Az ipari termelés 2013 szeptemberében 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. (A munkanaphatástól megtisztított index 3,1 százalékkal emelkedett, mivel idén szeptemberben eggyel több munkanap volt, mint egy évvel korábban. A termelés az év első kilenc hónapjában az egy évvel ezelőtti szintet érte el. Az előző hónapoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index szeptemberben 1,8 százalékkal nőtt.)
Az adatok ismeretében a nemzetgazdasági tárca a szokásos örömjelentését adta, "a kormány újraiparosítási politikájának eredményeként hazánk európai uniós összehasonlításban is az élenjárók között szerepel" írták közleményükben. Orbán Viktor az utóbbi időben több alkalommal az ország újraiparosításának szükségességéről beszélt. Ezt azonban a szakemberek többsége kétségbe vonja. Az unióban az ipari termelés részaránya a GDP-ben átlagosan 16 százalékos, szemben Magyarországéval, ahol már elértük a 27 százalékot - erre hívta fel a Népszava figyelmét Katona Tamás.
A közgazdász egyetemi tanár ehhez hozzáfűzte: a most közzétett részletes szeptemberi ipari termelési adatokból azonban az derül ki, hogy a hazai ipar egyre egyoldalúbbá válik, ugyanis a termelés bővülésében, - akárcsak az elmúlt esztendőkben - az autóipar, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatok eladásai játszották a fő szerepet. Az ipari termelés egyéb ágazatai ezzel szemben stagnáltak, esetenként pedig csökkentek. Talán csak a hiradástechnikai ipar mutat újból életjeleket. Mint Katona megemlítette: ez az ágazat tavaly 20 százalékkal mérsékelte a termelését, és azóta is hónapról hónapra csökkenést regisztrálhattak itt a statisztikusok, növekedésről viszont először csak a szeptemberi számbavételkor számolhattak be.
Nem okozott meglepetést, hogy a húzó erőt ezúttal is az exportra termelő iparágak képezték, az év első kilenc hónapjában 3,4 százalékkal, míg szeptemberben jelentősen, 11,8 százalékkal emelkedett a kivitel 2012 azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésének mintegy felét adó két alágból a több mint háromtizedet képviselő járműgyártás kivitele szeptemberben kimagaslóan, 27,9 százalékkal bővült. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export közel egyhatodát adó számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártásnak az exportvolumene ezzel szemben 3,2 százalékkal csökkent.
A növekedési fordulatról beszélő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyik érve a belső fogyasztás élénkülése volt. Ezt az ipar belföldi értékesítésének január-szeptemberi összesített adatai csak részben támasztják alá, ugyanis ebben az időszakban 2,7 százalékkal mérséklődés volt tapasztalható, igaz hogy szeptemberben 5,0 százalékos növekedést mértek. Fordulatról már csak azért sem lehet szó - érvelt Katona Tamás, mert idén örülünk, ha 2011-es szintet teljesítjük a tavalyi recessziós esztendő után.
A belső fogyasztás bővüléséről szóló miniszteri értékelést cáfolja az is, hogy a feldolgozóipari termelés majdnem egynyolcadát képviselő élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás gyakorlatilag az egy évvel ezelőtti szinten maradt. A magyar ipar kiemelkedően teljesítő alágának tekintett gyógyszergyártás kibocsátása folyamatosan csökken, szeptemberben 4,5 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőttitől, pedig itt még az export visszaeséséről sem beszélhetünk.