Rogán az ellenzéket zsarolja

Publikálás dátuma
2013.11.11. 06:14
Fotó: Népszava
A házszabálytól eltérve már ma megszavaztatná a parlamenttel Rogán Antal a határozatlan idejű előzetes letartóztatásról szóló törvényjavaslatát. A sürgősségi döntéshez az ellenzéki honatyák hozzájárulása is szükséges, ezért a Fidesz frakcióvezetője megpróbálta sarokba szorítani őket. Egy gyilkossággal vádolt ember pártjára állnak, akik a sürgős tárgyalásra nemmel voksolnak - üzente nekik. A Magyar Helsinki Bizottság arra kérte a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvénymódosítást.

"Azok a képviselők, akik a parlamentben a sürgős tárgyalásra nemmel voksolnak, azok egyértelműen egy gyilkossággal vádolt ember pártjára állnak" - üzente Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az ellenzéknek.

Ahhoz ugyanis, hogy még ma elfogadják a Büntetőtörvénykönyv szigorítását, az Országgyűlés négyötödének hozzájárulása szükséges.

A szigorítás lényege, hogy a kiemelkedően súlyos bűncselekmények, például a gyilkosság vádjával zajló büntetőeljárásokban a vádlottakat korlátlan ideig előzetes letartóztatásban tarthassák; a jelenlegi szabályok szerint házi őrizetbe kell helyezni őket, ha négy év alatt sem születik bírói határozat az ügyükben.

A módosítás emellett arra kötelezné a kriminológiai intézeteket és szakértőket, hogy az életellenes bűncselekmények esetén legkésőbb három hónap alatt alkossák meg szakértői véleményüket; végezetül pedig már azoknál is kötelezővé tennék az elektronikus lábperec viselését, akiket előzetes letartóztatásba helyeztek.

A saját felelősségérzetétől megrészegült politikus szerint azért van szükség a sürgősségi tárgyalásra, mert ha csak holnap szavaz a szigorításról a parlament, K. Andrást, a rablógyilkosságok miatt hírhedtté vált ároktői banda hatodrendjű vádlottját házi őrizetbe helyezhetik, amivel megnő a szökés esélye.

Miközben a frakcióvezető ezzel a retorikai mutatvánnyal próbálja csőbe húzni az ellenzéket, a Magyar Helsinki Bizottság a józan észre alapozva pontokba szedte, pontosan mi a probléma Rogán javaslatával.

Szerintük semmi szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy ne szökjenek meg a házi őrizetben tartott vádlottak, elég ha a hatóságok alkalmazzák már meglévő jogosítványaikat; az őrizet körülményeiről, az ellenőrzés gyakoriságáról, illetve intenzitásáról ugyanis a rendőrség dönt.

Ha szigorúbb intézkedésekre van szükség, már most is megléphetik azokat. De az is kérdés, elszökne-e bárki, akit az elektronikus nyomkövető viselésére köteleztek; a civilek ennek alkalmazását önmagában helyeselhetőnek tartják.

Hangsúlyozzák, hogy négy év minden esetben elegendő kell hogy legyen az elsőfokú ítélet meghozatalához. Azt, hogy az ároktői banda esetében ez mégsem így történt, egy megcsúszott szakvélemény magyarázza, amelyre másfél évet kell várni.

Ám a büntetőügyekben eljáró szervek tehetetlenségéért nem lehet az állampolgárokat büntetni, még ha bűncselekménnyel is vádolják őket. Ugyanakkor ahhoz, hogy minél hamarabb elkészüljenek a szakértői vélemények, szintén nem törvénymódosításra lenne szükség, hanem a megfelelő anyagi és tárgyi feltételek megteremtésére.

Mint többször megírtuk, a büntetés-végrehajtási intézetek már most is 160 százalékos kihasználtsággal működnek, s így bármelyik rab, aki a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul, milliókat nyerhet a magyar állammal szemben.

Ám nemhogy bővítené a börtönöket, a kormány olyan szabályozást készít, amely - mint a jogvédők írják - "a már most is túlzsúfolt börtönrendszert is megterheli".

Nem csupán a cellák zsúfoltsága, de az indokolatlanul hosszú idejű előzetes letartóztatások miatt is több pert vesztett már az állam a rabokkal szemben.

