Viszonválaszt kapott a CBA: A Népszava főszerkesztője családegyesítésen gondolkozik

Publikálás dátuma
2013.11.13. 13:12

Komolyan vette Baldauf László levelét Németh Péter, a Népszava főszerkesztője, és együttműködést ajánl.

"Mi ebbe az összefogásba a szakértelmünket, a lelkesedésünket és a közel százezer olvasónkat visszük, Önök hozhatnák az alkalmazottaik nyitottságát, barátságosságát, s persze azt a kormányzati támogatást, ami materiálisan, a maga anyagi mivoltában is megjelenik a CBA oldalán" - ezzel a mondattal tette ki a pontot Németh Péter annak a válaszlevélnek a végére, amit Baldauf Lászlónak, a magát "magyar üzletláncnak" aposztrofáló bolttársulás vezetőjének küldött.

A Népszava főszerkesztője, ha úgy tetszik komolyan vette a CBA vezetőjének flehívását, hiszen Baldauf László azt írta Németh Péternek, hogyörömmel látta magánjellegű felhívása leközlését és szeretné megköszönni, hogy gondolatait a közvélemény minél szélesebb rétegeihez eljuthatnak. Egyben azt is reméli, hogy a "CBA nagy családjához" intézett közleményei célba juttatásában a továbbiakban is segítséget nyújt a lap, majd elküldi a Népszavának a március 15-i nemzeti ünnep előtt megjelentetett sorait is.

A helyzet azonban úgy áll, hogy a CBA vezetője - szemben Németh Péterrel - valószínűleg nem önszántából levelezik a baloldali orgánummal. A Népszava ugyanis megírta, hogy az üzletlánc nyomatékosan arra buzdította, hogy vegyenek részt a békementben. "Akik a hazánk további megerősödését (...) fejlődését tartják fontosnak, mindazoktól kérjük, hogy jöjjenek el és együtt vegyünk részt a Békemeneten, majd hallgassuk meg Miniszterelnökünk ünnepi beszédét". A levél aláírói azzal is érveltek, hogy "csak összefogva tudunk gátat szabni és kategorikusan elutasítani a posztkommunista, liberális gazemberek mesterkedéseit, akik lépten-nyomon elárulják hazánkat, külföldi multiérdekeket szolgálnak ki, mindezt úgy, hogy a magyar emberek boldogulását beáldozzák."

És bár persze jogilag nehéz fogást találni a fenti elvélen, munkajogászok szerint a "lopakodó nyomásgyakorlás" kimutatható, hiszen a CBA nagy családjának mozgósítani kívánt tagjai kiszolgáltatott, függőségi helyzetben vannak.

Szerző

Megválasztják Budapest Borát

Publikálás dátuma
2013.11.13. 12:22
Fotó: Dan Kitwood, Getty Images News.
Évente egy-egy fehér- és vörösbor nyerheti el a Budapest Bora címet, amelyre a főváros első alkalommal írt ki nyílt pályázatot.

Tarlós István főpolgármester 2010-ben hirdette meg a Nemzet fővárosa programot, amelynek egyik fontos célja, hogy Budapest minden nemzeti érték mögé odaálljon - idézte fel az egészségügyi és szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes a pályázat szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Szentes Tamás elmondása szerint ehhez a törekvéshez illeszkedik az első alkalommal meghirdetett Budapest bora pályázat. Az elismerő cím odaítélésének célja, hogy segítse a magyar borvidékeken termelt borok népszerűsítését és megismertetését, a magyar borászatok fejlődését.

Horkay András, az Országos Borszakértő Bizottság elnöke közölte: a felhívásra több mint hetven tétel érkezett be; hasonló mennyiségű fehér- és vörösbor.

A benevezett borokat szerdán a főváros képviselői szakemberek segítségével három bizottságban értékelik, majd az ezek által kiválasztott egy-egy legjobb tételt közösen újrakóstolva ítélik oda a Budapest Bora elismeréseket.

Szentes Tamás az MTI kérdésére elmondta, hogy a Budapest Bora cím mellett arany-, ezüst- és bronzérmeket is kiadnak, majd Budapest borait egy éven keresztül a főváros hivatalos rendezvényein, protokollvendégeinek is kínálják.

Szerző

Magyar cigányság: Tíz év alatt mintegy 50 százalékkal nőtt a lélekszám

Publikálás dátuma
2013.11.13. 10:22
Fotó: Bielik István
Tíz év alatt csaknem másfélszeresére nőtt a 13 magyarországi nemzetiség összlétszáma, 440 ezerről 640 ezerre - ismertette a népszámlálási adatokat Tóth Ágnes kutató az Akadémia kisebbségkutató intézetében tartott előadásán kedden Budapesten.

