel/betét arány rendszerszinten már 110 százalék körüli - állapítja meg a stabilitási jelentés.

(Kívánatos a 100 százalékos, vagy ennél is kisebb mérték lenne, amire jó esély van, ugyanis a hitelpiac pang, alig vannak hitelkihelyezések.)