Ezek után általános meglepetést okozott, hogy idén októberben - a KSH adatai szerint - mindössze 0,9 százalékos volt a pénzromlás 12 hónapra visszatekintő üteme.
"Az alacsony infláció jó a családoknak, háztartásoknak, mert az áremelkedés ellen nagyon nehezen tudnak csak védekezni az emberek. Ebből a szempontból örömteli tény, hogy 1 százalék alá csökkent a magyar infláció mértéke.
Ez azt jelenti, hogy a forintunk az igenis egy szilárd, jó, értékálló pénzzé kezd válni” – így vélekedett tegnap Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter örömködő nézeteit azonban nem osztják a szakértők, bár mindenki tisztában van azzal, hogy a fogyasztók számára kedvező, ha csak csekély mértékben, vagy egyáltalán nem növekednek az árak.
A túlzottan alacsony - egy százalék alatti - infláció inkább veszélyes, mint örömteli - mondta a Népszavának Németh Dávid.
A K&H Bank vezető elemzője szerint, ha tartóssá válna a jelenlegi helyzet - amire rendkívül csekély az esély - ez azzal is járna, hogy az árak többségének további csökkentését várnának a fogyasztók, így a belső fogyasztás újabb visszaesésére lehetne számítani.
Előbb-utóbb az áruk előállításának költségeit sem fedeznék a fogyasztói árak, amely egyértelműen az amúgy is gyenge gazdasági növekedést visszafogná.
Érdekes módon a túlzottan alacsony infláció ösztönzi a megtakarításokat oly módon - figyelmeztetett az elemző -, hogy a reálkamatok nagy mértékben megnőnek.
Pillanatnyilag 4 százalék körüliek a betéti kamatok, ez 2 százalékos inflációnál 2 százalékos reálkamatot eredményezett, mindez 1 százalék alatti fogyasztói árindexnél, már 3 százalékos reálkamatot eredményez, ami nem tükrözi a gazdaság növekedésének mai állapotát.
Ugyanakkor torzítja a túlzottan alacsony infláció a kormányzat béremelési szándékait is. A közszférában a pedagógus- és az egészségügyi jövedelmek növeléséről olyan várakozások mellett született döntés, amely 3 százaléknál alig kisebb fogyasztói árindexet vett figyelembe.
Emellett a költségvetés is rosszul jár, mert az áfából jóval kevesebb bevétel folyik be a korábban számítottnál. (Ezt a pedagógusok és egészségügyi dolgozók magasabb személyi jövedelemfizetése nem kompenzálja.)
A lakosságot az is nyugtalaníthatja, hogy a vagyona leértékelődik, ezt különösen az ingatlanpiac érzi meg.
Németh Dávid megítélése szerint - változatlanul lassú gazdasági növekedési ütem mellett - 2-2,5 százalékos infláció és 3 százalékos alapkamat látszik reálisnak.
Ha egy ország éves növekedési üteme például 7-8 százalékos, és emellett 4-5 százalékos inflációt mérnek, ez a gazdaság szereplőinek komolyabb gondot nem okoz.
Mivel a mostani túlzottan alacsony infláció egyszeri hatások - rezsicsökkentés, kedvezőbb mezőgazdasági árak, alacsonyabb üzemanyagköltségek - eredménye, így jövő év februárjától ismét az infláció növekedésére lehet számítani, amely 2014 folyamán elérheti a 3 százalékot is.
Matolcsy György jegybankelnök, aki az utóbbi időben viszonylag ritkán szólal meg, Párizsban a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy "vannak olyan tényezők, amelyek hosszabb távon is a defláció (árszínvonal csökkenése) irányában hatnak.
Ilyen a gyenge fogyasztás, a megtakarítások magas szintje és a magyar háztartások erős motivácíója tartozásaik csökkentésére."
Csak egy terület dacol az inflációval, ez a bankszféra. Szeptemberihez hasonlóan októberben is a legnagyobb mértékben azok a tételek emelkedtek, amelyeket tranzakciós illeték terhel, azaz a készpénzfelvétel és az átutalások díja húzza fel a banki szolgáltatások árindexét - mondta a Napi.hu-nak Mináry Borbála, a KSH szakértője.
Hozzátette: emelkedett a számlavezetés és a bankkártyák éves átlagos díja is, pedig ehhez közvetlenül nem kapcsolódik tranzakciós adó.
A szakértő szerint a jelentős októberi hatást az magyarázza, hogy több bank is szeptember végére, október elejére időzítette a díjak emelését.
A havi 150 ezer forint erejéig jövő februártól ingyenessé váló készpénzfelvétel bizonyára enyhít majd a banki szolgáltatások inflációján, ám ennek mértéke kérdéses, hiszen attól függ, hogy a szolgáltatók hol igyekeznek majd díjemeléssel kompenzálni.
Inflációs szempontból meghatározó lesz továbbá - hívta fel a figyelmet a KSH szakértője -, hogy akkorra kiesnek a bázisból az idén januári rezsicsökkentések, vagyis ez a hatás felfelé mozdítja majd a fogyasztói árindexet.