elemzők;infláció;defláció;dohánytermékek;

2013-11-12 15:46:00

Infláció - A dohánytermékek okozták a fő meglepetést

A vártnál sokkal kevésbé emelkedő dohánytermék-árak okozták a fő inflációs meglepetést a múlt hónapban - vélekedtek az előrejelzésektől messze elmaradó októberi magyarországi inflációs adatok keddi ismertetése után londoni pénzügyi elemzők. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy nem látják tartós defláció kialakulásának kockázatát a magyar gazdaságban.

A KSH adatai szerint októberben 0,9 százalékos volt a tizenkét havi infláció a szeptemberben mért 1,4 százalék után. Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni befektetési és elemzőházak szakértői 1,2-1,4 százalékos előrejelzéseket adtak az októberi inflációra, és csak decemberre, az újabb közműdíj-csökkentés dezinflációs hatásainak érvényesülése után jósoltak 1 százalék alatti éves inflációt.

William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza azt emelte ki a keddi adatismertetés utáni értékelésében, hogy jóllehet Magyarországon és Csehországban egyaránt 0,9 százalék volt a teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció októberben, Magyarországon azonban a maginfláció továbbra is meglehetősen magas, Csehországban viszont az így számolt inflációs mutató immár negatív.
Jackson szerint ennek alapján Csehország esetében megalapozottabbak a defláció kockázatával kapcsolatos aggodalmak, mint Magyarországon.

Az MTI kérdésére, hogy Magyarországon a novembertől érvényes újabb közműdíj-csökkentés fogyasztói szintű dezinflációs hatásának megjelenése után sem kell-e tartani deflációtól, a Capital Economics londoni közgazdásza kifejtette: nem zár ki néhány havi negatív inflációt Magyarországon, ám a januárban végrehajtott előző közműdíj-csökkentés hatása jövő januártól kiesik a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi inflációs adatokból, és így - a belépő bázishatások révén - onnantól ez a tényező inflációemelő hatású lesz éves összevetésben.

Jackson hozzátette: véleménye szerint akkor lenne nagyobb kockázata a "deflációs csapda" kialakulásának - vagyis a háztartási kiadásoknak a negatív inflációt követő, és azt tovább erősítő folyamatos halasztásának -, ha a magyarországi maginfláció is negatív tartományba fordulna.

A Capital Economics elemzője szerint a teljes kosárra számolt infláció meredek csökkenése azonban így is növeli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által folytatott enyhítési ciklus kiterjesztésének esélyeit. A ház az idei év végére 3,00 százalékig csökkenő MNB-alapkamatot vár, Jackson szerint azonban az alacsony magyarországi infláció és az eurójegybank (EKB) által múlt héten végrehajtott kamatcsökkentés nyomán nőtt az ennél is agresszívabb magyarországi monetáris enyhítés esélye.
A keddi adatismertetés után a 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház közgazdászai közölték: számításaik szerint a várt és a tényleges inflációs ütem közötti különbségből 0,2 százalékpontnyi adódik a dohánytermékek árának a várakozásoknál sokkal kisebb emelkedéséből.

A ház elemzői szerint a dohányfélékre megállapított kiskereskedelmi árrés korábbi emelésének átszűrődő hatása a múlt hónapban pedig megszűnt, és most már nem valószínű, hogy a későbbiekben ez a hatás ismét megjelenik a fogyasztói árakban.

A 4cast szakértői szerint ez "tartós lefelé ható sokkot" jelent a következő tizenkét hónapra szóló inflációs előrejelzésekre.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői is azt emelték ki keddi értékelésükben, hogy a dohánytermékek ára a szeptemberi megugrás után októberben nem emelkedett tovább. A ház szakértőinek véleménye szerint ez arra vall, hogy a kiskereskedelmi árrés emeléséből eredő kiigazítás nagy része már végbement.

A cég londoni elemzői az új inflációs adatok nyomán az általuk eddig várt 2,00 százalékról 1,7 százalékra módosították a jövő évi átlagos inflációra adott előrejelzésüket. Számításaik szerint ugyanis a meglepetésszerűen alacsony októberi inflációs ütem a következő tizenkét hónap átlagos inflációját is hozzávetőleg 0,3 százalékponttal csökkenti.
A JP Morgan szakértőinek keddi előrejelzése szerint idén decemberben mindössze 0,4 százalék lesz a tizenkét havi összevetésben számolt infláció Magyarországon.

A cég ugyanakkor érvényben hagyta azt a prognózisát, amely szerint 2014 negyedik negyedévében jelentősen visszagyorsul az inflációs ütem; a ház londoni elemzői 2014 decemberére 3,2 százalékos éves ütemet várnak abban az esetben, ha nem lesznek újabb hatósági közműdíj-csökkentések.

A JP Morgan szakértői fenntartották azt a prognózisukat is, hogy az MNB monetáris enyhítési ciklusa a 3,00 százalékos alapkamat elérése után befejeződik. A cég elemzői szerint ugyanis a középtávú infláció kilátások nem változtak, és a teljes kosárra számolt éves ütem 2014-2015-ben várhatóan visszatér az MNB célszintjére, így a monetáris tanácsot várhatóan a mostani inflációs meglepetés sem készteti a vártnál agresszívabb enyhítésre.

Mindemellett valószínűleg a piaci kondíciók is kedvezőtlenebbé válnak a további kamatcsökkentések szempontjából, amikor az amerikai szövetségi jegybankrendszer (Federal Reserve System) hozzákezd mennyiségi enyhítési ciklusának leépítéséhez - jósolták a JP Morgan londoni elemzői.

Daniel Hewitt, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza keddi értékelésében ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy az MNB 2014-ben 2,80 százalékig csökkenti alapkamatát. Hewitt szerint a piaci kondícióktól függően nem lehet kizárni ennél is alacsonyabb MNB-alapkamatot.

g