Mesterházy a legnépszerűbb ellenzéki

Az elmúlt hónapban kis mértékben minden párt támogatottsága változott: a jobboldaliaké és az LMP-é 1-1 százalékponttal emelkedett, a baloldali és liberális pártok mindegyikének ugyanennyivel csökkent. Így a Fidesz jelenleg a választókorú népesség 27 százalékának, az MSZP 15 százaléknak a támogatását élvezi, a Jobbik 7, az Együtt-PM 3, a DK és az LMP pedig 2 százalékon áll - írta az Ipsos novemberi felmérésében.

A pártpreferenciával nem rendelkezők aránya maradt 42 százalékos. Bővült a biztos pártválasztók csoportja, de még mindig csak a kisebbség, a jogosultak 36 százaléka tartozik ide. Körükben a Fidesz 51, az MSZP pedig 26 százaléknyi eltökélt választót tudhat maga mögött. A Jobbik ebben a körben 13, az Együtt-PM 4, a DK 3, az LMP 2 százalékot ért el.

Az Ipsos szerint a Fidesz szempontjából kedvezően alakult az elmúlt egy hónap, hiszen bár kritikus maradt, de a korábbiakhoz képest javult a közhangulat és mérsékeltebbé vált a kormányváltás szándéka is. Egy hónappal ezelőtt az emberek 60 százaléka vélekedett úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban, most 55 százalékuk. A kormányváltást akarók aránya októberben 44 százalékos volt, ezúttal 41 százalékos.

A hatalomváltó hangulat leginkább a fővárosiak és a 65 év feletti korosztályban érzékelhető: fele részük azt szeretné, ha a kormány távozna, míg negyedük azt, ha a jövő évi választás után is maradna. Az ellenzéki pártok reményét leginkább a hatalomváltást kívánó, pártpreferenciával nem rendelkezők, valamint a titkolózó választópolgárok jelentik - írta az Ipsos. Az előbbi csoportba a választók 17 százaléka tartozik, nagyjából 1,4 millió fő. Az utóbbi csoportban 11 százaléknyian, 900 ezren vannak.

A politikusok népszerűségi listáját Áder János (46 százalék) vezeti, őt Orbán Viktor (39 százalék) és a Rogán Antal (38 százalék) követi. Mesterházy Attila MSZP-elnök a legnépszerűbb ellenzéki politikus 32 százalékkal. Bajnai Gordont 27 százalék kedveli, míg Gyurcsány Ferenc a legkevésbé népszerű a maga 21 százalékával.

Szerző

Kockára tett közpénzek

Publikálás dátuma
2013.11.19. 06:08

Minden, listát állító párt képviselőjelöltje lemondhat majd az őt jelölő párt javára a neki törvény alapján járó egymillió forintos állami kampánytámogatásról - a kormányoldal legújabb tervei szerint. Így a pártok újabb, akár 106 millió forintos kampánytámogatást zsebelhetnének be, miközben elszámolniuk szinte egyáltalán nem kell majd a közpénzzel.

Újabb súlyos korrupciós kockázatot hordoz a kampányfinanszírozás szabályozásának módosítását célzó kormányzati javaslat - közölte a Transparency International (TI) Magyarország és a Political Capital Institute (PCI). Mint kifejtették, a kormánytöbbség egy bizottsági módosítóval a költségvetési salátatörvénybe rejti a kampányfinanszírozás szabályainak ismételt lazítását. A módosítás lényege, hogy a listát állító párt képviselőjelöltje lemondhat az őt jelölő párt javára a neki a törvény alapján járó egymillió forintos állami kampánytámogatásról.

"Borítékolható, hogy a pártok erősen ösztönözni fogják a jelöltjeiket a lemondásra, mert ezzel is növelhetik a rendelkezésükre álló kampánypénzeket. Ezzel nem is lenne probléma. Gondot az okoz, hogy a módosítás tovább csökkentené a kampánypénzek átláthatóságát. A jelölteknek ugyanis kincstári kártyán folyósítják az állami kampánytámogatást, a pártok viszont a jelöltjeik által a javukra átengedett pénzt is egy összegben, készpénzben kapják meg" - írta a TI Magyarország és a PCI. A korrupcióellenes szervezetek szerint eddig legalább az elmondható volt, hogy az egyéni jelöltek állami kampányfinanszírozása rendben van, hiszen ők kártyán kapják majd az állami pénzt, szigorú számadással tartoznak a költésekről, a készpénzmozgás kizárásának köszönhetően pedig nem tudnak fiktív számlákkal trükközni.

