A lila-fehér B-közép nagyon készült, de a közvetlenül a meccs előtt beengedett, tiszta feketébe öltözött, debreceniek is. Az értelmes szónak és a normális szurkolásnak nem, vagy alig volt terepe. És ezért nagyobb részben a debreceniek voltak a hibásak.
Obszcén rigmusaik taszítóak voltak, s minden, ami még ehhez tapadt. A mélypontot a második játékrész derekán az jelentette, amikor a csabai drukkerek a zsidók deportálásában szerepet játszó egykori kassai rendőrparancsnok melletti kiállására – „Veled vagyunk, Csatáry Laci!” – a debreceniek válaszoltak. Félreérthetetlen náci karjelzéssel, és több mint hangos "Sieg heil"-kiáltással tudatosították, hogy a szélsőséges gondolatok nem állnak távol tőlük sem.
Erre – a mérkőzés közben – sem a bírók, sem az meccs ellenőre nem reagált. Sőt, a bajnoki összecsapásról szóló híradásokban sem olvasni erről semmit. Ami azért szomorú. Mert joggal várhatnánk többet az illetékes kézilabdás szakemberektől, a sportújságíróktól, nemkülönben, a csabai B-középtől és a cívis városból érkezőktől.
Különben. Különben a rangadó elmaradt. A békéscsabai lila-fehér lányok lehengerlő játékkal 34-22-re kiütötték a piros-fehér hajdúságiakat. Egyedül nekik jár gratula.