Publicisztika;Gőgös Zoltán;határidős szerződések;gazdavédelmi törvény;

A gazdák nagyon várják, hogy végre ésszerűen módosítsák az agrárrendtartási törvényt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Mindenki rosszul járt

A  határidős szerződéseket tiltó jogszabály módosításáról, enyhítéséről tárgyal hétfőn az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Becslések szerint több mint 200 milliárd forintos bevételkiesést is okozhatott az a tavaly elfogadott agrárrendtartási törvénymódosítás, amely gyakorlatilag megakadályozta a gabona és az olajos növények esetében az opciós szerződések megkötéseket. A plenáris ülés elé azonban jó esetben csak a jövő héten kerülhet a korrekció, annak ellenére, hogy a gabonatermelőknek már tárgyalniuk kellene a 2014-es termés értékesítéséről is a kereskedőkkel.

Egy hete az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága levette napirendjéről a határidős szerződéseket megtiltó jogszabály módosításáról, enyhítéséről szóló javaslat megvitatását. A bizottság mai programjában azonban már szerepel ez a napirendi pont. Így legkorábban a jövő héten tárgyalhatnak plenáris ülésen a képviselők a Jakab István parlamenti alelnök, Győrffy Balázs és Budai Gyula államtitkár, fideszes képviselők által jegyzett önálló indítványról.

Ígéret maradt az üzemszervezési törvény
Ebben a kormányzati ciklusban már biztosan nem fogadja el az Országgyűlés az üzemszervezési és az integrációs törvényt - jelentette be a napokban Fazekas Sándor agrárminiszter.
Agrárszakemberek szerint ezt a két törvényt egyszerre kellett volna tárgyalni és elfogadni a földtörvénnyel. Szakértők szerint az integrációs jogszabályra nincs is szükség, mert Magyarországon működőképes a rendszer. Korábban sok bírálat érte az integrációs törvénytervezetet azért is, mert a kiszivárgott információk szerint hét regionális, kormányközeli integrátor kezébe került volna a hazai mezőgazdasági termelési lánc jelentős része, ami a korrupció melegágya lenne. A szakemberek a piacra bíznák az integrációk kialakítását, működtetését.
Az üzemszervezési törvény halogatásában szerepet játszhatott az is, hogy a jogszabály szigorítaná az őstermelők esetében az elszámolási kötelezettséget, így az adómentesség határa fölötti bevételnél már az őstermelőnek is vállalnia kellene a közteherviselést. Ez pedig sok szavazatába kerülne a Fidesznek - vélték a szakértők. Viszont az üzemszabályozási törvényre szükség lenne, mert a földtörvény anélkül nem teljes. Ennek a jogszabálynak kellene pontosan meghatároznia a gazdálkodó szervezet tevékenységi körét, amiből a maximális földbirtokméret levezethető lenne, például a kertészet., az állattartó vállalkozás, vagy a vetőmagtermesztő gazdaság nagysága. Ugyancsak ennek a jogszabálynak lenne a pontos fogalom-meghatározás, az őstermelőtől a családi gazdaságig, társas vállalkozásig.

A jogszabály előkészítéséből ezúttal is kihagyott szakmai szervezetek szerint viszont ez a "lazítás" sem ösztönzi igazán a határidős üzletkötések újbóli beindulását. A felvásárlók számára továbbra is aránytalanul nagy problémát jelent a termelési kockázat vállalása. Terméskiesés esetén ugyanis sem a kereskedő, sem a feldolgozó nem hivatkozhat vis maior-ra, ha a terményt a nemzetközi piacon értékesíti. Emiatt a gabona kivitelét is súlyosan érintette a határidős szerződések tilalma, hiszen a külföldi partnerek a bizonytalan szállítások miatt más eladók után néztek. (Ukrajnában például nagyon jó volt a gabona termés.) 

Az így kialakult helyzet, - amely gyakorlatilag ellehetetlenítette a gabona és az olajos növények kereskedelmét, - abból adódik, hogy az agrárrendtartási törvényhez korábban elfogadtak egy módosítást, amely megtiltotta az opciós, vagy határidős szerződések megkötését. (Azt a módosítást bíráló szakemberek sem vitatták, hogy akadt néhány gabona-nagykereskedő, aki visszaélt az erőfölényével és a tavalyi rendkívüli aszály ellenére követelték az amúgy is nagyon nehéz helyzetbe került termelőktől a lekötött mennyiséget. Erre azonban a nagyon rossz válasz volt a tiltás - vélik a szakemberek.)

Az eset kapcsán Gőgös Zoltánt, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnökét kérdeztük, a szakpolitikus annak tulajdonította az újabb akciót, a módosító indítvány mostani beadását, hogy vélhetően a Fideszben is rájöttek arra: túlságosan nagy ár volt az az idén nagyjából több mint 200 milliárd forintos bevételkiesés, amit a gazdák fizettek meg az "érdekeiket" védő jogszabály miatt.

Hektáronként minden termelőnek legalább 40-50 ezer forintja bánta ezt a módosítást - emlékeztetett Gőgös Zoltán. Hasonlóképpen fogalmazott Raskó György agrárközgazdász, gabonatermesztő is, aki lapunknak elmondta: a határidős szerződések tilalma miatt áprilisban nem tudtak leszerződni a napraforgó termésükre. Akkor még 100 ezer forintért, illetve afölött jegyezték a napraforgó tonnáját.

A jogszabály miatt azonban számos termelő csak a termés betakarítása után kapott ajánlatot a kereskedőktől, amikor már ismert volt a betakarított mennyiség. Így átlagosan tonnánként hozzávetőleg 30 ezer forintot veszítettek a termelők. Mivel átlagosan 2,5 tonna napraforgó termett hektáronként, így hozzávetőleg 70-75 ezer forintot bukott egységnyi területen Raskó György. Idén félmillió hektáron termett napraforgó, az agrárközgazdász számításai szerint így csupán ezen a növényen 35-40 milliárd forint volt a gazdák bevételkiesése. Raskó György is megerősítette, hogy a 200 milliárd forintos nagyságrendű bevételkiesés reálisnak tűnik.

Agrárszakemberek szerint szakítani kell azzal az elavult szemlélettel, hogy a betakarítás előtt kötött határidős szerződés a termelő számára egyértelműen hátrányos. A fideszes képviselők által tavaly elfogadott szigorítás viszont egyaránt hátrányos a gazdáknak és a kereskedőknek, és jelentős kárt okozott a nemzetgazdaságnak is, hiszen nem csak a termelők, de a költségvetés is számottevő bevételektől esett el.

Az  Országgyűlés az előző héthez hasonlóan jövő héten is háromnapos ülést tart. A képviselők hétfőn elfogadhatják a jövő évi adóváltozásokat, amivel már az egyéni járulékok terhére is igénybe vehető lesz az eddigi családi adókedvezmény, továbbá 27 százalékról 5 százalékra csökken a sertéshús áfája.