Feljelentették az 1700 milliárdos csalással előhozakodó NAV-ost

Nem tudni, fog-e valaki egyáltalán komolyan foglalkozni a Horváth András volt NAV-alkalmazott által nyilvánosságra hozott évi 1700 milliárdos adócsalási üggyel.

Korábbi munkahelye, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyrészt már le is zárta a nemzetgazdasági miniszter által elrendelt, egyetlen hétvége alatt az ügyben lefolytatott vizsgálatot, másrészt bejelentette, hogy feljelentést tesz Horváth ellen, "tekintettel az intézmény működését érintő megalapozatlan, rágalmazó kijelentéseire".

A NAV hisztérikus reakciója, hogy fel is jelenti Horváth Andrást - aki kiteregette az adóhatóság szennyesét -, Schiffer András szerint erősíti a gyanút és a bizonytalanságot, hogy Magyarországon néhány oligarcha és néhány multicég foglyul tudja ejteni az államot. Az LMP társelnöke a Klubrádiónak nyilatkozva azt is elmondta, pártja Ángyán Józseffel együtt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi.

Horváth azt állítja, a NAV vezetői szándékosan nem tárnak föl adócsalási ügyeket (elsősorban az áfáról és a tb-járulékokról beszélt). Eddig az ügyekről azonban semmi konkrét adat nem került elő, nem tudni, milyen cégek, milyen NAV-vezetők érintettek a volt adóhatósági alkalmazott szerint. Persze Horváth (vagy más) nem is nevezhet meg konkrétumokat a nyilvánosságban, ezzel minimum adótitkot sértene.

A korábbi revizor majd ellenőrzési koordinátor kedden az Indexnek adott interjút. Ebből kiderül, elsősorban régóta meglévő, egyszerű visszaélésekről beszél. Évtizedek óta ismert például az a csalás, amikor számlát vásárolnak, visszaigénylik az áfát, majd az "elkövető" cég felszívódik. Ám az áru egy cégláncolaton keresztül végül egy kereskedelmi céghez jut, amely így versenyelőnybe kerül, hiszen olcsón (áfamentesen) vásárolt. Horváth azt mondja, nagy, multinacionális vállalkozások is lehetnek az árut így végül a fogyasztóhoz eljuttató cégek között, a költségvetést évente 1700 milliárd forint kár éri így. (Ebből ezermilliárdnál kiemelt adózók érintettek.)

Horváth nem azzal borít, hogy van ilyen adócsalás, hanem hogy szerinte a NAV vezetői szándékosan nem járnak el elég hatékonyan ezekben az ügyekben, őt magát is levették ilyen vizsgálatokról, állítja. Szerinte az 1700 milliárdos kár 30-50 százalékát megfoghatná az adóhatóság. Persze már azt is bizonyítani kellene a fenti példában, hogy a lánc végén lévő "multi" egyáltalán tudott a csalásról.

A Népszavának a konkrét ügyek ismerete nélkül nyilatkozó, az adóhivatal munkájában jártas szakértők úgy vélik, erősen kétes, hogy lehet-e bizonyítani az ilyen összefonódásokat, visszaéléseket, még ha léteznek is. A nyomozóhatóságnak konkrétan meg kell vizsgálnia azokat az eseteket, amelyeket Horváth majd a tudomásukra hoz. (A kiugrott adóhatósági alkalmazott azt állítja, lennének NAV-osok, akik beszélnének, ha kérdeznék őket az ügyészek.)

Ha egy vezető arra utasítja valamelyik revizort, hogy egy céggel ne foglalkozzon, az még nem bizonyít semmit. Számos legitim oka lehet erre. Például a hasonló ügyekben már megtapasztalta, hogy nem lehet az adócsalás nyomára bukkanni, vagy ha meg is állapítják a hiányt, másodfokon veszítenek, esetleg nem lehet behajtani a pénzt, mert a cég felszívódik. De akár az is elegendő indok lehet, hogy a főnök úgy látja, más cégeknél könnyebben, gyorsabban, eredményesebben lehet megfogni az államnak járó adóforintokat. Persze ha közben az adott NAV-os vezető hirtelen meggazdagszik, netán még nyoma marad annak is, hogy az érintett cégtől pénz érkezik a számlájára, akár le is buktathatják az ügyészek.