Azoknak szórtak ki devizahiteleket, akik forintban nem kaphattak volna kölcsönt

Publikálás dátuma
2013.11.13. 10:39
Fotó: Tóth Gergő
A hazai devizahitelekkel kapcsolatban az a legnagyobb baj, hogy olyanok kaptak svájci frankban hitelt, akik forintban hitelképtelennek minősültek, írja a penzugyiszemle.blog.hu. (A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja.) 

Bánfi Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász professzora és a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának egykori tagjának cikkéből az következik: a fő gond az, hogy a hitelek kiadásakor ugyanazt a kérelmezőt két különféle mérce alapján ítélték meg. A bankok egyrészt megvizsgálták, hogy a kérelmező egy forinthitel esetében hitelképes lenne-e, majd ugyanezt a vizsgálatot elvégezték a jóval alacsonyabb induló kamattal és törlesztőrészlettel bíró devizahitel kapcsán.

A varázslat ott következett, hogy jó néhány ügyfél a forinthitelnél felállított mérce alapján hitelképtelennek, miközben a frankhitel esetében hitelképesnek bizonyult. Ugyanaz az ember, ugyanaz a fedezet, ugyanaz a rendszeres jövedelem, ugyanaz a hitelösszeg, mégis, forintban hitelképtelen, frankban hitelképes. Hogyan fordulhat ez elő? A megoldás kulcsa az induló kamatokban és induló törlesztőrészletekben keresendő, a forinthitel ugyanis kezdetben – akkor, amikor még 150 volt a CHF/HUF – jóval „drágább” volt, mint a frankhitel.

A közgazdaságtan egyik legősibb törvényszerűsége ugyanakkor az, hogy ingyen ebéd nem létezik, azok az átmeneti rések pedig, melyek látszólag könnyű megoldást jelentenek, rendre bezáródnak. Így történt ez a devizahitelek kapcsán is, az említett rést a devizaárfolyam zárta be, megdrágítva a frankot – a CHF/HUF felment 240-re – és kiegyenlítve a forinthitel és frankhitel közötti átmeneti különbséget.

A gond az, hogy ebbe az átmeneti és látszólagos résbe sokan beleszorultak, olyanok is, akiknek a bankok forinthitelt soha semmilyen körülmények között nem adtak volna. Ahogyan Bánfi Tamás fogalmaz: „Ha az ügyfél a bevételét adó hazai valutában hitelképtelen, akkor nincs olyan varázspálca, amivel őt hitelképessé lehet tenni.”

„Ezt a csodát csak a hitelközvetítők rámenőssége, a banki hitelképességi kritériumok elavultsága, a banki döntéshozók tévedései, a bankok piacnyerő érdeke, valamint az adósságot vállaló ügyfelek önkritikájának hiánya, teherbíró képességének téves megítélése csinálhatta meg.” – teszi hozzá, jelezve, hogy a devizahitelek által okozott bajok kialakulásához a frank átmeneti olcsóvá válása és a látszólagos hitelképességek mellett még egy sor szerencsétlen összetevő is hozzájárult.

Szerző

Alig erősödött a forint

Csekély mértékben erősödött a forint árfolyama szerdán reggelre a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzésekhez képest a bankközi devizapiacon.

Szerdán, fél 8 körül 298,75 forinton jegyezték az eurót, a kedd esti 299,33 forint után.

A svájci frank reggel 242,44 forintot, előző este 242,85 forintot ért.

A dollár az esti 222,60 forint után reggel 222,30 forinton állt.

A japán jent 2,2334 forinton jegyezték az előző esti 2,2376 forint után.

Az eurót reggel 1,3438 dolláron, kedd este 1,3443 dolláron jegyezték.

Szerző

Mesterséges árvágás

Publikálás dátuma
2013.11.13. 06:28

Októberben mindössze 0,9 százalékkal növekedett a 12 hónapos infláció - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adat hatalmas meglepetést okozott, hiszen utoljára 1974 februárjában volt ennél alacsonyabb a pénzromlás üteme. Az erőltetett rezsicsökkentés megtette a hatását, emellett az üzemanyagok és néhány alapvető élelmiszer ára csökkent nagymértékben, amit nem ellensúlyozott a dohánytermékek és a szeszes italok átlagot meghaladó drágulása.

