"Egyelőre semmi konkrét információnk nincs arról, pontosan milyen feladatok hárulnak majd ránk a menekültellátásban" - mondta lapunknak Takács Imre, a Magyar Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Szövetsége (MACSGYOE) elnöke, miután rákérdeztünk: mit tud arról, hogy január elsejétől a családsegítő szolgálatok dolga lesz a menekültek segítése a munka- és lakáskeresésben.
Az új feladatról a menedékjogi törvény még júniusban elfogadott módosítása rendelkezik, amely kimondja: az oltalmazotti vagy menekültstátuszt kapott külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítését a menekültügyi hatóság - "a menekült vagy az oltalmazott lakóhelye szerint illetékes családsegítő szolgálat közreműködésével" - biztosítja.
A szociális munkásokra háruló új feladatok pontosan nincsenek rögzítve a módosításban, ezért a részletekkel kapcsolatban a BM-hez fordultunk.
"Egyénre szabott gondozási terv keretében garantálniuk kell a beilleszkedést támogató szolgáltatások - szociális törvényben meghatározottak szerinti - biztosítását, így például a családsegítő szolgálat segítséget nyújthat a munkaügyi központtal, más intézményekkel, helyi önkormányzati szervekkel, helyi közösségekkel, civil szervezetekkel, igény szerinti egyházakkal történő kapcsolatfelvételben, munkalehetőségek felkutatásában, tanulmányi, nyelvoktatási lehetőségek beazonosításában, szükség esetén utánkövetést is végezhet" - írták.
Vagyis mindazt biztosítaniuk kell, amit a krízishelyzetbe került személyek és családok esetében már eddig is végeztek, kiegészítve azzal, hogy a magyart mint idegen nyelvet oktató iskolákkal is fel kell venniük a kapcsolatot. Ezeket egyébként a törvényhez készülő végrehajtási rendeletben fogják pontosan rögzíteni.
"A legsúlyosabb gondot a nyelvi akadály jelentheti: a mi intézményrendszerünkben nincs meg a megfelelő idegennyelvtudás ahhoz, hogy ezeknek a sokszor angolul is alig beszélő embereknek érdemben segíteni tudjunk" - fűzte tovább a MACSGYOE elnöke.
De további nehézséget jelent Takács szerint az idegen kultúra is, ugyanis a családsegítők dolgozói főként a szegény emberek, a középosztály vagy a cigányság kultúráját ismerik, legtöbbjüknek nincsenek ismeretei arról a világról, ahonnan a menekültek nagy része érkezett.
Hozzátette: továbbképzésekkel vagy konferenciákkal némileg csökkenteni lehetett volna a családsegítők és a külföldiek közti nyelvi és kulturális szakadékot, ám ezek elmaradtak.
"Ráadásul a jövő évi költségvetésben egyelőre az sem látszik, hogy többletforrásokkal segítenék a pluszmunkát" - folytatta Takács.
Jelenleg csupán egy "menekültügyi alap" létrehozásában reménykedhetnek, amelyből soron kívül biztosítanának támogatást az új feladat miatt felmerült többletköltségek fedezésére.
"De ha nem fordítanak erre forrásokat, ha nem lesz meg a kellő felkészültségünk, és ha nem tudjuk áthidalni a nyelvi akadályokat, akkor a családsegítő központok csak papíron lesznek segítői menekülteknek" - húzta alá.
Kíváncsiak voltunk, maguk a családsegítők mit hallottak a törvénymódosításról, így megkerestünk egy debreceni és egy balassagyarmati intézményt, amelyeknek jövőre várhatóan már a védelmi státuszt kapott külföldiekkel is foglakozniuk kell - feltevésünket arra alapoztuk, hogy mindkét városban menekülttábor működik.
A Debreceni Családsegítő és Gyermekjóléti Központnál az önkormányzattól hallottak a változásról, de semmi konkrétumot nem tudnak.
A magát megnevezni nem kívánó forrásunk arról is beszélt, hogy már a jelenlegi ügyfeleiknek sem tudnak munkát vagy albérletet találni, így szinte biztos, hogy a nem anyanyelvi szinten magyarul beszélő menekültek érdekében sikerrel járjanak közben; hazánkban - mint mondta - erős az ellenérzés az idegen akcentussal szemben, ami nagyon megnehezíti a beilleszkedést.
Kérdésünkre elmondta, van egy szociális munkás náluk, aki jól beszél angolul, de arabul, pláne nem perzsául vagy szomáli nyelven senki nem tud.
Hasonló reakció fogadta érdeklődésünket a Balassagyarmati Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál, ahova még a híre sem jutott el a törvénymódosításnak.
Itt is vannak szociális munkások, sajnos kisebbségben, akiknek van alap- vagy középfokú angol nyelvvizsgája, de ezen kívül csak román nyelvismeret mutatható fel, más nyelvet itt sem beszélnek.
A szociális munkások tanácstalanságát látva azt is megkérdeztük a BM-től, milyen módon és mely családsegítő szolgálatokat tájékoztatták a feladatkör-bővülésről, amire azt írták: "az egyeztetések a szociális szakigazgatást irányító tárca, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, továbbá a szakfelügyeletet ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság képviselőinek részvételével 2013 augusztusa óta zajlanak.
" Vagyis a BM csupán egy másik minisztériummal, valamint egy, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által irányított hivatallal egyeztetett az új szabályokról, magával a szakmával nem.
De ez a BM szerint nem lehet probléma, mivel "a feladatkör bővülését illetően már a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény is szolgáltathatott támpontot, hiszen a jogalkotó 2013 júniusában fogadta el a törvény módosítását, amely konkrétan rendelkezik a családsegítő szolgálatok szerepéről".
A minisztériumi válasz valami olyasmit üzen: magára vessen az, aki nem követi nyomon a Nemzeti Jogszabálytárban megjelenő módosításokat.