A varsói konferencián nem várnak áttörést

Publikálás dátuma
2013.11.11 06:42
Klímakonferencia Tokióban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JUNKO KIMURA
Fotó: /
Szerény várakozásokkal nyílik meg ma az ENSZ újabb klímakonferenciája Varsóban. Az ENSZ klímaváltozási keretegyezményében (UNFCCC) érdekelt felek idei tanácskozásán (COP 19) miniszteri szinten tárgyalnak majd arról, hogyan lehet biztosítani a globális felmelegedés elleni küzdelemhez szükséges anyagi forrásokat. A Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő új globális klímamegállapodást 2015-ig kellene elfogadni.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) a varsói tanácskozást megelőzően közzétette legújabb értékelésében figyelmeztetett, ha a károsanyag-kibocsátás a jelenlegi szinten folytatódik 2020-ig, akkor az elkövetkező évtizedekben sokkal nehezebben, magasabb költséggel lehet csak megakadályozni, hogy a globális felmelegedés növekedése ne haladja meg a 2 százalékot, az iparosodás előtti szinthez viszonyítva.

Még ha a a felek betartják is eddigi vállalásaikat, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 2020-ban 8-12 gigatonna széndioxidnak (CO2) megfelelő mennyiséggel meghaladja azt a szintet, amely lehetővé tenné a veszélyek leggazdaságosabb elhárítását.

Az UNEP 2013-as GAP-jelentése elismeri, hogy magasabb kibocsátási szint mellett is elérhetők a kitűzött célok, csakhogy jóval nagyobb kihívás lesz, s összehasonlíthatatlanul nagyobb ráfordításokat követel meg.

Christiana Figueres, az UNFCCC végrehajtó titkára felhívta a Kyotói Egyezmény aláíróit, hogy növeljék felajánlásaikat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére.

"Az országonkénti felajánlások növelése sem elegendő önmagában, ezért nagyon sürgető, hogy 2015-re sikerüljön tető alá hozni a nemzetközi együttműködés katalizátoraként szolgáló új átfogó klímamegállapodást" - hangsúlyozta nyilatkozatában Figueres.

A lengyel fővárosban megnyíló klímatanácskozás házigazdája Marcin Korolec, Lengyelország környezetvédelmi minisztere lesz. E héten szakértői szinten üléseznek, a jövő heti miniszteri találkozót Martin Lidegaard dán klímaenergiai, illetve Maria Kiwanuka ugandai fejlesztési miniszter vezeti.

A varsói konferencia célja, hogy a klímaváltozás elleni harc hosszútávú finanszírozásához szükséges forrásokat mobilizálják. Az iparilag fejlett országok Koppenhágában három évre 30 milliárd dollárt ajánlottak fel a fejlődő országok támogatására.

Csakhogy 2020-ig évente 100 milliárd dollárt kellene előteremteni, erről azonban csak elvi megállapodás született, konkrét felajánlások azonban nem.

A világszervezet klímaváltozási szakértői igyekeznek tudatosítani, hogy a 2020-ig hátralévő időszak kritikus fontosságú a kibocsátás csökkentésében.

Varsóban megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a magánszektort hogyan lehet bevonni a klímaváltozás elleni harcba. A feltörekvő országok, elsősorban Kína és India, ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy alapvetően állami forrásokra kell támaszkodni a finanszírozásban.

Varsóban az előzetes nyilatkozatok szerint senki nem remél áttörést, ez afféle munkatanácskozás lesz. "A 2015-ös párizsi klímacsúcsra kell összerakni a puzzle elemeit.

De a varsói tanácskozás eltakaríthatja az útból az akadályokat, és világossá válhat, milyen kulcsproblémákat kell megoldani 2015-ig" - nyilatkozta Yvo de Boer, az ENSZ klímatestületének korábbi vezetője.

Az átfogó klímamegállapodás esélyeit latolgatva az egyik legfontosabb kérdés, vajon milyen álláspontra helyezkedik az Egyesült Államok, miután, a Bush-kormányzat idejében, kivonultak a kiotói egyezségből.

Washington annak idején sérelmezte, hogy a feltörekvő államok, köztük a legnagyobb szennyező, Kína számára nem szabott meg kötelező kvótákat a Kiotói Jegyzőkönyv.

Todd Stern, az amerikaiak fő klímatárgyalója egy londoni konferencián azt mondta, merev szabályok, mindenkire kötelezően vonatkozó kibocsátási célok megállapítása hátráltathatja a globális klímaegyezmény 2015-ös megkötését.

Stern szerint az új megállapodásban mind a fejlett, mind a fejlődő államok érdekeit tekintetbe kell venni. Hszie Zen-hua, Kína főtárgyalója egyetértett azzal, hogy rugalmasságra van szükség, ugyanakkor kulcsfontosságúnak vélte, hogy a fejlődő országok teljesítsék pénzügyi felajánlásaikat.

Kína Pekingben, Sanghajban és Kuangtung tartományban bevezeti a széndioxidkvóták piacát, s azt vállalta, hogy 2020-ra a 2005-ös szint 40-45 százalékára csökkenti a károsanyag kibocsátást.