"A módosítás hatására azonban éppen a legnehezebben ellenőrizhető készpénzhányad növekedne a pártok által élvezett állami kampánytámogatások körében" - fogalmaztak. Mindez a TI és a PCI szerint további teret ad a visszaélésre, mert bár a pártoknak a jelöltjeiktől átvett egymilliós állami támogatásról majdnem olyan szigorúan kell elszámolniuk, mintha a pénzt maguk a jelöltek kapnák, a készpénzes támogatás miatt akár fiktív számlákat, bizonylatokat is benyújthatnak. Noha a civilek már hónapok óta azért küzdenek, hogy a Fidesz-KDNP szigorítson a június 20-án kihirdetett kampányfinanszírozási törvény pártokra vonatkozó rendelkezésein, a kormányoldal mindeddig nem reagált érdemben javaslataikra, sőt, az utóbbi hetekben megígért, illetve benyújtott javaslataik éppen ellentétes irányba hatnak.

Mint ismert: az új szabályok értelmében az állam a jövő évi választások előtt az egyéni képviselőjelölteket és a listát állító pártokat is támogatja majd. Előbbieket egymillió forinttal, a pártokat pedig - ha minden egyéni körzetben állítanak jelöltet - ezen felül maximum csaknem 600 millióval. A jelölteknek az államkincstár egy kártyát ad kampányköltségeik fedezetére, amelyről készpénzt nem vehetnek fel, és csak számla ellenében juthatnak hozzá a pénzhez.

A kiadásokkal az eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül el kell számolniuk, ezt szintén a kincstár ellenőrzi. Aki nem vagy nem megfelelően számol el, az a felvett támogatás legfeljebb kétszeresét köteles visszafizetni. Annak pedig, aki nem kapta meg a szavazatok legalább 2 százalékát, a felvett állami támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie.

Ezzel szemben az országos listát állító pártok készpénzben kapják az állami kampánytámogatást, minimum 149,25 millió forintot, ami akár 597 millióra is feltornázható több egyéni jelölttel. Az új választási rendszerben könnyített feltételeknek köszönhetően ugyanis a pártoknak mostantól elegendő az országos listaállításhoz 13 500 aláírás, 53 ezerrel pedig az összes egyéni kerület lefedhető - eddig ugyanehhez 132 ezer ajánlószelvény kellett.

A minden választókerületben jelöltet állító pártok - bármiféle eredményességi küszöb vagy más garanciális szabály nélkül - 597 millió forint kampánytámogatásra jogosultak. A legalább 80 egyéni körzetben jelöltet állítók 448, a választókerületek felében induló pártok 299, míg a körzetek negyedében egyéni jelöltet állító pártok 149 millió forintot kapnak. A közös listát állító pártok egynek számítanak, a támogatás elosztásáról nekik kell megállapodniuk. Most, a kormánypártok javaslata értelmében ezeket az összegeket fejelhetik meg további milliókkal.

Csakhogy eközben a pártokat továbbra sem kötelezik kampányköltéseik tételes bevallására - emlékeztettek a civilek. Egy esetleges sikertelenség esetén még a mostani módosítást követően is csak a jelöltjeiktől átvett egymilliós támogatást kellene visszafizetniük, a pártlista után járó több százmillió forintot pedig akkor is megtarthatják, ha egyetlen szavazat sem érkezik a listájukra - írták.

A TI és a PCI fenntartja javaslatát: a törvénynek rendelkeznie kell arról, hogy a pártok kincstári kártyán kapják meg a központi kampánytámogatást és az egyéni képviselőjelöltekhez hasonlóan csak a kincstári kártyán költhessék el az állami apanázst, valamint hozzájuk hasonló szigorral számoljanak el kampányköltéseikről. Ha pedig a pártok a választáson nem szerzik meg a szavazatok legalább egy százalékát, a teljes központi kampánytámogatást legyenek kötelesek visszafizetni.

Mérlegen a szabályozás

Pozitívumok
- A kampányköltség új plafonja a jelenlegi egymillió forint ötszöröse: jelöltenként ötmillió forint
- Egy egyéni képviselőjelölt egymillió forint állami támogatást kap kincstári kártyán, de arról nem vehet föl készpénzt
- A jelölteknek a választási eredmény jogerőre emelkedését követő 15 napon belül tételesen el kell számolniuk
- Az egyéni jelölteknek vissza kell fizetniük az állami kampánytámogatást, ha a voksok két százalékát sem szerzik meg

