Biztosító sem drágíthat nyakló nélkül

Publikálás dátuma
2013.11.18 06:00
A nagy múltú szolgáltatóktól sem biztos, hogy mindig mindent el kell fogadni FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
Számos tanulságot, s minden biztosítással rendelkező személy hasznos tanácsokat vonhat le abból a pénteki perből, amelyet az ING indított és elvesztett a Népszavával szemben. A biztosító társaság által kifogásolt cikkben lapunk olyan biztosítottak esetét mutatta be, akik nem hagyták magukat, szembeszálltak a nagymúltú világcéggel. Zelles Zoltán ügyvédtől megtudtuk: az ING egyoldalúan szerződést módosított a biztosítottak egy részének a kárára, ugyanis többet kért azért, hogy pénzüket egyik alapból a másikba tegye. Kudarca ellenére az ING tovább pereskedik, csütörtökön például a Népszava.hu-t citálják a Fővárosi Törvényszék elé ugyanazon cikk miatt. Ez a tárgyalás is nyilvános, bárki bemehet a terembe.  

A bankokra egy ideje kiemelt figyelmet szentel a kormány, hangzatos akciókkal próbálja megfékezni - úgymond - haszonszerző tevékenységüket. Erre számos példát lehet hozni, de jelen történetünk szempontjából az egyoldalú szerződésmódosítás kérdése érdekes. Míg a bankok esetében hosszú tárgyalássorozat eredményeként gátat szabtak annak, hogy bármikor, bárhogyan emeljék például az ügyfelek költségeit a szerződés időtartama alatt, a biztosítók körében nem történtek ilyen irányú lépések. Pedig érdemes lenne az ő házuk táján is körülnézni.

Legalábbis erre utal Placz Józsefék esete az ING Biztosító Zrt.-vel. Az ügyfelek - Placz és testvére - úgynevezett unit-linked biztosítást kötöttek, magyarul befektetéssel kombinált életbiztosítást. Ennek lényege az, hogy a befizetett díjakat a biztosító befekteti és amikor az életbiztosítási szerződés lejár vagy ha időközben meghal a biztosított, akkor a biztosító által kifizetendő összeget elsősorban a befektetés hozama határozza meg. Nem mindegy tehát, hogy hol kamatozik az ügyfél pénze és mekkora költséggel. Márpedig az átlagos ügyfél egy életbiztosítás esetén nem szokta nyomon követni, mikor, hova célszerű befektetni a pénzét, és a biztosító nem javasol befektetési lehetőséget, így az ügyfélben az sem merül fel, hogy bizony csökkenhet is a befektetésének az értéke, hiszen az ügynökök inkább mesés hozamokat ígérgetnek; jól ki is képzik őket arra, hogyan kell egy terméket, szolgáltatást eladni…

Placzék viszont a biztosító körmére néztek. Kiderült: két év alatt körülbelül 35 százalékot vesztettek el a pénzükből. Az ügyfelek ettől kiborultak és mivel csak nagy ráfizetéssel tudtak volna elválni a biztosítótól, úgy döntöttek, megpróbálják kiképezni magukat "befektetésből" és saját kézbe veszik sorsukat. Erre lehetőségük volt a biztosító által kötött szerződés szerint, hiszen a társaság nemhogy megengedte, de kifejezetten bíztatta ügyfeleit, hogy saját ízlésük, tudásuk, kockázatviselő képességük, idegeik szerint vegyenek részt pénzük hasznosításában. Csodák csodájára Placzék hamarosan hatvan százalék feletti hasznot tudtak felmutatni. Hihetnénk, hogy itt happy enddel vége a történetnek, erről azonban szó sincs.

Utólag ugyanis kiderült, tudásukkal borsot törtek az ING orra alá. A biztosító nem volt happy az ügyfelek teljesítményétől, számára mind anyagilag mind erkölcsileg, mind szakmailag bosszúságot okozott az eset, ami lépésre késztette őket. Valószínűleg a lehető legrosszabb utat választották. Egyoldalúan úgy módosították a szerződést, hogy felemelték a befektetési formák közötti váltás költségét, hogy ne érje meg a biztosítottnak ügyeskedni. Vagyis ezt a lehetőséget indirekt módon kisajátította, monopolizálta a biztosító, aki nyilvánvalóan elsősorban a maga malmára hajtja a vizet, nem pedig az ügyfélére.