Szerző
2013.11.11 06:42

Rendkívüli állapot: Trump kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:09
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Az amerikai elnök tanácsadója leszögezte, hogy Trump meg fogja védeni a döntést.
Donald Trump amerikai elnök kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát, ha ebben a törvényhozók elutasítják a pénteken bejelentett rendkívüli állapotot – hangoztatta Stephen Miller, az elnök tanácsadója vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában. Az amerikai elnök pénteken aláírta a kormány finanszírozásáról szóló törvényt, amely azonban nem tartalmazza a déli határon építendő falra kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt aztán rendkívüli állapotot hirdetett ki Donald Trump annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a mexikói határra ígért fal megépítéséhez szükséges pénzt.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy az elnök meg fogja védeni a rendkívüli állapotról szóló döntést”
– fogalmazott Miller.
A műsorvezető kérdésére hozzátette, hogy az elnök válaszát „előre borítékolja”. A főtanácsadó azzal érvelt, hogy az elnöknek joga van rendkívüli állapot kihirdetésére, és idézte a kongresszus által 1976-ban erről elfogadott törvényt. Szerinte az illegális bevándorlás problémája eleve megkívánja, hogy az elnök lépjen.
„Ez fenyegetés országunkra nézve, és ha az elnök nem tudja megvédeni az országot, akkor nem tesz eleget a hivatali esküjében vállalt alkotmányos kötelezettségének”
– mondta.
Utalt arra, hogy az illegális migráció miatt évente amerikaiak ezrei vesztik életüket. Miller azonban Chris Wallace műsorvezető nógatására nem tudott példát mondani arra, hogy amerikai elnök azért hirdetett volna rendkívüli állapotot, hogy így jusson pénzhez, amelyet a kongresszus nem szavazott meg. Védelmébe vette az elnöki döntést Lindsay Graham dél-karolinai republikánus szenátor is. Graham a CBS televíziónak adott interjújában leszögezte: „amerikaiakat életét követelő kábítószerek, emberkereskedők özönlenek be, veszélyes a helyzet a határok mentén”. Ugyanakkor Alan Dershowitz ügyvéd, akit jó ideje Donald Trump informális tanácsadójaként is számon tartanak, vasárnap egy rádiós műsorban téves döntésnek minősítette a rendkívüli állapot kihirdetését. Úgy fogalmazott: rendkívüli állapotot hirtelen bekövetkező, rendkívüli helyzetekben szoktak kihirdetni. Álláspontja szerint döntésével Donald Trump megkerülte az alkotmányt, hiszen az alkotmány értelmében minden kiadást a képviselőháznak kell megszavaznia. Dershowitz szerint a Fehér Háznak hosszadalmas bírósági perekkel kell majd szembenéznie, de a végén az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelsőbb bíróság hozza meg a döntést. Az első perkeresetet pénteken este a Közpolgár nevű liberális szervezet be is nyújtotta három dél-texasi birtokos és a Határmenti Audubon Társaság nevű civilszervezet nevében. Mindannyian azért perelnek, mert a tervezett határfal az ő birtokukon haladna keresztül, de ők nem járulnának hozzá ehhez. Gavin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója szintén pénteken jelezte, hogy a déli állam pert indít a rendkívüli állapot miatt. Xavier Becerra, Kalifornia igazságügyi minisztere vasárnap az ABC televíziónak adott interjújában közölte: nagyon rövid időn belül benyújtják a keresetüket egy szövetségi bíróságnál.
„Felkészültünk erre, tudtuk, hogy valami ilyesmi fog történni, és a velünk egyetértő más tagállamokkal együtt készen állunk a perre”
– fogalmazott Becerra, aki korábban demokrata párti képviselő volt a washingtoni képviselőházban.
Azt mondta, más tagállamokkal együtt arra várnak, hogy megtudják, mely szövetségi programokat nyirbálnak meg annak érdekében, hogy a pénzt átcsoportosítsák a falépítésre és ezzel milyen károk érhetik az adott államokat. Patrick Shanahan, a Pentagon (védelmi minisztérium) ügyvezető minisztere újságírókkal közölte, hogy egyelőre nem döntött arról, vajon az amerikai–mexikói határon építendő fal katonailag szükséges-e, és erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban azt mondta: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt.
Szerző
2019.02.17 21:09

Szkripal-ügy: valaki orosz zászlót tett a Salisbury katedrálisra

Publikálás dátuma
2019.02.17 20:33

Fotó: AFP/ CHRIS J RATCLIFFE
A zászlót vasárnap vették észre és gyorsan eltávolították. A történteket még vizsgálják.
Egy orosz zászlót vettek észre vasárnap reggel a katedrálison Salisburyban, abban a városban, ahol csaknem egy éve, tavaly márciusban idegméreg-hatóanyaggal merényletkísérletet követtek el a 66 éves Szergej Szkripal ellen – írja a CNN. A zászlót, ami miatt a lakosok és a helyi képviselők is felháborodásuknak adtak hangot a közösségi oldalakon, gyorsan eltávolították.
Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz–amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott. A tavalyi mérgezést lányával együtt túlélte, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják. Szeptember 5-én két orosz férfit vádoltak meg a bűncselekménnyel, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei, és a mérgezéshez novicsok típusú, szovjet fejlesztésű katonai idegmérget használtak. Brit tisztségviselők arra is egyértelmű célzásokat tettek, hogy a merényletet a legmagasabb szinten rendelhették el Oroszországban. Moszkva visszautasította a vádakat és nehezményezte, hogy az üggyel kapcsolatban London nem fordult jogsegély-kérelemmel Moszkvához, a gyanúsítottak ujjlenyomatait sem szolgáltatta ki az orosz rendvédelmi szerveknek, Szkripalék konzuli láthatását pedig nem engedélyezte. Júliusban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, Dawn Sturgess is megbetegedett pontosan ugyanattól az idegméreg-hatóanyagtól, amelyet Szkripalék megmérgezéséhez használtak, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, az elkövetők által nyilvánvalóan elhajított parfümös fiolát. Rowley felépült, élettársa azonban a kórházban elhunyt. A brit rendőrség egyesítette a két ügyben folytatott nyomozást. 
2019.02.17 20:33