Egy hete az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága levette napirendjéről a határidős szerződéseket megtiltó jogszabály módosításáról, enyhítéséről szóló javaslat megvitatását. A bizottság mai programjában azonban már szerepel ez a napirendi pont. Így legkorábban a jövő héten tárgyalhatnak plenáris ülésen a képviselők a Jakab István parlamenti alelnök, Győrffy Balázs és Budai Gyula államtitkár, fideszes képviselők által jegyzett önálló indítványról.
Agrárszakemberek szerint ezt a két törvényt egyszerre kellett volna tárgyalni és elfogadni a földtörvénnyel. Szakértők szerint az integrációs jogszabályra nincs is szükség, mert Magyarországon működőképes a rendszer. Korábban sok bírálat érte az integrációs törvénytervezetet azért is, mert a kiszivárgott információk szerint hét regionális, kormányközeli integrátor kezébe került volna a hazai mezőgazdasági termelési lánc jelentős része, ami a korrupció melegágya lenne. A szakemberek a piacra bíznák az integrációk kialakítását, működtetését.
Az üzemszervezési törvény halogatásában szerepet játszhatott az is, hogy a jogszabály szigorítaná az őstermelők esetében az elszámolási kötelezettséget, így az adómentesség határa fölötti bevételnél már az őstermelőnek is vállalnia kellene a közteherviselést. Ez pedig sok szavazatába kerülne a Fidesznek - vélték a szakértők. Viszont az üzemszabályozási törvényre szükség lenne, mert a földtörvény anélkül nem teljes. Ennek a jogszabálynak kellene pontosan meghatároznia a gazdálkodó szervezet tevékenységi körét, amiből a maximális földbirtokméret levezethető lenne, például a kertészet., az állattartó vállalkozás, vagy a vetőmagtermesztő gazdaság nagysága. Ugyancsak ennek a jogszabálynak lenne a pontos fogalom-meghatározás, az őstermelőtől a családi gazdaságig, társas vállalkozásig.
A jogszabály előkészítéséből ezúttal is kihagyott szakmai szervezetek szerint viszont ez a "lazítás" sem ösztönzi igazán a határidős üzletkötések újbóli beindulását. A felvásárlók számára továbbra is aránytalanul nagy problémát jelent a termelési kockázat vállalása. Terméskiesés esetén ugyanis sem a kereskedő, sem a feldolgozó nem hivatkozhat vis maior-ra, ha a terményt a nemzetközi piacon értékesíti. Emiatt a gabona kivitelét is súlyosan érintette a határidős szerződések tilalma, hiszen a külföldi partnerek a bizonytalan szállítások miatt más eladók után néztek. (Ukrajnában például nagyon jó volt a gabona termés.)
Az így kialakult helyzet, - amely gyakorlatilag ellehetetlenítette a gabona és az olajos növények kereskedelmét, - abból adódik, hogy az agrárrendtartási törvényhez korábban elfogadtak egy módosítást, amely megtiltotta az opciós, vagy határidős szerződések megkötését. (Azt a módosítást bíráló szakemberek sem vitatták, hogy akadt néhány gabona-nagykereskedő, aki visszaélt az erőfölényével és a tavalyi rendkívüli aszály ellenére követelték az amúgy is nagyon nehéz helyzetbe került termelőktől a lekötött mennyiséget. Erre azonban a nagyon rossz válasz volt a tiltás - vélik a szakemberek.)
Az eset kapcsán Gőgös Zoltánt, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnökét kérdeztük, a szakpolitikus annak tulajdonította az újabb akciót, a módosító indítvány mostani beadását, hogy vélhetően a Fideszben is rájöttek arra: túlságosan nagy ár volt az az idén nagyjából több mint 200 milliárd forintos bevételkiesés, amit a gazdák fizettek meg az "érdekeiket" védő jogszabály miatt.
Hektáronként minden termelőnek legalább 40-50 ezer forintja bánta ezt a módosítást - emlékeztetett Gőgös Zoltán. Hasonlóképpen fogalmazott Raskó György agrárközgazdász, gabonatermesztő is, aki lapunknak elmondta: a határidős szerződések tilalma miatt áprilisban nem tudtak leszerződni a napraforgó termésükre. Akkor még 100 ezer forintért, illetve afölött jegyezték a napraforgó tonnáját.
A jogszabály miatt azonban számos termelő csak a termés betakarítása után kapott ajánlatot a kereskedőktől, amikor már ismert volt a betakarított mennyiség. Így átlagosan tonnánként hozzávetőleg 30 ezer forintot veszítettek a termelők. Mivel átlagosan 2,5 tonna napraforgó termett hektáronként, így hozzávetőleg 70-75 ezer forintot bukott egységnyi területen Raskó György. Idén félmillió hektáron termett napraforgó, az agrárközgazdász számításai szerint így csupán ezen a növényen 35-40 milliárd forint volt a gazdák bevételkiesése. Raskó György is megerősítette, hogy a 200 milliárd forintos nagyságrendű bevételkiesés reálisnak tűnik.
Agrárszakemberek szerint szakítani kell azzal az elavult szemlélettel, hogy a betakarítás előtt kötött határidős szerződés a termelő számára egyértelműen hátrányos. A fideszes képviselők által tavaly elfogadott szigorítás viszont egyaránt hátrányos a gazdáknak és a kereskedőknek, és jelentős kárt okozott a nemzetgazdaságnak is, hiszen nem csak a termelők, de a költségvetés is számottevő bevételektől esett el.