Eltörölnék a szocialisták a tranzakciós illetéket

Az MSZP eltörölné a tranzakciós illetéket, valamint a kártyahasználatot és a készpénzfelvételt terhelő adókat is. Az ellenzéki párt terveit Simon Gábor, a szocialisták elnök-helyettese ismertette sajtótájékoztatóján.

Az MSZP-s politikus szerint ezekre a lépésekre azért van szükség, mert a bankok - a kormány korábbi elképzelésével szemben - áthárították a lakosságra, a családokra a rájuk rótt adókat. A banki szolgáltatások éves összevetésben több mint másfélszeresére drágultak októberben, miközben Európában ugyanez a mutató 0,8 százalék volt mondta.

Simon Gábor szerint a tranzakciós illeték, valamint a bankkártya-használati- és készpénzfelvételi adó legutóbb Svédországban bukott meg, de nem igazolta a várakozásokat más uniós tagországokban sem, így várhatóan hamarosan ott is kivezetik őket. Az MSZP elnökhelyettese a legnagyobb gondnak azt nevezte, hogy ezekkel az adókkal a lakosság egyszer már adózott jövedelmét terhelik, erre pedig szerinte a kormány különböző presztízsberuházásai, stadionépítései miatt van szükség.

Simon Gábor arra kérte a kabinetet, hogy ha nem fogadják is el teljesen a javaslatukat, legalább a kártyahasználatot és a készpénzfelvételt ne adóztassák. Ha pedig ezt sem támogatják, akkor az ingyenes készpénzfelvétel jelenleg 150 ezer forintban meghatározott kerete helyett az emberek a teljes fizetésüket, illetve nyugdíjukat vehessék fel díjmentesen. Az ellenzéki politikus kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az MSZP kormányra kerülve nem növelné, hanem mérsékelné a lakosság elmúlt három évben megnövekedett terheit. 

Szerző

Elhunyt Doris Lessing - Brit megemlékezések

Doris Lessing számtalan olvasójának életét megváltoztatta, és akár tetszett neki, akár nem - "bár biztonsággal lehet fogadni arra, hogy titokban tetszett neki" -, elősegítette a nőkről alkotott közvélekedés, és a nők által saját magukról alkotott kép megváltoztatását is - írta a The Guardian című vezető baloldali brit lap vasárnap a 94 éves korában elhunyt írónőre emlékezve.

Doris Lessingnek hatvannál több műve jelent meg, az áttörést 1962-es, magyarul is olvasható Az arany jegyzetfüzet hozta meg számára. Ezt a könyvet azóta is a feminista irodalom egyik legfontosabb alkotásaként tartják számon, jóllehet Lessing maga elhatárolódott a feminista mozgalomtól. Egy ízben kijelentette: nem hiszi, hogy írásait akár feministának, akár nem feministának lehetne nevezni. Hozzátette: még nem találkozott "olyan nővel, aki ne lett volna feminista".
Doris Lessing 1949-ben telepedett le Londonban, miután második férjétől, a német Gottfried Lessingtől elvált. 

Ő volt az irodalmi Nobel-díj legidősebb kitüntetettje: életének 88. évében részesült az elismerésben. Az irodalom számos műfajában otthonosan mozgott, még a sci-fi és a pszicho-thriller világában is kipróbálta tehetségét, de írásainak visszatérő központi témája a háború rettenete volt.

Charlie Redmayne, az írónő műveit Nagy-Britanniában gondozó Harper Collins kiadó vezérigazgatója vasárnapi megemlékezésében a korszak egyik kiemelkedő alkotójának nevezte Doris Lessinget. Szavai szerint az éles intellektusú, ugyanakkor melegszívű Lessing soha nem riadt vissza attól, hogy harcba szálljon mindazért, amiben hitt.

Az írónő - akinek lánykori neve Doris May Tayler volt - valóban nem tartott különösebben még attól sem, ha kijelentéseit esetleg közfelháborodás fogadta. Máig rendszeresen idézik például, amit egy spanyol lapnak a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásokról mondott. Az El Paísnak 2007-ben adott interjúban egyebek mellett kijelentette, hogy a merényletsorozat - azzal a terrorhadjárattal összehasonlítva, amelyet az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) folytatott három évtizedig - "nem volt sem annyira rettenetes, sem annyira rendkívüli", mint ahogy azt az amerikaiak hiszik.

