A lakásépítés a mostohagyerek

Nem biztos, hogy elegendő ösztönző erőt jelenthetne a kormány által meglebegtetett ingyenhitel a még márciusban beharangozott esetleges szocpol-emelés helyett azoknak, akik már több hónapja várnak az építkezés elindításával - véli Fitos Szilárd, a Hitelnet.hu szakértője.

A nemzetgazdasági miniszter múlt héten javasolta, hogy a jegybank növekedési hitelprogramjához hasonló rendszerben lehetne kedvezményes kamatozású hitelt adni a magánlakások építéséhez. A szakértő szerint ez a támogatási lehetőség minden bizonnyal fellendíthetné a pangó lakáshitel-piacot, a szükséges saját erő kérdését azonban nem rendezi, anélkül viszont nem hitelképes az igénylő. A portál számításai szerint 10 millió forint építési hitel esetén az összes visszafizetendő összeg tekintetében a különbség 20 évre felvett hitel esetében több, mint 3,5 millió forint a jelenlegi kamattámogatott forinthitellel szemben.

Szakmai szervezetek támogatják a memzetgazdasági miniszter kijelentését és egyetértenek vele, hogy a magánerős lakásépítések, lakásfelújítások ösztönzése jelentős támasza lehet a jövőben a gazdaság növekedésének - derül ki a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesületének (TLE) közleményéből. Az egyesület három javaslatot tett a kormánynak: az Európai Beruházási Bank vagy a magyar jegybank forrásaiból kellene szerintük lakossági hitelprogramot indítani, uniós forrásokkal támogatni kellene a lakásépítéseket, lakásfelújításokat.

Emellett úgy látják, szükséges lenne, hogy a kormány olyan szintre emelje a szocpolt, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség - véli az TLE. Idén hozzávetőleg 6700 új lakást fognak átadni Magyarországon, ez azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány megújulási üteme több mint 600 év.

Szeptemberben 9,3 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnap kiadott adataiból. Az ágazat növekedéséhez nagyban hozzájárultak az állami beruházások: a szeptemberben kötött új szerződéseknek mindössze 16,8 százaléka vonatkozott épületek építésére, í többi egyéb építményre, vagyis utakra, vasútfejlesztésre, tömegközlekedés-fejlesztésre. Az idei év minden havi adata arra utal, hogy az építőiparnak sikerült elmozdulnia az eddigi, 2012-es mélypontról, ugyanakkor a 2013-as év nem hozott ugrásszerű növekedést - véli Lipcsei Gábor, az Óbuda Group elnöke.

A termelési volumen és a szerződésállomány egyidejű bővülése bíztató a 2014-es évre nézve az építőipari vállalkozások számára. Kérdéses ugyanakkor, hogy az új, 2014-től elérhető uniós források elegendő fedezetet biztosítanak-e a lassú, de folyamatos növekedésének fenntartásához és a támogatások lehívása folytatódik-e a jelenlegi ütemben. A fenntartható bővülés másik pillérét a válság előtti időszakhoz hasonlóan a lakóingatlanok és kereskedelmi magánberuházások számának jelentős növekedése jelenthetné, ami a keresleti és finanszírozási oldal problémái miatt rövidtávon vélhetően nem élénkül meg.