Megszűnik az előzetes letartóztatás felső korlátja

Publikálás dátuma
2013.11.11. 20:35
Fotó: Tóth Gergő
A parlament eltörölte az előzetes letartóztatás időtartamának - eddig négyéves - felső korlátját a kiemelkedő súlyú, legalább tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményeknél.

A büntetőeljárási törvény módosítását a Fidesz-KDNP és a Jobbik-frakció támogatta a hétfői szavazáson. Az MSZP és az LMP nemmel voksolt, a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, egyedüliként, tartózkodott.

A jogszabályt a házszabálytól eltérve hozta meg a parlament, amit a kormányoldal arra hivatkozva kért, hogy börtönben maradjon az ároktői banda egyik - nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint többrendbeli súlyos testi sértéssel vádolt - tagja, aki a módosítás nélkül november 22-én házi őrizetbe kerülne.
Az előzetes letartóztatás felső korlátjának eltörlését az alkotmányügyi bizottság szintén azzal indokolta, hogy a közelmúlt eseményei rávilágítottak: nem minden esetben elegendő négy év az elsőfokú határozat meghozatalára. Eredetileg ez a rendelkezés csak január 1-jén lépett volna életbe, ám ehelyett a Ház úgy döntött, hogy már a törvény kihirdetését követő napon hatályosul. (Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: a szabály így legkésőbb november 21-én hatályba léphet, az ároktői banda tagja, K. András pedig nem szabadulhat ki másnap az előzetesből. A banda két tagja október elején megszökött a házi őrizetből, néhány nappal később Svájcban fogták el őket.)
A most elfogadott módosítás egyúttal megszünteti a házi őrizetben lévők hozzájárulásának szükségességét ahhoz, hogy mozgásukat nyomkövetővel ellenőrizzék.

A büntetőeljárások gyorsítását szolgálja, hogy életellenes bűncselekményeknél a szakértői intézeteknek három hónapon belül meg kell hozniuk állásfoglalásukat. Az eljárási törvény eddig nem tartalmazott határidőt a szakvélemény előterjesztésére. Ezt most 60 napban állapították meg, amit egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meg lehet hosszabbítani.

A parlament arról is határozott, hogy soron kívül kell értékelni egy bíró tevékenységét, ha egy általa tárgyalt per több mint két éve van folyamatban, és az iratok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a per ésszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró hibájából bekövetkezett mulasztás történt.

Soron kívül kell minősíteni az ügyészeket is, ha a soron kívül lefolytatandó eljárásban az iratok megvizsgálására szabott, a felettes ügyész által meghosszabbított határidőt elmulasztja.

A nagyjából 120 paragrafusból álló, Navracsics Tibor igazságügy-miniszter által jegyzett büntetőjogi salátatörvény számos egyéb változást is bevezet.

Így a jövő évtől kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel - vagyis a Magyarország ellen folytatott kémkedésre meghatározott mértékű szankcióval - büntetik azt is, ha valaki az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács ellen hírszerző tevékenységet folytat egy unión kívül állam érdekében.

A módosítás önálló büntető törvénykönyvi tényállásként határozza meg a sporteredmény tiltott befolyásolását, amit három - bűnszövetség vagy üzletszerű elkövetés esetén öt - évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatnak. Az indoklás szerint a Btk. a bundázást jelenleg csalásként vagy vesztegetésként szankcionálja, ezután viszont a közbizalom elleni bűncselekmények között tartják majd számon.

Szabálysértésnek minősül, ha valaki a kutyáját - a vadász- és a szarvasgomba-kereső kutya kivételével - természeti, védett természeti területen vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja.
A büntetőeljárási törvény módosítása alapján lakásmaffiás ügyben a sértett bizonyos feltételek mellett ideiglenes intézkedésként kérheti a korábban általa lakott ingatlan kiürítését, ha a feltételezett elkövetők laknak benne, vagy ők engedték át másnak ingyenes használatra.

A jogszabály bevezeti a szabálysértési eljárásban a mediációt, az elkövető és a sértett közti közvetítő, békéltető, megegyezést, jóvátételt célzó eljárást, amely a felek önkéntességén alapul.

Szerző

Jelentősen nőtt a migráció

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) idei jelentése szerint minden korábbinál nagyobb a migrációs mozgás a világban. Ezt a magyarországi adatok is alátámasztják: egy év alatt valószínűleg csaknem tízszeresére nő a kérelmezők száma.

William Lacy Swing, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) főigazgatója hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a 2013-as vizsgálat a jólét kérdésére koncentrált, mert a migránsok többségének ez a célja. Mint mondta, az északról északra tartóknál pozitív a gazdasági hatás, a délről északra tartóknál pedig inkább személyes, érzelmi kérdés a váltás. A hatás a motivációtól függően eltérő azoknál, akik északról délre költöznek, míg a délről délre tartók útja elsősorban a túlélésről szól, és hasonlóan keményen kell küzdeniük, mint az ott élőknek.

A jelentés elkészítéséhez 25 ezer migránst kérdeztek meg a világ 150 országában - ismertette a főigazgató.
Magdalena Majkowska-Tomkin, az IOM magyarországi képviselet-vezetője a migrációs útvonalakról kifejtette: a dél-észak irány a fejlődő és fejlett országok közötti útra utal, ez a délről délre tartókkal együtt a leggyakoribb. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egyre jelentősebb a gazdag országból fejlődőbe tartó áramlat is, sok uniós tagállambeli lakos egykori kolóniára megy dolgozni vagy nyugdíjasként telepedik ott le, emellett erős a diákok migrációja is.

Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára kifejtette: a migráció Magyarországra is erős hatást fejt ki, folyamatosan van aktualitása. Példaként említette a szír helyzetet, a lampedusai hajószerencsétlenséget, továbbá azt, hogy a fülöp-szigeteki tájfun is várhatóan migrációs hullámot generál.
Kitért arra, hogy Magyarország migrációs szempontból tranzitország, az érintettek Törökországból, Görögországból, Ázsiából, Észak-Afrikából elsősorban Szerbián keresztül érkeznek.

Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója rendkívülinek nevezte 2013-at, mert a menedékkérők jelentősen megnőtt száma próbára tette a hazai intézményrendszert. Ismertetése szerint 2011-ben 693 külföldi érkezett illegálisan, 2012-ben 2157, idén október végéig pedig már 17 ezer, és valószínűleg év végéig eléri a 20 ezret a számuk. Végh Zsuzsanna megjegyezte: az érintettek elsősorban a szegénység elől menekülnek, és eddig több mint 70 származási országot rögzítettek.

A főigazgató jelezte: kirívóan sok a koszovói kérelmező, míg 2012-ben 219-en voltak, idén már több mint 6000-en. Sokan érkeztek Pakisztánból, Afganisztánból, Szíriából is, az ő nemzetközi védelmi szükségletük jogos, Magyarország senkit nem küldött vissza közülük.

A hazai befogadóállomások szűkösségére utalva megjegyezte: az 1500-as kapacitás korábban elegendő volt, az idén már nem, ezért átmeneti megoldásként olykor tornatermeket, kulturális központokat alakítottak át a migránsok elhelyezésére. Hozzátette: az idén átadott vámosszabadi befogadóállomással kapcsolatos korábbi aggályokat az intézmény nem igazolta, sem közbiztonsági, sem közegészségügyi veszélyt nem jelentenek az ott tartózkodók.
Az országba érkezők ellátására októberig 2 milliárd forintot költött az állam, ez az összeg kétszerese a tavalyinak - tette hozzá.

Szerző

Jelentősen nőtt a migráció

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) idei jelentése szerint minden korábbinál nagyobb a migrációs mozgás a világban. Ezt a magyarországi adatok is alátámasztják: egy év alatt valószínűleg csaknem tízszeresére nő a kérelmezők száma.

William Lacy Swing, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) főigazgatója hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a 2013-as vizsgálat a jólét kérdésére koncentrált, mert a migránsok többségének ez a célja. Mint mondta, az északról északra tartóknál pozitív a gazdasági hatás, a délről északra tartóknál pedig inkább személyes, érzelmi kérdés a váltás. A hatás a motivációtól függően eltérő azoknál, akik északról délre költöznek, míg a délről délre tartók útja elsősorban a túlélésről szól, és hasonlóan keményen kell küzdeniük, mint az ott élőknek.

A jelentés elkészítéséhez 25 ezer migránst kérdeztek meg a világ 150 országában - ismertette a főigazgató.
Magdalena Majkowska-Tomkin, az IOM magyarországi képviselet-vezetője a migrációs útvonalakról kifejtette: a dél-észak irány a fejlődő és fejlett országok közötti útra utal, ez a délről délre tartókkal együtt a leggyakoribb. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egyre jelentősebb a gazdag országból fejlődőbe tartó áramlat is, sok uniós tagállambeli lakos egykori kolóniára megy dolgozni vagy nyugdíjasként telepedik ott le, emellett erős a diákok migrációja is.

Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára kifejtette: a migráció Magyarországra is erős hatást fejt ki, folyamatosan van aktualitása. Példaként említette a szír helyzetet, a lampedusai hajószerencsétlenséget, továbbá azt, hogy a fülöp-szigeteki tájfun is várhatóan migrációs hullámot generál.
Kitért arra, hogy Magyarország migrációs szempontból tranzitország, az érintettek Törökországból, Görögországból, Ázsiából, Észak-Afrikából elsősorban Szerbián keresztül érkeznek.

Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója rendkívülinek nevezte 2013-at, mert a menedékkérők jelentősen megnőtt száma próbára tette a hazai intézményrendszert. Ismertetése szerint 2011-ben 693 külföldi érkezett illegálisan, 2012-ben 2157, idén október végéig pedig már 17 ezer, és valószínűleg év végéig eléri a 20 ezret a számuk. Végh Zsuzsanna megjegyezte: az érintettek elsősorban a szegénység elől menekülnek, és eddig több mint 70 származási országot rögzítettek.

A főigazgató jelezte: kirívóan sok a koszovói kérelmező, míg 2012-ben 219-en voltak, idén már több mint 6000-en. Sokan érkeztek Pakisztánból, Afganisztánból, Szíriából is, az ő nemzetközi védelmi szükségletük jogos, Magyarország senkit nem küldött vissza közülük.

A hazai befogadóállomások szűkösségére utalva megjegyezte: az 1500-as kapacitás korábban elegendő volt, az idén már nem, ezért átmeneti megoldásként olykor tornatermeket, kulturális központokat alakítottak át a migránsok elhelyezésére. Hozzátette: az idén átadott vámosszabadi befogadóállomással kapcsolatos korábbi aggályokat az intézmény nem igazolta, sem közbiztonsági, sem közegészségügyi veszélyt nem jelentenek az ott tartózkodók.
Az országba érkezők ellátására októberig 2 milliárd forintot költött az állam, ez az összeg kétszerese a tavalyinak - tette hozzá.

Szerző