"Azok a képviselők, akik a parlamentben a sürgős tárgyalásra nemmel voksolnak, azok egyértelműen egy gyilkossággal vádolt ember pártjára állnak" - üzente Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az ellenzéknek.
Ahhoz ugyanis, hogy még ma elfogadják a Büntetőtörvénykönyv szigorítását, az Országgyűlés négyötödének hozzájárulása szükséges.
A szigorítás lényege, hogy a kiemelkedően súlyos bűncselekmények, például a gyilkosság vádjával zajló büntetőeljárásokban a vádlottakat korlátlan ideig előzetes letartóztatásban tarthassák; a jelenlegi szabályok szerint házi őrizetbe kell helyezni őket, ha négy év alatt sem születik bírói határozat az ügyükben.
A módosítás emellett arra kötelezné a kriminológiai intézeteket és szakértőket, hogy az életellenes bűncselekmények esetén legkésőbb három hónap alatt alkossák meg szakértői véleményüket; végezetül pedig már azoknál is kötelezővé tennék az elektronikus lábperec viselését, akiket előzetes letartóztatásba helyeztek.
A saját felelősségérzetétől megrészegült politikus szerint azért van szükség a sürgősségi tárgyalásra, mert ha csak holnap szavaz a szigorításról a parlament, K. Andrást, a rablógyilkosságok miatt hírhedtté vált ároktői banda hatodrendjű vádlottját házi őrizetbe helyezhetik, amivel megnő a szökés esélye.
Miközben a frakcióvezető ezzel a retorikai mutatvánnyal próbálja csőbe húzni az ellenzéket, a Magyar Helsinki Bizottság a józan észre alapozva pontokba szedte, pontosan mi a probléma Rogán javaslatával.
Szerintük semmi szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy ne szökjenek meg a házi őrizetben tartott vádlottak, elég ha a hatóságok alkalmazzák már meglévő jogosítványaikat; az őrizet körülményeiről, az ellenőrzés gyakoriságáról, illetve intenzitásáról ugyanis a rendőrség dönt.
Ha szigorúbb intézkedésekre van szükség, már most is megléphetik azokat. De az is kérdés, elszökne-e bárki, akit az elektronikus nyomkövető viselésére köteleztek; a civilek ennek alkalmazását önmagában helyeselhetőnek tartják.
Hangsúlyozzák, hogy négy év minden esetben elegendő kell hogy legyen az elsőfokú ítélet meghozatalához. Azt, hogy az ároktői banda esetében ez mégsem így történt, egy megcsúszott szakvélemény magyarázza, amelyre másfél évet kell várni.
Ám a büntetőügyekben eljáró szervek tehetetlenségéért nem lehet az állampolgárokat büntetni, még ha bűncselekménnyel is vádolják őket. Ugyanakkor ahhoz, hogy minél hamarabb elkészüljenek a szakértői vélemények, szintén nem törvénymódosításra lenne szükség, hanem a megfelelő anyagi és tárgyi feltételek megteremtésére.
Mint többször megírtuk, a büntetés-végrehajtási intézetek már most is 160 százalékos kihasználtsággal működnek, s így bármelyik rab, aki a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul, milliókat nyerhet a magyar állammal szemben.
Ám nemhogy bővítené a börtönöket, a kormány olyan szabályozást készít, amely - mint a jogvédők írják - "a már most is túlzsúfolt börtönrendszert is megterheli".
Nem csupán a cellák zsúfoltsága, de az indokolatlanul hosszú idejű előzetes letartóztatások miatt is több pert vesztett már az állam a rabokkal szemben.
"Az új szabályozás fokozza az újabb strasbourgi elmarasztalások és jelentős kártérítések esélyét, tovább növelve az előzetes letartóztatásokhoz kapcsolódó költségeket" - emlékeztetett a Magyar Helsinki Bizottság.