"Többé Magyarországon nem lehet olyan ember, aki ellen gyilkosság miatt eljárás folyik, és mégis házi őrizetbe kerül" - így tálalta Rogán Antal, hogy a büntetőeljárási törvény módosításával az Országgyűlés eltörli az előzetes letartóztatás négy éves idejének felső határát a súlyos bűncselekményekkel vádoltak esetében. A Fidesz frakcióvezetőjének vezényletével a kormánypárt egy nap alatt sikeresen átverte először az alkotmányügyi bizottságon, majd az Országgyűlésen, hogy eltérjenek a házszabálytól, és a nap végére megszavazzák a lex Ároktőt, ami a 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményeknél nem teszi lehetővé a házi őrizet elrendelését. Így az idősek sérelmére elkövetett rablógyilkosságokkal vádolt ároktői banda hatodik tagja sem jön ki a börtönből annak ellenére, hogy november 22-én lejár a négy éves előzetes letartóztatása, és még elsőfokú ítélet sem született ügyében. A büntetőeljárási törvény módosítását a Fidesz-KDNP mellett a Jobbik is támogatta. A megszavazott törvény pontos szövegét lapzártánkkor még nem lehetett megismerni, miután nem került fel a parlament honlapjára.
Rogán a házszabálytól való eltérést is azzal indokolta, hogy mindenkinek az az érdeke, hogy az emberöléssel is vádolt K. András ne kerülhessen "szabadlábra" - még ha a házi őrizet nem is ezt jelenti, és jogerős ítélettel még nem is nyert bizonyosságot a vádlott bűnössége. Ezen Bárándy Gergely szocialista képviselő meg is lepődött, hiszen Rogán javaslata azt tükrözi, hogy a belügyminiszter által irányított rendőrség nem volt képes ellátni a feladatát. Ismeretes, az ároktői banda két tagja októberben megszökött a házi őrizetből, a kormánypárt ezzel indokolta az előzetes szabályainak nemzetközi egyezményekkel, de az alaptörvénnyel is ütköző felülírását. Az MSZP mindenesetre olyan módosító indítványt szeretett volna benyújtani, amely ideiglenesen, 2015. január 1-ig emelte volna öt évre az előzetes időkorlátját, ha addig "rendet lehet tenni" a rendőrségen és a bíróságokon. Ám javaslatukat nem támogatták. Rogán mindenesetre már pénteken, "a Fidesz frakció elnökségével való konzultáció után" elküldte Kövér László házelnöknek javaslatát, hogy az Országgyűlés hétfőn sürgősséggel szavazzon a szigorításról.
A már november 21-ére hatályba lépő törvény továbbá rögzíti, hogy az életellenes bűncselekmény esetén a szakértőknek 90 nap alatt kell elkészíteni szakvéleményeiket, továbbá automatikus lesz minden házi őrizetesnél a nyomkövető lábperec használata, és ellenőriznek minden olyan bírót és ügyészt, akiknek az ügye két éven túlnyúlik.
Noha a korlátlan előzetes nemzetközi emberi jogi egyezménybe ütközik, ez Rogán szerint csak "egy Brüsszellel folytatott jogi vita". Szerinte az öt évre emelt előzetest - amit korábban éppen a fideszes Gulyás Gergely javasolt, azután, hogy a botrány hatására a kormánypárt először elállt a határozatlan idejű előzetes ötletétől - azért sem lehet elfogadni, mert a házi őrizetesek felügyelete fokozott rendőri felügyeletet igényel. Rogán úgy számolt, háromnaponkénti váltásban összesen 18 rendőrt vesz igénybe egy ilyen ellenőrzés.
"Nincs két járőr, akit oda lehetne állítani?" - fejezte ki erre értetlenségét Bárándy. Az ároktői banda két Svájcba szökött tagja annak ellenére tudta feltűnés nélkül elhagyni az országhatárt, hogy naponta hétszer ellenőrizték őket - vagyis, a törvénnyel a Fidesz semmi mást nem tesz az MSZP szerint, mint elfedi a felelősséget. Ráadásul Bárándy szerint Rogán egészen más törvényszöveget nyújtott be a parlamentnek, mint amit még délelőtt az alkotmányügyi bizottság megtárgyalt, amire a parlamentben Rogán csak annyit reagált, hogy a fő kérdés az, végül igennel szavaznak-e, vagy sem.
"Semmi szükség nem volt a jogszabály-módosításra, elég lett volna, ha a hatóságok alkalmazzák a már meglévő jogosítványaikat" - így reagált korábban a Magyar Helsinki Bizottság a fideszes javaslatra. Az őrizet körülményeiről, az ellenőrzés gyakoriságáról, illetve intenzitásáról a rendőrség dönt. Ráadásul azt egyelőre nem igazolja semmi, hogy bárki is elszökne, ha elektronikus nyomkövető van rajta. Négy év pedig minden esetben elegendő kell, hogy legyen egy elsőfokú ítélet meghozatalához.
Elismerte saját kudarcát a Fidesz
Most beigazolódott, hogy az új bírósági igazgatási rendszer csődöt mondott - reagált a szigorításokra az MSZP. A legtapasztaltabb bírák felmentése, az ügyáthelyezés intézményének politikai alkalmazása, az ügyforgalmi adatok romlása mind ezt támasztja alá a párt szerint. Az ároktői banda esete csupán következmény: "a rossz kormányzati irányításnak, a politikai célú törvényalkotásnak és a kompromisszumkészség teljes hiányának a következménye". A Fidesz saját a kudarcát ismeri el azzal, hogy eltörölné az előzetes felső korlátját - mondta Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, és hangsúlyozta: az alaptörvény szerint is minden gyanúsítottnak joga van ahhoz, hogy ügyében ésszerű időn belül ítélet szülessen, ezért a Fidesz javaslata ellentétes az alkotmánnyal. Ám a párt most "Guantánamót csinálna Magyarországból", és azt üzeni a hatóságoknak, hogy nem kell igyekezniük a bűnesetek feltárásával. Korábban hasonlóan nyilatkozott lapunknak Hack Péter: a büntetőjogász szerint a kormány ahelyett, hogy az ügyek iszonyú elhúzódásának okait orvosolná, "olyan emberek sorsát kockáztatják, akik talán nem is bűnösök".
