Fülöp-szigetek;tájfun;

- Kimenekítették a Fülöp-szigeteken eltűnt magyart

Helikopterrel kimenekítették a katasztrófa sújtotta területről azt a magyar állampolgárt, akiről napokig nem lehetett tudni semmit a Fülöp-szigeteki tájfun után - közölte az MTI-vel a Baptista Szeretetszolgálat pénteken.

D.Gábort és feleségét Pavelcze László, a Baptista Szeretetszolgálat vészhelyzet-kezelési igazgatója szállította át a Haiyan tájfun által múlt héten elpusztított Biliran sziget Naval településéről a közeli Cebura helyi idő szerint péntek délelőtt.

D. Gábor és felesége a körülményekhez képest jól vannak, a tervek szerint holnap már Magyarországra utaznak - írta az MTI-hez eljuttatott közleményében Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs igazgatója.

Révész szerint a magyar fiatalember már nagyon várta a segítséget. Feleségével mielőbb szerették volna elhagyni a szigetet, mivel D. Gábor úgy érezte, hogy európaiként az adott körülmények között egyre kevésbé vannak biztonságban a katasztrófa sújtotta helyen, különösen azután, hogy nem messze tőlük egy zsák rizsért megöltek egy embert. 

Ceburól a pár Manilába repül, ahonnan a szükséges papírok beszerzését követően visszatérnek Magyarországra - közölte Révész.

A Fülöp-szigetekre a múlt hét végén lecsapott Haiyan tájfun minden idők egyik legerősebb vihara volt. A természeti csapásnak legalább 4460 halálos áldozata van az ENSZ adatai szerint. A vihar összesen mintegy 11 millió embert érintett, több mint 600 ezer embert kellett kitelepíteni miatta. 

Az óránkénti 378 kilométeres sebességet is elérő széllökésekkel érkező tájfun teljes településeket tett a földdel egyenlővé a Fülöp-szigeteken, ahol beszámolók szerint egy héttel a katasztrófa után is káosz és fejetlenség uralkodik, a segélyszállítmányok akadoznak, és egyre több az erőszakos cselekmény.

A Baptista Szeretetszolgálat a vihar által legsúlyosabban érintett Tacloban városában helyi baptista partnerekkel közösen egy bentlakásos óvodát, Cebun pedig egy gyermekotthont hoz létre a túlélő gyermekek számára.

Az 1951-es genfi konvenció értelmében Kanada elfogadta Kertész Ákos menekültkérelmét, védelmébe vette a Magyarországról menekülő írót, és feleségével együtt befogadta az országba. A döntés azt jelenti, hogy a szabad, demokratikus és független Kanada úgy ítélte meg, hogy Kertész Ákos valóban nincs biztonságban a hazájában, és egy idegen ország védelmére szorul. A döntés egyértelmű minősítése a mai Magyarországnak is. Kertész Ákos az Orbán-rendszer első politikai menekültje, akit nyugati ország befogadott - számol be az Amerikai Népszava.