Előfizetés

A rezsibiztos színes álmai

I. J.
Publikálás dátuma
2013.11.12. 06:18
Fotó: Tóth Gergő
Elfogadta tegnap az Országgyűlés gazdasági bizottsága Német Szilárd rezsicsökkentési biztos pénteken benyújtott tövényjavaslatát, amely közüzemi számlák új kinézetére vonatkozik, így az országyűlés is hamarosan napirendre tűzheti a javaslatot.

A fideszes politikus törvénytervezete egyebek mellett meghatározza az új számlaformátumokon alkalmazandó a betűméretet (11-es) és a betűtípust (Times New Roman) is, és különös hangsúlyt fektet a színekre.

Németh beadványa szerint az áramszámla színe a korall, a gázé a sötét narancssárga. A távhő esetében halvány szilvaszín lesz az előírt, a víziközmű számlája vízszínű (kékes árnyalat).

A hulladékhoz a lime zöldes színe illik Németh szerint. A kéményseprő cégeknek viszont szerencsére nem fekete számlára kell majd fehér betűket nyomtatni, a rezsibiztos megelégszik a sárga háttérszínnel.

Tukacs István, az Országgyűlés gazdasági bizottságának a tagja úgy véli: Németh javaslata gyerekes, a fogyasztók számára semmilyen előnyt nem jelet az új színek kötelező használata, miután attól a bizonylatok nem lesznek közérthetőbbek.

A színeknek csupán az a szerepük, hogy ingyenpropagandát kapjon a Fidesz, s a számlákon kihagsúlyozzák a kormány "ajándékának" a nagyságát. 

A szocialista szakpolitikus megjegyezte: a Fidesz a számlakép átalakításával a saját, februárban életbe léptetett "számlarendeletét" írja felül, annak a hiányosságait próbálja - erdeménytelenül - kiküszöbölni.

.

Fiókokká züllesztik a takarékokat

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2013.11.12. 06:15
Nem vonultak el a viharfelhők a takarékok feje felől, sőt úgy tetszik, mintha sűrűsödnének FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Máris módosítani kényszerűl a fejlesztési tárca a takarékszövetkezetek államosítással felérő integrációját elrendelő törvényt. Az uniós joggal és a hazai pénzintézeti törvénnyel való összevetés során súlyos zavarok mutatkoztak, de ezek orvoslása sem javít a takarékok helyzetén. Sőt. Az érdekvédelmi szervezetek fenntartják alkotmánybírósági beadványukat és a most módosított jogszabály sérelmes részeivel is kiegészítik azt.

Jogalkotási koherenciazavart okozott a takarékszövetkezetek integrációjának államosításáról szóló törvény, ezért - alig néhány héttel elfogadása után - teljes mértékben átdolgozásra szorult.

Nehogy a képviselőknek idejük legyen a korrekciót tartalmazó törvényjavaslat áttekintésére, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kivételes sürgős tárgyalást kért a takarékok jogait és önállóságát súlyosan csorbító tervezet elfogadására.

Így a mai végszavazásnak már nincs semmi akadálya. A gyorsított ütemű átdolgozásnak nem csak az volt az oka - mint azt a javaslathoz fűzött indoklásban több helyen olvashatjuk -, hogy "a hatálybalépés óta eltelt idő tapasztalatait" számba vették, hiszen néhány hét alatt 42 oldalnyi ezekből aligha gyűlt össze.

A nyomósabb ok egészen más. A nyári sietségben a tervezet beterjesztői nem vették figyelembe a hatályos hitelintézeti törvénybe foglaltakat, valamint az Európai Parlamentnek és Tanácsnak az ugyancsak a hitelintézetek működéséről szóló rendeletét sem.

Ebből világosan kiderül, hogy félrevezető volt az a kormányzati kommunikáció, mely szerint a takarékszövetkezeti integrációs jogszabálytervezetet előzetesen egyeztették Brüsszellel, ugyanis a hazai törvény elfogadása előtt már megjelent az uniós rendelet, amelynek direktíváit csak most, utólag veszik figyelembe.

Így megsértette a kormány az alaptörvény rendelkezéseit is, mert nem hagytak időt arra, hogy a szabályozás tartalma egyértelműen értelmezhető legyen.

Az új szabályozás egész szellemiségét átlengi, hogy a korábban teljesen önálló takarékszövetkezeteket, amelyek összességében Magyarország legnagyobb pénzintézeti hálózatát jelentik, a 100 százalékos állami tulajdonba került Takarékbank fiókjainak tekintik.