Csakhogy Placzékat sem ejtették fejre, jó tanítványnak bizonyultak. Bírósághoz fordultak, mint Zelles Zoltán ügyvéd lapunknak elmondta, az egyoldalú költségemelés miatt, amire a szerződés nem hatalmazta fel az ING-et. Erre valószínűleg időközben a biztosító társaság is rájött, ezért úgy módosította a szerződéseket, hogy lehetősége legyen önhatalmúlag változtatni az érvényesség időtartama alatt bármikor, amikor annak szükségét látja. Ez persze nem befolyásolta azt, hogy Placzék perei elindultak, sőt a biztosítottak az igazságszolgáltatás épületeiben is nyertek.

Lapunk a tisztesség és a hiteles tájékoztatás jegyében felkereste az ING-t, mielőtt szeptember 2-i lapszámunkban cikket írtunk a történetről, ám alapvető, de konkrét kérdéseinkre nem kaptunk konkrét, érthető választ. Azt mondták, hogy a unit-linked biztosítást nem arra találták ki, hogy nagy összegeket gyakran forgassanak az ügyfelek. Csak nem egy nagy népi összjátékról van szó, amelyben a nagymúltú világcég találós kérdéseket tesz fel, s az ügyfeleknek kell válaszolni? - gondolhatná a válaszuk alapján a laikus kívülálló, s nem is állna olyan messze a valóságtól. Ugyanis aki, szavaik szerint élve, rendeltetésszerűen használja a terméküket, attól kevesebbet kérnek azért, hogy egyik alapból a másikba teszik a pénzüket, a rendeltetésszerűséget mellőző renitensektől pedig többet. 

Adódott a kérdés: mit jelent az, hogy rendeltetésszerű, miért nem rögzítették konkrétan a biztosítottal kötött szerződésben, hogy mekkora összegeket fektethetnek be és milyen gyakran válthatnak a befektetési alapok között? A Népszava érdeklődésére úgy válaszoltak: a mikrohullámú sütőre sem írják rá, hogy abba nem lehet macskát tenni.

Ezt nem éreztük kielégítő magyarázatnak, nemcsak azért, mert a mikróba tett macska ügye óta Amerikában is tájékoztatnak arról, hogy ne tegyék a gyereket a mosógépbe, és a cicát a mikrohullámúba, de azért sem, mert az ING kifejezetten arra bíztatta ügyfeleit, hogy tegyék a macskát a mikróba! Szakmaibb nyelven fogalmazva: azt ajánlotta reklámjaiban, hirdetményeiben az ügyfeleinek, hogy maguk kezelhetik a pénzüket. Valószínűleg nem számítottak rá, hogy ez meg is történik, aztán megdöbbentek, mert így valójában már nem is volt olyan szép a menyasszony, mint amilyennek látszott,  több gond van vele, többe kerül, mint gondolták.

Miután a történetet megírtuk, az ING helyreigazítást kért, ám ezt nem találtuk megalapozottnak, ezért a biztosító a bíróságon próbált érvényt szerezni akaratának. A Fővárosi Törvényszékhez benyújtott keresetében azt kérte, hogy kötelezzék lapunkat a "Macska a mikrohullámú sütőben címmel közölt cikkben foglalt valótlan tényállítások, híresztelések és hamis színben feltüntetett valós tények helyreigazítására." Borsodi Zoltán bíró pénteki ítéletében az ING helyreigazítási kérelmét a Népszavával szemben elutasította. Az ítélet szóbeli indoklásakor kifejtette: összességében és a biztosító által vitatott részeiben külön-külön is, a cikk a valós tényeket közli.

