Publicisztika;ENSZ;klímakonferencia;Yvo de Boer;Varsó;kiotói jegyzőkönyv;keretegyezmény;

2013-11-11 06:42:00

A varsói konferencián nem várnak áttörést

Szerény várakozásokkal nyílik meg ma az ENSZ újabb klímakonferenciája Varsóban. Az ENSZ klímaváltozási keretegyezményében (UNFCCC) érdekelt felek idei tanácskozásán (COP 19) miniszteri szinten tárgyalnak majd arról, hogyan lehet biztosítani a globális felmelegedés elleni küzdelemhez szükséges anyagi forrásokat. A Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő új globális klímamegállapodást 2015-ig kellene elfogadni.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) a varsói tanácskozást megelőzően közzétette legújabb értékelésében figyelmeztetett, ha a károsanyag-kibocsátás a jelenlegi szinten folytatódik 2020-ig, akkor az elkövetkező évtizedekben sokkal nehezebben, magasabb költséggel lehet csak megakadályozni, hogy a globális felmelegedés növekedése ne haladja meg a 2 százalékot, az iparosodás előtti szinthez viszonyítva.

Még ha a a felek betartják is eddigi vállalásaikat, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 2020-ban 8-12 gigatonna széndioxidnak (CO2) megfelelő mennyiséggel meghaladja azt a szintet, amely lehetővé tenné a veszélyek leggazdaságosabb elhárítását.

Az UNEP 2013-as GAP-jelentése elismeri, hogy magasabb kibocsátási szint mellett is elérhetők a kitűzött célok, csakhogy jóval nagyobb kihívás lesz, s összehasonlíthatatlanul nagyobb ráfordításokat követel meg.

Christiana Figueres, az UNFCCC végrehajtó titkára felhívta a Kyotói Egyezmény aláíróit, hogy növeljék felajánlásaikat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére.

"Az országonkénti felajánlások növelése sem elegendő önmagában, ezért nagyon sürgető, hogy 2015-re sikerüljön tető alá hozni a nemzetközi együttműködés katalizátoraként szolgáló új átfogó klímamegállapodást" - hangsúlyozta nyilatkozatában Figueres.

A lengyel fővárosban megnyíló klímatanácskozás házigazdája Marcin Korolec, Lengyelország környezetvédelmi minisztere lesz. E héten szakértői szinten üléseznek, a jövő heti miniszteri találkozót Martin Lidegaard dán klímaenergiai, illetve Maria Kiwanuka ugandai fejlesztési miniszter vezeti.

A varsói konferencia célja, hogy a klímaváltozás elleni harc hosszútávú finanszírozásához szükséges forrásokat mobilizálják. Az iparilag fejlett országok Koppenhágában három évre 30 milliárd dollárt ajánlottak fel a fejlődő országok támogatására.

Csakhogy 2020-ig évente 100 milliárd dollárt kellene előteremteni, erről azonban csak elvi megállapodás született, konkrét felajánlások azonban nem.

A világszervezet klímaváltozási szakértői igyekeznek tudatosítani, hogy a 2020-ig hátralévő időszak kritikus fontosságú a kibocsátás csökkentésében.

Varsóban megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a magánszektort hogyan lehet bevonni a klímaváltozás elleni harcba. A feltörekvő országok, elsősorban Kína és India, ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy alapvetően állami forrásokra kell támaszkodni a finanszírozásban.

Varsóban az előzetes nyilatkozatok szerint senki nem remél áttörést, ez afféle munkatanácskozás lesz. "A 2015-ös párizsi klímacsúcsra kell összerakni a puzzle elemeit.

De a varsói tanácskozás eltakaríthatja az útból az akadályokat, és világossá válhat, milyen kulcsproblémákat kell megoldani 2015-ig" - nyilatkozta Yvo de Boer, az ENSZ klímatestületének korábbi vezetője.

Az átfogó klímamegállapodás esélyeit latolgatva az egyik legfontosabb kérdés, vajon milyen álláspontra helyezkedik az Egyesült Államok, miután, a Bush-kormányzat idejében, kivonultak a kiotói egyezségből.

Washington annak idején sérelmezte, hogy a feltörekvő államok, köztük a legnagyobb szennyező, Kína számára nem szabott meg kötelező kvótákat a Kiotói Jegyzőkönyv.

Todd Stern, az amerikaiak fő klímatárgyalója egy londoni konferencián azt mondta, merev szabályok, mindenkire kötelezően vonatkozó kibocsátási célok megállapítása hátráltathatja a globális klímaegyezmény 2015-ös megkötését.

Stern szerint az új megállapodásban mind a fejlett, mind a fejlődő államok érdekeit tekintetbe kell venni. Hszie Zen-hua, Kína főtárgyalója egyetértett azzal, hogy rugalmasságra van szükség, ugyanakkor kulcsfontosságúnak vélte, hogy a fejlődő országok teljesítsék pénzügyi felajánlásaikat.

Kína Pekingben, Sanghajban és Kuangtung tartományban bevezeti a széndioxidkvóták piacát, s azt vállalta, hogy 2020-ra a 2005-ös szint 40-45 százalékára csökkenti a károsanyag kibocsátást.