Ezt támasztja alá, hogy a törvényjavaslat következetesen "Központi Bankról" beszél, amely alatt a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (Takarékbank) Zrt.-t érti.

A takarékszövetkezetek még megmaradt önállósága most tovább csorbul. A törvény elfogadását követően, ha más gazdálkodó szervezetben tulajdont szereznek vagy ilyet értékesítenek, ahhoz a Takarékbank előzetes jóváhagyása szükséges, ha a vételár az integráció úgynevezett szavatoló tőkéjének 0,1 százalékát eléri.

Ugyancsak a tevékenység szűkítésének tekinthető, hogy a pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen más tevékenységet nem végezhetnek, például biztosításközvetítést, vagy kínálhatják a Diákhitel Központ hiteleit sem .

Ez azért is érdekes, mert a Takarékbank meghatározó tulajdonosa, a Magyar Posta Zrt. részben már végez ilyen tevékenységet.

A hitelintézeti törvény alá tartozó pénzintézetek valamennyien a nemzetgazdasági tárca felügyelete alá tartoznak, hiszen ez a korábbi Pénzügyminisztérium jogutódja. A takarékszövetkezeteket ezzel szemben a fejlesztési tárcához tartoznak, ugyanis kevésbé pénzintézetnek, mint inkább az állam tulajdonában lévő vagyonelemeknek tekintik az integrációt.

Ezzel is tápot adva azoknak az elképzeléseknek, hogy a 136 milliárd forintos, állami tőkeinjekcióval felerősített  Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét - élén a Takarékbankkal - a jelenlegi kormány a saját érdekszférájába tartozóknak, szakértők szerint jó eséllyel az FHB Bank magántulajdonosainak kívánják majd átjátszani.

(A 136 milliárd forintos tőkeemelés 100 milliárd feletti része miatt az idei központi költségvetésről szóló törvényt hetedszer is módosítani kell.)

Mint ismeretes, több szervezet - köztük a VOSZ is - az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, hogy a szövetkezeti hitelintézeteknél az eredeti állapotot állítsák helyre, mert a korábbi törvény jogsértő volt.

Az újrafésült jogszabály miatt a beadványt feltehetően ki kell egészíteni, módosítani kell, mert a korábbihoz képest újabb törvénysértések születtek. Azonban az is előfordulhat, hogy önálló panaszindítványt nyújtanak be az AB-hez.

Az idén 250-280 kilakoltatás volt ingatlanárverezést követően

 Ingatlanárverezést követően az idén 250-280 alkalommal került sor tényleges kilakoltatásra - közölte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében, amelyben felhívta a figyelmet arra is, hogy a kilakoltatási moratórium 2014. április 30-ig tart.

Kiemelik: ez alatt az időszak alatt a kilakoltatások szünetelnek, azonban az ingatlan-végrehajtási eljárásokhoz kapcsolódó ügyek intézése a megszokottak szerint tovább folyik.
A kamara közleményében ismerteti: a végrehajtási ügyek többsége továbbra is "kis követelés", amely nem éri el a százezer forintos összeghatárt, az 500 ezer forint feletti követelések mindössze 20 százalékot képviselnek. A devizahitelekhez kapcsolódó végrehajtási ügyek száma a tévhitekkel ellentétben az összes végrehajtási ügy 1 százalékát tették ki az idén - jegyzik meg.

Az úgynevezett "kis követelések" többnyire közüzemi tartozásból - víz-, áram-, gázdíj, valamint mobilszolgáltatóknál és parkolótársaságnál be nem fizetett tartozásból - állnak össze.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a kilakoltatási moratórium az Országgyűlés november 5-i döntése alapján 2014. április 30-ig tart. A moratórium kezdő időpontja december 1-jéről a módosító jogszabály kihirdetésének másnapjára változott, 2013. november 9-e lett.

A törvény alapján időt nyernek azok is, akiknek a közüzemi tartozásaik miatt indult végrehajtás, vagy akiknek az önkormányzat felmondta a bérleti szerződését. Így azonban az önkéntes teljesítéssel járó törvényi kedvezmények április 30-át követően már nem vehetők igénybe. Az adósoknak ezt az időt érdemes kihasználniuk arra, hogy a jövőbeni lakhatásukat megoldják - jegyezte meg közleményében a kamara.