Hankook-sztrájk: itt vannak a megállapodás részletei

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:56
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Tíz nap után véget ért a sztrájk a Hankooknál, a szakszervezet a pótlékok és a bónuszok jelentős emelését érte el.
Bár a szakszervezet eredeti követelését, a 18 százalékos alapbéremelést tíz naposra nyúlt sztrájkjukkal nem sikerült elérniük a Hankook dunaújvárosi dolgozóinak, a cég speciális bérezési rendszerén sikerült úgy módosítani, hogy abból minden dolgozó közel egyenlően részesüljön, és a diszkriminatív gyakorlatok eltűnjenek a cég bónuszrendszeréből. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke mindezt győzelemként értékelte pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a Hankooknál egy rendkívül bonyolult bérezési rendszer működik, ennek alapbéren kívüli elemeinek növelését sikerült most elérni, ami összességben legalább 18,5 százalékos keresetnövekedést eredményez az idén a dolgozók számára. A műszakpótlék 6 százalékkal, a besorolási bér egyes szintjei 5 százalékkal emelkednek, még az idén kifizetik az év végi bónuszt, 5 évente pedig 70 ezer forintos hűségjutalom jár. A cég által – a szakszervezet kétórás figyelmeztetősztrájkjára adott reakcióként – egyoldalúan meghatározott, átlagosan 13,6 százalékos emeléshez képest ez további 8,5 százalékot jelent. Így, még akik a legkevesebb emelést is kapták – voltak, akik csupán 10, míg mások 22 százalékot kaptak –, azoknak is legalább 18,5 százalékot jelent – magyarázta a szakszervezeti vezető. A Hankooknál múlt hét kedden kezdődött a határozatlan idejű sztrájk, ám a vezetőség 8 napig egyáltalán nem is volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ezzel megsértették a sztrájktörvényt, emiatt a VDSZ a munkaügyi bírósághoz fordult. Székely Tamás tájékoztatása szerint döntés mindeddig nem született, a keresetet pedig vissza is fogják vonni, hiszen „okafogyottá vált”. A Hankook ugyanakkor nem csupán a tárgyalástól zárkózott el, hanem különböző módszerekkel igyekezett presszionálni is a sztrájkolókat. Másfélszeres óradíjat fizetett például azoknak, akik nem vettek részt a munkabeszüntetésben – a dolgozók mintegy 70 százaléka sztrájkolt -, a sztrájkot választókat pedig ki akarta zárni a bónuszokból. Ettől azonban a csütörtök este megkötött megállapodásban végül elálltak – mondta a szakszervezeti vezető. Egyes multinacionális cégeknél mintha két törvény létezne: kívül a magyar Munka törvénykönyve, a gyár kerítésein belül pedig a saját törvényeik – kommentálta a Hankooknál lezajlott eseményeket érdeklődésünkre Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Emlékeztetett: az esztergomi Suzukinál nemrég megalakult tagszervezetük több száz tagja is arra vár, hogy végre szóba álljon velük a munkáltató. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a szakszervezetek ne maradjanak egyedül, ezért is van nagy jelentősége annak a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak, amely 20 éve jött létre. A Bécsi Memorandum Csoport épp ezt a jubileumot ünnepelve tartott Budapesten kétnapos konferenciát, amelyen összegezték az eddigi tapasztalatokat. Balogh Béla szerint, bár a multik által Magyarországon biztosított fizetések még messze vannak a nyugat-európai anyacégek béreitől, a 20 évvel ezelőtti helyzethez képest kissé összébbhúzódott a bérolló. Ez részben annak is köszönhető, hogy amikor a Vasas egy-egy tagszervezete bértárgyalásokat folytat egy cégnél, felveszik a kapcsolatot az adott cég anyaországában működő szakszervezetével és információkat kérnek, amelyek nagy segítségükre vannak az egyeztetések során. A vállalatok minden országban igyekeznek a legtöbb profitot kisajtolni, nem ügyelnek a dolgozók szociális helyzetére, a klímakövetkezményekre. Még mindig úgy gondolkoznak, mint 100 éve – fogalmazott lapunknak Johann Horn, a német IG Metall bajor tartományi elnöke. Szerinte a multik ki akarják játszani egymás ellen a különböző országok munkavállalóit, ez ellen pedig csak közösen lehet fellépni. Hogy hogyan, arra nincsen egységes recept, csak eszköz, mégpedig az összefogás: ez az egyetlen, ami rákényszeríti a munkaadókat, hogy tisztességes munkafeltételeket teremtsenek. 

Feladatot ad az autóipar

A Bécsi Memorandum Csoportot hat fémipari szakszervezet alapította 1999-ben: az osztrák PRO-GE, a bajorországi IG Metall, a cseh OS KOVO, a szlovák OZ KOVO, a szlovén SKEI és a magyar Vasas Szakszervezeti Szövetség. A szakszervezetek egyik fontos célkitűzése volt a kelet-európai országok béreinek és munkakörülményeinek közelítése a nyugat-európai országokéhoz. Az együttműködésben egyre hangsúlyosabb téma az autóipar, hiszen ezek az országok kulcsszerepet játszanak az európai gépjárműgyártásban: a 2,5 millió európai autóipari munkavállalóból 1,5 millió itt él.

Frissítve: 2019.03.22 20:04

316,28 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 316,28 forintra emelkedett este negyed nyolc előtt a reggel fél nyolckor jegyzett 314,57 forintról. Az euró pénteken 314,20 forint és 316,95 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 278,47 forintról 281,60 forintra, a dolláré pedig 276,44 forintról 280,25 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1380 dollár után este 1,1286 dolláron állt.
Szerző