Csak felhívás, nem listázás - magyarázkodik a Békementre mozgósító CBA

A CBA-vezetők magánemberként invitálták az üzletlánc dolgozóit az október 23-i békemenetre, a részvétel nem volt kötelező és nem vezettek listát arról, hogy ki megy el, és ki nem - igyekezett hárítani az aggályokat a lánc kommunikációs igazgatója, Fodor Attila. A levél egyik aláírója, Baldauf László CBA-elnök - aki gyakran ostorozza "a multiérdekeket szolgáló balliberálisokat" - pedig meg is köszönte lapunknak a programajánló "másodközlését". Nem tartják viszont mindezt elfogadhatónak a lapunknak nyilatkozó munkajogászok, szakértők és szakszervezeti vezetők.

Nem tartja aggályosnak a CBA, hogy a nevében is "magyar üzletlánc" két vezetője - Baldauf László és Lázár Vilmos - erősen szuggesztív, a bolthálózat minden üzletéhez eljuttatott magánlevélben a békemenet október 23-i felvonulását ajánlotta "az összetartó CBA nagycsalád valamennyi tagja felé". A levélről - melyet tegnap közöltünk - megkérdeztük a CBA kommunikációs igazgatóját is, aki szintén nem talált benne kivetnivalót. Fodor Attila lapunkat azzal nyugtatta, hogy a CBA-vezetők magánemberként invitáltak a békemenetre, a részvétel nem volt kötelező. A levelet valóban "magánjellegű felhívásként" írták és nem említették benne, hogy kötelező lenne a dolgozók számára a részvétel.

Ám egyes alkalmazottak erős érzelmi nyomásként élhetik meg az olyan mondatokat, mint a rendezvény "jó alkalmat teremt arra is, hogy nemzeti kormányunk iránt érzett szimpátiánkat is kifejezzük." Ezt csak erősíti a többes szám első személy használata az olyan mondatoknál, mint "Akik a hazánk további megerősödését (...) fejlődését tartják fontosnak, mindazoktól kérjük, hogy jöjjenek el és együtt vegyünk részt a Békemeneten, majd hallgassuk meg Miniszterelnökünk ünnepi beszédét". A levél aláírói azzal is érveltek, hogy "csak összefogva tudunk gátat szabni és kategorikusan elutasítani a posztkommunista, liberális gazemberek mesterkedéseit, akik lépten-nyomon elárulják hazánkat, külföldi multiérdekeket szolgálnak ki, mindezt úgy, hogy a magyar emberek boldogulását beáldozzák." Mindez azonban Fodor szerint nem értelmezhető nyomásgyakorlásként. Hozzátette: nem vezettek listát arról, hogy ki megy el, és ki nem.

Ám a történteket így sem tartják elfogadhatónak a szakemberek. "Egy ilyen levelet az érdekképviseletek elküldtek volna nekünk, ám a CBA-nál nem is működik szakszervezet, máskülönben a tagunk lenne" - mondta lapunknak a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnöke. Buday Pálné a CBA közlésére reagálva hozzátette: még jó, hogy nem vezettek listát a dolgozókról, az lett volna csak a gond. Úgy ítélte meg, már az sincs rendben, hogy kitették a felhívást, de ebbe addig nem lehet belekötni jogilag, amíg mondjuk nem társul valamiféle szankció azokkal szemben, akik nem tesznek eleget az invitálásnak. Nincs helye ilyen felhívásnak egy munkahelyen, hiszen nemcsak a dolgozók politikai szimpátiája, hanem az is magánügy, hogy mivel és hol tölti a szabadnapját egy nemzeti ünnepen - fűzte hozzá egy neve elhallgatását kérő munkajogász, aki lapunknak megerősítette: jogilag "nincs fogás" a levélen. Egy másik szakszervezeti vezető lapunknak nyilatkozva a levelet "a megfélemlítés határát súroló érzelmi zsarolásként" értékelte.

Cikkünkre reagált a levél egyik aláírója, Baldauf László. Németh Péter főszerkesztőnknek címzett levelében kifejtette: "Örömmel láttam magánjellegű felhívásom leközlését. Szeretném megköszönni Önnek azt, hogy gondolataim a közvélemény minél szélesebb rétegeihez eljuthassanak". Jelezte: reméli, hogy a "CBA nagy családjához" intézett közleményei célba juttatásában a továbbiakban is segítséget nyújtunk neki, ezért majd elküldi a Népszavának a március 15-i nemzeti ünnep előtt megjelentetett sorait is. Baldauf egyúttal felhívta figyelmünket a tegnapi cikkünkben történt tévedésre. Emlékeztetett, a lapunkban említett egyik franchise-partnerük október végén csak tévedésből került fel az adóhivatal "feketelistájára", hiszen valójában nincs tartozása, sőt, adótúlfizetése volt a cégnek.

Nem szemérmesek

A CBA-elnök Baldauf nemcsak a dolgozókat traktálja politikai nézeteivel, hasonlókat nyilatkozott az októberi békemenet előtt a Magyar Hírlapnak is. "A multiérdekeket szolgáló balliberálisok továbbra is mindent megtesznek azért, hogy a magyaroknak ártsanak" - mondta. A cikkben kifejtette még: hazafiként kiemeltnek tartja azt, hogy "a nemzeti kormány számára kifejezzük, értjük, érezzük és hálásak is vagyunk mindazért az áldozatos munkáért", amit tesznek. Baldauf egyébként aláírta a békemenetet szervező Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) nyílt levelét is, amely elítélte el a Szolidaritás szeptember végi rendezvényén történt Orbán-szobordöntést.

Nem csak Baldauf pártszimpátiája közismert, ő egyébként 2011 október 23-án a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta meg. A CBA-s levél másik aláírója, Lázár Vilmos pedig gyakran megjelenik Fidesz-rendezvényeken, idén március 15-e alkalmából megkapta a Magyar Bronz Érdemkeresztet (a békemenet egyik szervezőjével, Fricz Tamás politológussal együtt). Lázár ráadásul a szélsőséges Gój Motorosok nevű szervezet tiszteletbeli elnöke.

A vezetők politikai irányultsága egészen nyilvánvalóan tetten érhető a CBA tevékenységében. Emlékezetes, 2010-ben a Fidesz kampányüzenetére "rezonált" a kereskedelmi lánc például az "Ítéletidő" szlogenű óriásplakát-hirdetésével. A plakát megfejtését annak idején a CBA Magazin nevű saját újságban Baldauf meg is magyarázta: "Nem tűrhetjük tovább, hogy országunkat hazug, jellemtelen gazemberek vezessék (...) sok, jelenleg kormányon lévő politikusra minden bizonnyal ítéletidő vár". Sokak szerint az ilyen kiállásoknak szerepe lehetett abban, hogy az ágazati különadókról szóló törvény végül kisebb mértékben terhelte a hipermarketekhez képest a franchise-rendszerben működtetett CBA-hálózatot.