Az első közzétett hivatalos adatokból kiderült, a várt félmillió helyett az első hónapban alig több mint 106 ezren folyamodtak az új egészségbiztosításért, közülük is alig 26 ezren íratkoztak fel a kormányzat által útjára indított, kezdettől technikai problémákkal küszködő HealthCare.gov honlapon. A tervek szerint 2014 márciusáig 7 millió embernek kellene megkötnie az új egészségbiztosítást, e cél elérése a zökkenők miatt kétségessé vált.
Ahhoz képest, hogy Obama elnöksége eddigi legfontosabb eredményének tartja az egészségügyi reformot, s több év állt rendelkezésre, hogy a bevezetését előkészítsék, a reform rosszul startolt. Az informatikai kihívásoknál is nagyobb gond, hogy kiderült, bár az elnök kifejezetten azt ígérte, hogy mindenki, aki akarja, megtarthatja korábbi biztosítását, az egészségbiztosítók tömegesen mondták vissza az új szabályozásnak nem megfelelő biztosításokat. Ez már nem csupán ügyetlenség, hanem komoly hitelességi deficitet teremtett.
Obama csütörtökön már többedik alkalommal kért elnézést a gondok miatt. Ismét megígérte, hogy mielőbb orvosolják a problémákat, s az egészségbiztosítási honlap november végére már tényleg zökkenők nélkül működik (netes óriáscégek neves informatikusai siettek az adminisztráció segítségére). Bejelentette azt is, hogy egy év haladékot kapnak azok, akiknek a biztosítók váratlanul felmondták az egészségbiztosítását. Az ellenzéki republikánusok korábban azt követelték, Obama vonja vissza a reformot, de legalább egy évvel halassza el a bevezetését.
Friss felmérések szerint Obama népszerűsége mélypontra süllyedt, s ebben az egészségügyi reform alighanem oroszlánrészt játszhatott. A Real Clear Politics több közvéleménykutatást átlagoló adatai szerint csupán az amerikaiak 41,3 százaléka elégedett Obama teljesítményével, 54,3 százalék ugyanakkor bírálja. A Pew kutatóintézetnél, illetve a Quinnipiac Egyetem felmérésében az elnök megítélése 39-39 százalékra csúszott vissza.
Obama harmadszor már nem indulhat, ennek ellenére nem közömbös számára, hogyan emlékeznek majd meg róla a történelemkönyvek. A jövő évi félidős választásra készülő Demokrata Párt számára ugyanakkor hátrányos lehet Obama népszerűségvesztése. Különösen a hagyományosan a republikánusokra szavazó, a demokraták számára nehéz terepnek számító államokat képviselő honatyák újraválasztási esélyeit ronthatja.
Bár a demokrata képviselők és szenátorok megszavazták a reformot, egyre többet csatlakoznak a bírálókhoz, s már nem zárják ki, hogy a kongresszusban kialakulhat olyan kétpárti platform, amely az Obamacare lényeges módosítását kezdeményezi. A Fehér Ház már közölte, megvétózzák a republikánusok tegnap a képviselőházban benyújtott törvényjavaslatát, amely aláásná a reformot.
Obamát talán a szokásosnál is hamarabb elérheti a második hivatali idejüket töltő elnökök sorsa: legtöbbjük valamilyen nagy botránnyal küszködött, s hamar, de legkésőbb a félidős voksolás után, béna kacsává vált. Dana Milbank a Washington Postban úgy vélte, Obama fő gondja, hogy - akárcsak Bush - lojális bizalmasok szűk körével vetette körül magát, s a "buborékban" a kongresszus és a közvélemény támogatásáért is meg kell küzdenie.
A National Journal emlékeztetett, a legtöbb elnöknek a második négy évben nem sikerül kikecmeregni a mélypontról. Harry Truman elnöksége utosó két és fél évében nem tudott elmozdulni a 35 százalékos népszerűségről. Ifjabb Bush az iraki háború miatt az átlagnál is népszerűtlenebb volt, 30-35 százalékon mozgott a támogatottsága. Ronald Reagan az Irán-kontra botrány közepette a 60 százalékosról a 40 százalékos szintre esett vissza. Bill Clinton viszont a Lewinsky-botrány dacára 61 százalékos népszerűségi átlagot ért el második négy évében.