Ritkán tapasztalható szakmai hibát követtek el a hazai és külföldi elemzők, amikor az októberi, éves infláció mértékét megjósolták, ugyanis átlagosan 1,5 százalékot vártak, ezzel szemben a KSH 0,9 százalékot mért. Az ilyen mértékű eltérés azért is feltűnő, mert a nemzetközi légkör az elmúlt hónapokban kifejezetten kedvező volt, a rezsicsökkentés inflációt mérséklő hatásaira ugyancsak számítani lehetett, és az idei mezőgazdasági termékárak is alacsonyabbak, mint 2012-ben. Az esztendő végéig még tovább csökkenhet az árszínvonal, sőt 2014. januárjában az a ritka eset is előfordulhat, hogy olcsóbban élünk majd, mint az idei esztendő első hónapjában - mondta lapunknak Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője véleményét arra alapozta, hogy a novembertől érvényes újabb, 11,1 százalékos rezsicsökkentés hatásai addigra teljesedhetnek ki. Ugyanakkor a közszolgáltatások tarifáinak további mérséklését a szakember nem tartja valószínűnek. Az élő- és a hasított félsertés áfa-csökkentésének hatását nehéz felmérni - említette a szakember, az is előfordulhat, hogy nem is lesz. Ugyanakkor kormányzati megnyilatkozásokból arra lehet következtetni, hogy néhány húsipari termék áfájának csökkentése még ebben a kormányzati ciklusban megtörténhet.

Amíg októberben a megelőző hónaphoz lépest a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek, addig az élelmiszerek ára kis mértékben, 0,1 százalékkal növekedett. Áremelkedés volt megfigyelhető a tojás, a sajt, a tej és a száraztészta esetében. A szezonváltás miatt a legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak, de emelkedett szeptemberben a szeszes italok, a dohányáruk és a háztartási energia ára is, a szolgáltatásoké viszont nem változott. Az autósok nagy örömére a járműüzemanyagokért 4,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy esztendeje. Mináry Borbála, a KSH szakértője elmondta: ez önmagában 0,4 százalékponttal mérsékelte a fogyasztói árindexet.

Londoni vélemény
William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza azt emelte ki, a magyar inflációs adatok láttán, hogy az alacsony magyarországi infláció és az eurójegybank által múlt héten végrehajtott kamatcsökkentés nyomán nőtt a mostaninál is agresszívabb magyarországi monetáris enyhítés esélye.

Egy évre visszatekintve a sajt 8,9, a tej 5,0, a sertéshús pedig 4,4 százalékkal emelkedett. De még ezen is túltettek a szeszes italok, amelyekért 10,5 százalékkal nőtt, és a rezsicsökkentésből kimaradt helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe.
Nagyon óvatosnak kell lennünk, vagyis nagyon-nagyon kis lépéseket lehet csak tenni - mondta az inflációs hirre reagálva, a lehetséges alapkamat-csökkentésről Matolcsy György jegybankelnök egy párizsi konferencián.

Ami a jövőt illeti, Kondrát Zsolt úgy vélekedett, hogy jövő februártól az árszínvonal emelkedhet, de csak csekély mértékben. Nincs inflációs nyomás, a bérek csak kis mértékben növekednek. Mivel a versenyszférában jelentős kapacitásfelesleg van, így érdemi változás nem várható, jövőre a keresletnek csak csekély mértékű bővülésére számít a szakértő. A forint árfolyama stabilnak látszik, a kőolaj és az élelmiszerek árai is stabilnak mondhatóak, ennek ellenére egy-másfél év távlatában ismét 3 százalékos lehet az infláció mértéke az alacsony bázis miatt. Ugyancsak 3 százalékos lehet az alapkamat, ha így lesz, akkor a befektetők nem tudnak majd reálkamatot realizálnak - összegezte véleményét az MKB Bank vezető elemzője.

Szerző