Negatívumok
- Az országos listát állító pártok készpénzben kapják a központi támogatást
- A pártok több százmillió forintos támogatását akkor sem kell visszafizetni, ha egyetlen szavazat sem érkezik a listájukra
- A jogszabály nem kötelezi a pártokat a kampányköltségeikkel való tételes elszámolásra
- Az egyéni jelöltek - a legújabb tervek szerint - fel is ajánlhatják majd az őket indító pártok számára az állami támogatást
- Az Orbán-kormány egészen a voksolás napjáig korlátok nélkül népszerűsítheti magát közpénzből
- Továbbra sem sért majd törvényt az a párt, amely valamelyik "haveri" civil szervezettel kampányoltat
- Minisztériumok, önkormányzatok vagy állami vállalatok is leadhatnak kormánypárti hirdetéseket
- Az óriásplakátok tarifáit még mindig titokban lehet tartani, így a hirdetők között különbséget lehet tenni

Szerző

Halálos fenyegetések a Jobbik felvonulásán

Publikálás dátuma
2013.11.19. 06:07
Fotó: Bielik István
Feljelentést tesz Csillag Ádám dokumentumfilm-rendező, miután halálosan megfenyegették és megtámadták a Jobbik vasárnapi, Horthy Miklósra emlékező rendezvénye előtt - tudta meg lapunk. A filmesre egy 30 év körüli, kapucnis férfi támadt rá, rávert a kamerájára, majd azt mondta: "Ne törődjél vele, hogy ki vagyok. A zsidó fejeddel együtt foglak levágni". Csillag lapunknak azt mondta, később látta támadóját a felvonulók között a Szent Gellért téren. A férfi öltözékében semmi nem utalt politikai szimpátiájára, például árpádsávos kendőt sem viselt. A rendező jogi képviseletét a TASZ vállalta.

A támadásról maga Csillag számolt be a Facebook-oldalán vasárnap éjfélkor megjelent videótöredékben, amely rögzítette a fenyegetéseket. A videó elején megjelenő feliratból kiderül, az inzultus a 86-os buszon, a Kosztolányi Dezső tér előtt, a Jobbik rendezvényére érkezés előtti percben kezdődött, amikor a rendező a megérkezést dokumentálta. Az egyperces videó tanúsága szerint az ütés hátulról érkezett, a fenyegetések mellett a férfi arra szólította fel a filmest, hogy kapcsolja ki a kamerát, és menjen haza; Csillag udvarias érveléssel reagált a fenyegetésre, hasztalanul.

Az inzultus akkor sem ért véget, amikor a térre érkezve mindketten leszálltak; mint a rendező lapunknak elmondta, támadója megpróbált mögötte maradni, hogy ne lehessen lefilmezni, miközben folyamatosan fenyegette őt. "Iefordítod a kamerát, meghalsz" - a többi között ilyen kijelentésekkel. Ezt is hangfelvétel rögzítette. A felvonulást egyébként azért szervezte a Jobbik, hogy Horthy Miklós 1919-es budapesti bevonulására emlékezzenek; az eseményen Vona Gábor pártelnök nem, csak Novák Előd alelnök jelent meg, aki bejelentette, hogy egy életnagyságú Horthy-lovasszobrot akarnak felállítani.

Horthy Miklós rendkívül ellentmondásos figura volt, akinek a nevéhez fűződnek Európa első zsidóellenes törvényei, amelyekkel jogfosztottá tette a zsidókat; ugyanakkor a kontinens egyik legnagyobb zsidóközössége megmaradt Magyarországon, és Horthyt nem ítélték el háborús bűnösként - fogalmazott lapunknak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Fónagy János mindezekkel együtt úgy látja, Horthy vagy más ellentmondásos személyiségek nem alkalmasak arra, hogy szobrot kapjanak. Szerinte a Jobbik felvetése semmi mást nem szolgál, minthogy a párt bevonja a szavazóbázisába a társadalom egy - reményei szerint - minimális kisebbségét. "Ez nem valós értékekről, hanem egy kispárt provokatív erőlködéséről szól" - fogalmazott.

Más kormánypárti politikusok viszont próbáltak kitérni a lovasszoborral kapcsolatos kérdés elől. Farkas Flórián fideszes képviselő például azt mondta, ő ilyen kérdésekkel nem foglalkozik. Nagy Gábor Tamás, az I. kerület fideszes polgármestere pedig kijelentette: nem illetékes abban, hogy megítélje, kell-e lovas szobor Hothynak a Gellért térre, annál is inkább, mert van, aki ehhez nála jobban ért.

Zombor Gábor, Kecskemét fideszes polgármestere, valamint a KDNP-s Lukács Tamás is a történészekre bízná a múlt értelmezését, mert ez szerintük nem a pártok feladata. Lukács lapunknak azt mondta: sok mindenről lehet beszélni Horthy kapcsán, például arról, milyen szerepbe tolták bele a kormányzót a rendszerváltás előtti évtizedekben, de aki ezt politikai síkra tereli, az a társadalmat akarja provokálni.

Szerző