Orbán kimondta: A parlament messze van a disznóólaktól, és a boltok polcain nem lesz olcsóbb a sertéshús

A disznóshús fogyasztói ára nem csökken; csak akkor lehet kiterjeszteni a kisebbségi magyarokra a családi támogatási rendszert, ha idehaza is megvan a betevő; dagadt nyakkal, vértolulásosan szidták a magyarokat - Orbán Viktor a rádióban mondta el.

A politikának éppúgy megvan a ritmusa mint az építőiparnak, és ezt a ritmust a költségvetés gyorsítja fel, kommentálta Orbán Viktor, hogy olcsóbban lehet egész-, illetve féldisznót venni. A sertésáfa csökkentése a miniszterelnök szerint egyébként nem szociális intézkedés, hanem munkahelyvédelmi - azaz nem a rezsicsökkentéshez tartozik. A kormány ugyanis nem a fogyasztói árak csökkentésében bízik, hanem abban, hogy így megmaradnak a munkahelyek az agráriumban - a becsületes magyar gazdák ugyanis komoly versenyhátrányba kerültek az áfa-csalókkal és az "importdisznósokkal" szemben. Annak kapcsán, hogy a lépésnek lesz-e költségvetési hatása, nevezetesen a büdzsé bevételeit apasztja-e, azt Orbán Viktor megvárja, mit hoz az élet. Megbízható információkra van szükség, a gazdáktól, hiszen a parlament messze van a disznóólaktól. A kormányfő arról egyelőre nem kíván diskurálni, hogy a sertésáfa-csökkentés csak az első lépés-e az általános élelmiszeráfa-csökkentés útján.

Ami a gyed-extrát (a gyes és gyed folyósítása mellett újra lehet munkát vállalni a gyermek egyéves kora után, így a kisgyermekesek számára vonzóbbá teszik egy újabb gyermek vállalását, illetve a részidős munkavállalást) az a kormányfő szerint fantasztikus távlatokat nyit, legalábbis azokhoz a nehézségekhez képest, amikkel eddig küszködött egy anya. (Arról Orbán nem beszélt, hogy az, miszerint a gyermek egy éves kora után visszamenjen az anya dolgozni, kizárólag a jól kereső nőknek éri meg. Például egy 70 ezer forintot kereső anyának, akinek három műszakban kell teljesítenie, az utazási költségét is alig fedezné az extra gyed, amiből a bölcsődei díjat is ki kell gazdálkodnia, hiszen éppen a Fidesz-kormány fizetőssé tette az intézményeket. Ráadásul az Orbáén-kormány szüntette meg 2011-ben a nők gyes melletti munkavállalásának MSZP által megteremtett lehetőségét.)

A miniszterelnök szerint mindkét intézkedésben közös, hogy hátterében a gazdaság javuló teljesítménye áll. (A tavalyi recessziót az idén minimális, 0,3 százalékos növekedés követi - miközben azonban hónapról-hónapra rekordszámú, zömmel kis-és közepes cég szűnik meg, októberben például több mint 4 ezer vállalkozás húzta le a rolót.) E teljesítmény mögött pedig a magyar emberek - az európai átlagot meghaladó munkája áll, így még arra is futja, hogy az állam újabb és újabb közvagyoni elemeket vásároljon (például az E.On gázüzletágát mintegy 350 milliárd forintért vette meg a kormány, piaci szakértők szerint úgy 90 milliárddal túlárazva.) A teljesítményt pedig Orbán szerint az EU is elismeri, nem véletlen, hogy míg korábban dagadt nyakkal ordítozó, vértolulásos, az életvesztés határán álló uniós képviselők mindenbe belekötöttek, most egybevágnak a kormány és az EU prognózisai. Többek között azért, mert a magyar kormány tudta, hogy a függetlenséget nem adják ingyen, de nem félt kiállni harcolni.

A tények előtt pedig az EU is kénytelen fejet hajtani, hiszen, magyarázta Orbán Magyarország például csökkenti az államadósságát. (Amiről Brüsszel egyébként azt mondja, hogy mmagasabb lehet az idei év végén az államadósság, mint tavaly. Az EB prognózisa szerint idén év végére 80,7 százalék lesz a GDP arányos államadósság, szemben a tavalyi 79,8 százalékkal.) Így Orbán úgy érzi, a küzdelmek nehezén túl van, az EU-ban most sokkal kifinomultabb és szakmaibb csatározások jönnek.

A devizahitelesek ügyében Orbán visszament a kályháig, és kijelentette, hogy a devizahitelek rossz hitelek és ez a pénzintézetek hibája. A Fidesz frakció úgy döntött, hogy mielőtt a kormány kimódolná a végleges megoldást, azonnali intézkedéseket hoz: így meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, illetve kiszélesítette az árfolyamgát igénybe vételének lehetőségét. A kormány azonban várni kénytelen, mert az ügyben ellentétes bírósági döntések születtek, így a kabinet nem hozhatja abba a zűrzavaros helyzetbe az országot, hogy mond valamit, amit aztán a bírósági verdiktek felülírnak. Ezért a kormány most arra sarkallja a Kúriát. hozzon olyan állásfoglalást, ami alapján a bírók az azonos eseteket azonosan ítélik meg. Azzal pedig, hogy a bankok elkezdték felbontani a nehéz helyzetben lévő ügyfeleikkel kötött szerződéseket, Orbán egyelőre nem tud mit kezdeni, de a Világtakarékosság Napja alkalmából Orbán Viktor ellátogat az Operába, ahol vélhetően beszél pár szót a kialakult helyzetről az OTP első emberével, Csányi Sándorral, és a miniszterelnök reméli, hogy a disputa után már okosabb lesz.

Ám a gazdasági lépések csak a nemzetpolitikai célokat szolgálják, amelyek közül a legfontosabb a gazdaságilag, lelkileg erős anyaország. Enélkül ugyanis nincs kisebbségvédelem - nem lehet kiterjeszteni a családtámogatási rendszert például, ha Magyarországon sincs meg a betevő.