Az ingyenhiteltől is félünk

Az olcsó kölcsön önmagában nem elegendő: a munkaerő-piaci bizonytalanság ellehetetleníti a hosszú távú lakossági hitelezést. A devizahitelezés kudarca és a kormány bankellenes retorikája hozzájárult, hogy alacsony a bankok iránti bizalom.

Célszerű lenne megfontolni azt, hogy a következő hónapokban azokat a hitelprogramokat, amelyek korábban elindultak, vajon nem lehetne-e kiterjeszteni a magánlakás-, a magánerős építkezések támogatására is - fogalmazott Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter a közszolgálati rádiónak adott interjújában.

A jegybanki hitelprogramnak, vagy más hitelprogramoknak is lehetőséget kellene biztosítaniuk Varga szerint arra, hogy kedvezményes forráshoz tudjanak jutni azok, akik most lakást szeretnének építeni. A jegybank növekedési hitelprogramjának (NHP) keretében a vállalkozások összesen 2000 milliárd forintnyi hitelt igényelhetnek, elsősorban beruházások finanszírozására. A jegybanktól a kereskedelmi bankok kamatmentesen kapnak ehhez forrást, a vállalkozások pedig 2,5 százalékos kamattal juthatnak így hitelhez. Varga úgy véli, a növekedés tartóssá tételéhez nemcsak az állami, hanem a magánberuházások növekedésére is szükség van.

Az építőipar hozzájárulása a gazdasági növekedéshez 10 százalék alatt van, és egy normális lakásépítési dinamika esetén ennek negyedét adja a magánlakások építése - mondta el lapunknak Csillag István. A korábbi gazdasági miniszter szerint azonban jelenleg nincs a lakosságban eladósodási szándék, hiszen látták, hogy sokan megégették magukat a devizaalapú hitelekkel. Azt azonban érdemes figyelembe venni, ami az NHP esetében is igaz, hogy ilyen alacsony kamat mellett jobbára csak azok kapnak hitelt a kereskedelmi bankoktól, akik most is hitelképesek. Vagyis a valóban rászorulóknak nem jelentene megoldást egy ilyen program. Csillag István szerint azonban a választások előtt megszokottak az ilyen ígéretek.

Az építőiparral valóban foglalkozni kell, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idei év első 9 hónapjában mindössze 4077 lakást adtak át. Ilyen mélyponton 1921 óta nem volt az építőipar, és a kiadott építési engedélyek számának csökkenése arra utal, hogy nem várható fordulat - mondta el lapunknak Borsi László. Az ingatlanszakértő ugyanakkor úgy véli, a családiház-építéseket vidéken, a kisebb városokban, községekben kellene támogatni, a nagyvárosokban érdemesebb lenne a lakóparkokat, melyekből számtalan áll félbehagyva, főleg Budapesten.

Nincs lakáshiány, hiszen átlagosan 2,5 lakó jut Magyarországon egy lakásra, ám a lakáspiac szerkezete nagyon rossz - hívta fel a figyelmet az ingatlanszakértő. Csaknem félmillió olyan lakás van ugyanis az országban, amelyben "nem szabadna élni": ezek akkor tudnak kikerülni a rendszerből, ha évi 40 ezer új lakás épül. Borsi László ugyanakkor hozzátette: hosszú távú, a társadalmi problémákra is megoldást jelentő elgondolás egy szociális bérlakásprogram lenne.

Nem abból ered a probléma, hogy magasak a hitelek kamatai, hanem hogy nincs bizalom - véli Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint a mostani, kamattámogatással elérhető 6 százalék körüli hitelkamatok igen kedvezőek, ám a devizahitelezés mindenki számára elrettentő példa. Azok, akiknek nincs hitelük, azt látják, hogy a bankok százával mondják fel a hitelszerződéseket, a munkahelyek bizonytalanok, a bérek pedig alacsonyak - mutat rá Barabás.

A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint ilyen helyzetben nem tudnak az emberek több tíz évre vállalni egy törlesztést. Ráadásul a bankok iránti bizalom is jelentősen erodálódott az elmúlt években - ehhez a devizahitelezés kudarca és a kormány bankellenes szólamai is hozzájárultak.

A program sikere mindenképpen a részletekben rejlik majd: mekkora kerettel indul egy ilyen program, és milyen feltétellel lehetne kedvezményes hitelt igényelni. A lakáspiacon eddig nagy várakozás övezte az úgynevezett félszocpolt, amely lehetővé tette volna a szocpol igénybevételét használt lakásokra is - arról, hogy a félszocpol előkészítése hol tart, egyelőre nem tudni. Borsi László hozzátette, reméli, hogy a kedvezményeshitel-program miatt nem száll el a félszocpol ötlete, arra ugyanis nagy szükség lenne a lakáspiacon. A jövő évi költségvetés rendkívül feszített, több jóléti intézkedés aligha fér bele.

Egy növekedési hitelprogramhoz hasonló konstrukció költségei azonban majd a későbbi büdzséken hagynak nyomot. Az NHP ugyanis veszteséget okoz a jegybanknak, melyet a költségvetésnek ki kell egyenlíteni.

Túlbonyolított magáncsőd

Elkészült a magáncsőd részletes (a korábbiakhoz képest sokkal több konkrétumot tartalmazó) javaslata, ami egyéni képviselői indítványként kerülhet a parlament elé - derült ki az Mfor fogyasztóvédelmi konferenciáján, melyről Azénpénzem.hu számolt be. A bankszövetség jogásza informális csatornákon keresztül jutott a magáncsőd-tervezethez, amely egyéni képviselői indítványként kerülhet a parlament elé.

Annak, aki élni szeretne ezzel a lehetőséggel, nagyon bonyolult feltételeknek kell megfelelnie - mondta el a konferencián Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa. A kizáró okok között szerepel például a köztartozás, az adóstársak közötti per, de az is, ha valaki - bár jogosult volt rá -, nem lépett be az árfolyamgát hatálya alá. A tartozások leépítésére egy négytagú család esetében legalább 220 ezer forintos havi jövedelem esetén van esély.

Fizetni az esedékes tartozások felét kellene a tervezet szerint. Az adósoknak a a családi vagyonfelügyelővel (csvf) havonta el kell számolniuk, nagyobb kiadásokra pedig csak előzetes engedéllyel kerülhet sor. A csvf-szolgálatnak hitelezői nyilvántartási díjként a követelés 3 százalékát kell megfizetni, részletfizetés esetén négy százalékát, a csvf napidíja pedig legfeljebb 25 ezer forint. Auer szerint az egész nagyon drága, és munkaigényes, arra azonban jó, hogy "egy csomó jogásznak és közgazdásznak munkahelyet teremtsen".