"Az új szabályozás fokozza az újabb strasbourgi elmarasztalások és jelentős kártérítések esélyét, tovább növelve az előzetes letartóztatásokhoz kapcsolódó költségeket" - emlékeztetett a Magyar Helsinki Bizottság.

Szerző

Amnéziásnak tartják a szülőket Orbánék

A családok támogatása az első - mondta a hétvégén a kormány szóvivője. Hoppál Péter állítása szerint a Fidesz kedvező helyzetbe hozta a családokat, a szocialista kormányoknál viszont "ők húzták a rövidebbet". Ám míg az előző kabinet hosszútávon gondoskodott volna arról, hogy "Legyen jobb a gyerekeknek", a Fidesz eltörölte a programot, és többek között ennek is következménye, hogy a rendszerváltás óta tavaly élt a legtöbb család szegénységben.

Állítás: A családok segítése, támogatása áll az első helyen a Fidesz politikájában.

A valóság: A családi pótlék összegét egyetlen forinttal sem emelte a Fidesz kormány, a családi adókedvezménnyel pedig a jómódúaknak jártak jól. A többséget viszont kifejezetten rosszul érintette az adójóváírás eltörlése.

Az év közepén negatív rekordot döntött a születésszám, és a szülők többsége itthon nem látja biztosítottnak gyereke jövőjét.

Állítás: Emlékezhetünk a 2010 előtti időkre, amikor a megszorítások leginkább a magyar családokat érintették, ők húzták a rövidebbet.

A valóság: A szocialista kormányok döntöttek például a gyerekek számától is függő, differenciált családi pótlék emeléséről 2007-ben. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődések, óvodások és iskolások étkezése ingyenes lett.

Ebben az időben dolgozták ki neves szakemberek a rövid és hosszú távra szóló Legyen jobb a gyerekeknek programot, amit a Fidesz-kormány állított le. Közben drámai mértékben nőtt a gyerekszegénység, a rendszerváltás óta tavaly élt a legtöbb család szegénységben.

A Fidesz-kormány szigorította a tartósan munkanélküliek segélyezését nem törődve azzal, hogy nekik is etetniük kell a gyerekeiket.

Állítás: A Fidesz javaslatára kidolgozott gyed extrával a gyes és gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után.

A valóság: Annak lehetőségét, hogy a nők gyes mellett is dolgozhassanak, az MSZP-kormány teremtette meg, ám a Fidesz 2011-ben megszüntette.

Amikor a szocialista kabinet három évről kettőre csökkentette a gyes idejét - éppen azért, hogy a kismamák minél előbb újra dolgozzanak -, babakocsis tüntetést szervezett az akkor még ellenzékben lévő Fidesz.

Állítás: A jövőben testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például az érintettek egy időben két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak.

A valóság: Noha igen hangzatos ez a támogatás, nem sok tartalom van mögötte. Mivel a gyed jelenleg a gyerek kétéves koráig jár, kettőt egyszerre csak akkor vehet fel az anyuka, ha a szülés után szinte azonnal újra állapotos lesz.

A két gyesre pedig szinte egyáltalán nincs esély. Ha ugyanis a szülése előtt megfelelő ideig dolgozott az anya, akkor a gyereke két éves korától három éves koráig kapja ezt a segélyt. Ahhoz, hogy ez két gyereke után járjon neki, a kicsiknek három hónapos különbséggel kellene születniük.

Állítás: Bevezetik a diplomás gyedet, a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók pedig három évre szóló adókedvezményt kapnak.

A valóság: Elemzések szerint a 18-24 évesek 23 százaléka szegénységben él. Ha a fiatalok tanulás közben még gyereket is vállalnak, akkor kérdés, miből tartják el az újszülöttet. 28 ezer 500 forintből és az apa esetleges ösztöndíjából biztosan nem.

Az anyák foglalkoztatását segítő adókedvezmény is hangzatos, ám eközben a Fidesz-kormány megfelelő szabályozásnak tartja a kisgyermekes anyukák két- vagy három műszakos alkalmazását.

Azt a szülőt, aki emiatt képtelen bölcsődébe, óvodába vinni a gyerekeit, a törvény szerint kirúghatja a munkáltatója. Ellenzéki politikusok törvénymódosító javaslatát már a szakbizottságban leszavazták a kormánypárti képviselők.