Egyes kiis nemzetiségeknél, mint például a bolgár vagy örmény, még nagyobb arányú a növekedés, miközben a legnagyobb, az összes magyarországi nemzetiség felét kitevő cigányság létszáma is mintegy másfélszeresére, 206 ezerről 316 ezerre emelkedett - derült ki a 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatainak egybevetéséből a kutató szerint.

Az arányok eltolódása részben azzal függ össze, hogy a magyarság létszáma évtizedek óta csökken, részben pedig azzal, hogy a korábbi népszámlálásoktól eltérően immár többféle nemzeti identitást is igyekeznek feltárni a kérdőívek, így például, hogy a kötődés anyanyelvi vagy a családi, baráti körben beszélt nyelv használatához kapcsolódik - mondta a szakember.

A románság több mint kétszeresére növekedése jelentős mértékben a bevándorlás következménye, a mintegy 36 ezer hazai románból több mint 10 ezer román állampolgárságú.

Az iskolázottságot tekintve elmondható, hogy a cigányság körében csökken a 8 általánossal sem rendelkezők száma, és nő a 8 általánost elvégző, valamint az érettségizettek és felsőfokú végzettségűek aránya. Ugyanakkor a szakember hozzátette, hogy az indulóértékek nagyon alacsonyak, ezért a kedvezőtlen arányok a jelenlegi ütemű javulás mellett még évtizedekig fennállhatnak.

Vékás János kutató szerint a nemzetiségek növekvő arányában megjelenik a disszimiláció - a többségi nemzettől megkülönböztetés - jelensége. Megfigyelhető, hogy azok körében is nőtt a valamilyen értelemben nemzetiséginek tekinthetők száma, akik tíz éve még egyértelműen magyarnak vallották magukat.

A szakember megjegyezte, mindennek hátterében meghúzódhat az is, hogy válságos helyzetekben megnő az igény a gyökerekhez visszatérésre egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

Vékás János megjegyezte, ha azt kérdezik tőlük, mégis hányan vannak egyik vagy másik nemzetiségből Magyarországon, akkor erre ő azt kérdezi milyen vonatkozásban és milyen mértékig. A kizárólagos, fekete-fehér kategóriák egy olyan hatalmi megközelítést jeleznek, amely számára az a fontos, "mekkora a nyája".

A szakember szólt arról is, hogy nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magasnak tekinthető a nemzetiségi kérdésekre a válaszadást megtagadók száma, 2011-ben mintegy másfél millióan voltak.

Vékás János a cigányság korfáját tragikusnak minősítette, mint mondta, alig vannak 50 évesnél idősebbek. Ez egyes afrikai népcsoportokra jellemző, és Európában katasztrofálisnak tekinthető. Ezt a megállapítást többen túlzónak tekintették az előadást követő szakmai vitában, ahol az is felvetődött, hogy a népszavazáson feltett kérdések jelentősen változtak az elmúlt évtizedekben, így nem biztos, hogy a statisztikai adatokból kiolvasható tendenciák valóságos társadalmi folyamatokat jeleznek.

Kiss Tamás kolozsvári kutató szerint tudományos szempontból meglehetősen problematikusak a két népszámlálás összehasonlításából levont következtetések. A többes kötődés lehet, hogy "trendi, pc" - azaz politikailag korrekt -, de kevés köze van a társadalmi valósághoz.

A szakember kifogásolta, hogy "megcsappant az eltökéltség a lakosság egymást kizáró népcsoportok szerinti kategorizálása iránt", ami igaz, hogy bizonyos mértékig homogenizáló volt, ugyanakkor a valósághoz közelebbi képet adott a nemzetiségi viszonyokról.

"Magyarország lényegében kulturálisan homogén" - szögezte le az erdélyi kutató a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Kisebbségkutató Intézetében.

Kapitány Balázs, a KSH kutatója szerint az újszerű megközelítések célja az lehetett, hogy közelítsenek az adatok a valóságos helyzethez, és minél több kisebbségit - elsősorban romát - "fogjon meg" a kutatás, de ez a törekvés bizonyos pontokon túllőtt a célon.

Voltak szakemberek, akik egyenesen azt fogalmazták meg, hogy több egymást követő népszámlálás adatai gyakorlatilag egybevethetetlenek, mert olyan jelentős az eltérés a kérdőívek között. A népszámlálás részletes adatai a KSH honlapján bárki számára elérhetőek.

Szerző: MTI

Szerző