Képzetlen kancellárok az egyetemek élén?

Nem lesz szüksége pénzügyi-számviteli végzettségre az egyetemek és a főiskolák jövendő kancellárainak, akiknek egyébként éppen az intézmények gazdasági irányítása lenne a feladata a rektorok mellett - derült ki egyebek közt az Átlátszó Oktatás által nyilvánosságra hozott, Klinghammer István szakállamtitkár által jegyzett felsőoktatási törvénytervezetből.

Az öt évre megválasztott - egyetemekre a miniszterelnök, főiskolákra a szakminiszter által javasolt - kancellár, amennyiben nincs megfelelő végzettsége, gazdasági ügyekben csak akkor gyakorolhatna ellenjegyzési jogot a szenátusi vagy a rektori döntésekkel szemben, ha alkalmazna maga mellé egy legalább középfokú, pénzügyi-számviteli végzettséggel rendelkező munkatársat.

Érdekesség, hogy Klinghammer hosszú ideje azért érvel a kancellári rendszer mellett, mert szerinte a rektoroknak csak a kutatással és képzéssel kapcsolatos kérdésekben szabadna dönteniük, a gazdasági döntéseket pedig "hozzáértőkre" kellene bízni. A tervezet értelmében egyébként a csökkentett hatáskörrel rendelkező rektorokat az egyetemi szenátusok választhatják majd meg (jelenleg a szakminiszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki az intézményvezetőket).

Klinghammer javaslata szerint oktatói és kutatói munkakörökben a jövőben legfeljebb hetvenéves korig lehetne dolgozni, jelenleg az általános öregségi nyugdíjkorhatár az irányadó, ez most 62 év. Az oktatók képzettsége, a képzések és a tudományterületek alapján négyféle intézménytípus fog működni: nemzeti tudományegyetem, egyetem, főiskola és közösségi főiskola.