Állítás: Folyik a bölcsődeépítési program is, ebben a kormányzati ciklusban hatezer több lesz a bölcsődei férőhely.

A valóság: Éppen holnapra hirdettek demonstrációt a szociális ágazatban, többek között a bölcsődékben dolgozók, mert nettó fizetésük 70 és 73 ezer forint között van.

Emellett a Fidesz-kabinet tette fizetőssé a bölcsődéket, a gondozási díj miatt kevesebb gyereket íratnak az intézményekbe. A bölcsődés korú gyerekek 13 százaléka jár most bölcsődébe, egy korábbi uniós vállalás szerint 30 százaléknak kellene férőhelyet biztosítani.

Szerző
Frissítve: 2013.11.10. 22:22

Bőkezű támogatás a katolikusoknak

Több támogatást adna a kormány a jövőben a katolikus egyháznak - legalábbis ez olvasható ki a kormány által pénteken az Országgyűlésnek benyújtott, a vatikáni szerződés módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatból.

Az Országgyűlés honlapján olvasható, Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter által jegyzett javaslat szövege szerint az állam biztosítja a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlhatóságát az egyháznak vagy egy külön állami célnak, de ha ez az összeg együttesen nem éri el az szja 1 százalékát, a különbözetet a központi költségvetés az egyes egyházaknak - és a külön állami célnak - a felajánlók számának arányában biztosítja. Ez a kiegészítés eddig 0,9 százalékos volt. Az indoklás szerint egyébként az 1997-ben megkötött megállapodás módosítására a magyar jogrendszer jelentős megváltozása, az új alkotmány, az új egyházi törvény, a "közfeladatellátás megváltozott struktúrája" miatt van szükség.

Az egy százalékos felajánlásokból tavaly már a korábbinál legalább 25 százalékkal kevesebb pénzhez jutottak az egyházak, ennek oka az egykulcsos szja bevezetése, valamint a rendelkező adózók számának csökkenése. Ezen segítene a kormány azzal, hogy a szerződés változtatása szerint a katolikus egyház felsőoktatási intézményei az államiakkal azonos elv és mérték szerint részesülnek a pénzügyi támogatásból, emellett pedig megállapodás alapján, pályázati úton, illetve más központi előirányzatokból is kaphatnak forrásokat. Például a katolikus egyház által szervezett hittan-oktatók díjazását az állam a pedagógusbér átlagával azonos mértékben támogatja, az egyházi hit- és erkölcstan tankönyveket pedig ugyanolyan mértékben támogatja az állam, mint az erkölcstan tankönyveket.

A katolikus egyház felsőoktatási intézményeit az államiakhoz hasonlóan támogatják, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedig kiemelt egyetem lesz. A katolikus egyház műemlékeinek és műalkotásainak megőrzését és felújítását ugyanúgy támogatják ezentúl, mint az állami tulajdonban lévőket. Támogatást kapnak az egyházi múzeumok, gyűjtemények, levéltárak, könyvtárak is.
A vatikáni megállapodás módosítását még október 21-én írta alá az Országházban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, de annak szövegét először nem hozták nyilvánosságra. Gyurcsány Ferenc a titkolózás okairól kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint ennek oka az, hogy a kormány tudja, az ötmillió szegény országában komoly visszatetszést keltenek az egyházaknak nyújtott újabb bőkezű támogatások A parlament honlapjára csak ilyen előzmény után került fel a szöveg.

Azt nem tudni, milyen visszhangja lesz a módosításnak, de a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a vallásosok, illetve felekezetekhez tartozók száma jelentősen visszaesett. A 9,9 millió megkérdezettből 7,2 millióan válaszoltak a vallási hovatartozást firtató kérdésekre. Kiderült: 10 év alatt 5,5-ről 3,9 millióra esett vissza a magukat katolikusnak mondók száma, de a reformátusoké (1,6 helyett 1,15 millió) és az evangélikusoké (304 helyett 214 ezer) is óriásit zuhant. Ezzel szemben a vallási közösséghez nem tartozók száma 1,5-ről 1,8 millióra nőtt, és körülbelül 147 ezren vallották magukat ateistának. Míg az idevágó kérdésre tíz éve 1,1 millió ember nem válaszolt, 2011-re ez a szám 2,7 millióra emelkedett.

Szerző