George W. Bush volt amerikai elnökről azt találta mondani, hogy "mindenkinek elege van már ebből az emberből (...) Bush vagy ostoba, vagy nagyon okos, de mindenképpen annak a társadalmi osztálynak a tagja, amely hasznot húz a háborúkból".
Tony Blair egykori brit miniszterelnökről pedig csak annyit jegyzett meg, hogy "azt az embert kezdetektől fogva" utálta.

Arról, hogy neki ítélték a 2007-es irodalmi Nobel-díjat, otthona ajtajában, egy taxiból kiszállva, az ott várakozó riporterektől értesült, és amikor megkérdezték tőle, hogy mit szól, csak lemondóan legyintett. Később kijelentette, hogy nagyon örül ugyan, ám felmerül benne a kérdés, hogy ha - amint annak idején hírlett - az 1960-as, 1970-es években a Nobel-bizottság nem nagyon kedvelte őt, akkor most miért szerette meg hirtelen.

Szerző

Lezuhant egy repülőgép Oroszországban, 50 halott

Leszálláskor lezuhant egy személyszállító repülőgép az oroszországi Kazanyban, Moszkvától 820 kilométerre keletre. A Boeing 737-es típusú gép fedélzetén tartózkodó 50 ember meghalt - közölte vasárnap az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma.

A Moszkvából érkező belföldi járaton 44 utas és hatfős személyzet tartózkodott. Valamennyiük holttestét megtalálták. 
A hatóságok közzétették a halottak listáját, így derült ki, hogy az áldozatok között van Irek Minnihanov, a Tatár Köztársaság (Tatárföld) elnökének 25 éves fia és Alekszandr Antonov, a köztársaság Biztonsági Szolgálatának vezetője is. Az elnök fiának halálát Jurij Kalmatinov, tatárföldi miniszterelnök-helyettes is megerősítette. 

A Tatarstan Airlines nevű légitársaság U363-os számú járata a domogyedovói repülőtérről szállt fel, és a kazanyi nemzetközi repülőtéren landolt volna. Közép-európai idő szerint vasárnap 16 óra 25 perckor érte a baleset. Miután a repülőgép lezuhant, robbanás is történt. 

Szergej Izvolszkij, az orosz légügyi hatóság (Roszaviacija) képviselője a Rosszija állami hírtelevíziónak arról számolt be, hogy a repülőgép kétszer is megpróbálta a leszállást, a szerencsétlenség a második kísérletnél következett be. A gép gyorsan veszített magasságából és orrával a pályának csapódott. Ekkor lobbantak lángra az üzemanyagtartályok. A tüzet eloltották, a repülőteret lezárták. 

A televíziónak nyilatkozva Ruben Eszajan berepülő pilóta úgy vélte, hogy az időjárási problémák is szerepet játszhattak a katasztrófában, a földhöz csapódást pedig műszaki okokkal magyarázta. A lenta.ru orosz hírportál értesülése szerint a szakemberek nem zárják ki a pilóták hibáját és a gép műszaki hibáját sem. A lezuhant Boeing-737-500-as gép 23 éves volt, a tartárföldi légitársaság 2008-ban vásárolta. A légi jármű előtte öt különböző repülési cég, közöttük az ugandai nemzeti légitársaság tulajdonában volt. 

Az orosz közlekedési felügyelet megkezdte a repülőgépet üzemeltető társaság rendkívüli ellenőrzését. 
A Roszaviacija szerint az időjárási körülmények nem voltak kritikusak a légiközlekedés szempontjából. Az időjárás az évszaknak megfelelően ködös volt, időnként szemerkélt az eső, a hőmérséklet plusz három fok volt.
Az orosz kormány vizsgálóbizottságot alakított, a mentést és a katasztrófa következményeinek felszámolását személyesen a rendkívüli helyzetek minisztere irányítja. 

Kazany a Tatár Köztársaság fővárosa. Több mint 1,1 millió lakosával Oroszország hetedik legnépesebb városa, az ország egyik legrégibb települése. Júliusban ott rendezték meg az Universiadét, az egyetemisták és főiskolások nemzetközi sportversenyét.

Szerző