Kezdődik a kőolajtermelés az Északi-sarkon

Publikálás dátuma
2013.11.19. 20:00
Új-Zélandon is tüntettek a Greenpeace-aktivisták szabadon bocsátását követelve FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HAGEN HOPKINS
Bejárta a világot annak a híre, hogy szeptemberben a Greenpeace aktivistái békésnek tervezett demonstrációt szerveztek egy orosz tengeri fúrótoronynál. Őrizetbe vették őket. Arról már kevesebb hír látott napvilágot, miért olyan fontos ez a fúrótorony Moszkva számára.

Vlagyimir Putyin úgy tekint az Északi-sarkra, mint orosz szuverenitás alatt álló területre, és a leghatározottabban fellép az ellen, hogy a térséget nemzetközivé minősítsék.

Az elnök évek óta nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az Északi-sarkon át vezető tengeri utat bekapcsolják a nemzetközi kereskedelmi hálózatba, e célból milliárdokat fordítottak új típusú atommeghajtású jégtörők építésére.

Az északi út Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség hatalmas piacait köti össze egymással, egyharmadával csökkentve a távolságot a tradicionális déli útvonalhoz képest.

Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a sarkon átvezető út sokkal biztonságosabb, mivel itt nem kell kalóztámadásoktól tartani. 2020-ig legrosszabb esetben is 30 millió tonnára szeretnék emelni az áruszállítás volumenét, de azt sem tartják kizártnak, hogy ennél jelentősen nagyobb mennyiség is áthaladhat a jég birodalmán.

Mindeközben a Kreml a Barents-tenger, a Kara-tenger és a Jamal-félszigeti térség ásványi kincseinek kiaknázására készíttetett terveket.

Putyin már 2011-ben fontosnak tartotta, hogy felhívja a figyelmet a Barents-tengerből nyíló Pecsora-öbölben létesített fúrótoronyra, a "Prirazlomnaja" platformra, amelytől eredetileg összesen 70 millió tonna kőolaj kitermelését remélték.

Ilyen körülmények között már érthető, miért reagált olyan élesen Moszkva a Greenpeace aktivistáinak akciójára, amellyel meg akarták akadályozni, hogy az északi-sarki kontinentális talapzaton az oroszok olajkitermelést folytassanak.

Ha hallgatnának a környezeti károkra figyelmeztető környezetvédőkre, fel kellene adniuk a grandiózus tervet, és keresztülhúznák mindazt, amit Putyin igyekezett megalapozni az elmúlt években. A Kreml ezért vállalja a nemzetközi tiltakozás okozta károkat, amelyek nem csekélyek. 

Minden előkészület megtörtént annak érdekében, hogy decemberben megkezdhessék az iparszerű kitermelést a "Prirazlomnaja" platformon.

Ezt a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet sajtószolgálata jelentette be a napokban a helyi vezetésre hivatkozva. A döntést Szentpéterváron vitatta meg a körzet kormányzója és a "Gazprom Olaj" elnevezésű társaság vezérigazgatója.

A kinyert kőolajat hatalmas üzemanyagtartályokban tárolják majd. Évente 6.6 millió tonna olajjal számolnak. Eközben meg kell teremteniük a parti infrastruktúrát, mindenekelőtt az átrakodó bázist.

Miközben a Kreml azzal van elfoglalva, hogyan védje ki a sorozatos nemzetközi támadásokat, szembe kell néznie saját szakembereinek aggodalmaival is.

Közöttük is vannak, akik azt állítják, hogy a "Prirazlomnaja" platformon alkalmazott technológia 20-30 évvel marad el a legkorszerűbbtől.

A legnagyobb kockázat abban rejlik, hogy a platform olyan tárolót képez, amelyben a kitermelt olaj kering, s ezért egy rendkívüli baleset az egész Északi-sark ökoszisztémáját felboríthatja.

A Nyezaviszimaja Gazeta Alekszej Knyizsnyikovot idézi, aki szerint az állomás berendezéseink nagy része már elhasználódott.

A platform felső része például, amelyet Oroszország egy norvég cégtől vásárolt, egy 1984-ben épített és aztán felszámolt állomást szolgált ki.

Pedig az Északi-sarkon létesített első kőolaj-kitermelési projektnek a legmodernebb technológián és technikán kellene alapulnia.

Erre az a "Gazprom Olaj" válasza az, hogy "Prirazlomnaja" megfelel a nemzetközi elvárásoknak, s ezt egy sor világcég szakembere is megerősítette.

Még a projekt hívei is kénytelenek elismerni, hogy azért akadnak döccenők a megvalósításban, azt állítják azonban, hogy a felmerülő kisebb jelentőségű problémákat időben sikerül majd elhárítaniuk.

A platform építése 15 esztendeje folyik, az eredetileg tervezett 1.6 milliárd dollárról a költségek mára elérték a 3 milliárdot, s ebben még nincs benne az infrastruktúra kialakításának a költsége.

Az egészben az az érdekes, hogy Norvégiában egy hasonló vadonatúj platform felépítése 1,6 milliárd dollárba kerül. Jogos, tehát, a kérdés, mi szükség volt akkor régi elemekből, drágán építkezni?

Másfél méter vastag jég szorításában

A több mint 120 méter hosszú és széles, 120 ezer tonna súlyú "Prirazlomnaja" platform az első a világon, amely az északi-sarki viszonyok között hozza felszínre az olajat.

60 kilométerre fekszik a parttól, a tenger mélysége itt mindössze 20 méter. Sok mindent ki kell bírnia, mindenekelőtt a másfél méter vastag jég szorítását, amellyel az év nagy részében számolni kell. A hőmérséklet mínusz ötven fok alatt van, s ez is megnehezíti a kétszáz fős személyzet munkáját. 

Azzal számolnak, hogy a létesítmény negyedszázadon keresztül lesz képes működni, olajat hozni a felszínre, azt tárolni és előkészíteni a szállításra.

Ha a készletek itt kimerülnek, akkor a szomszédos lelőhelyek kerülnek sorra a környező tengereken. A Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet kormányzója úgy véli, a platform megvalósításával az ország minden régiója sokat nyer, Oroszország pedig ezzel meghatározza helyét a sarkvidék XXI. századi projektjében.

A körzet északi szárazföldi része is ígéretes: 140 millió tonnára becsülik az itt rejtőző olajtartalékot. Az első tonna olajat szeretnék még az idén kitermelni.

A nyenyec lelőhelyek feltárását az sietteti, hogy a térségben az olajfinomítók nagyobb kapacitásra képesek, mint amennyivel el tudják látni őket.

Három Greenpeace-aktivista távozhatott óvadék ellenében

Részsikert aratott a Greenpeace: egy szentpétervári bíróság óvadék ellenében szabadon engedte két aktivistájukat, akik az északi sarkvidéki orosz olajkitermelés ellen tiltakoztak.

A 28 környezetvédő és két fotoriporter még szeptember közepén megpróbált felmászni egy orosz olajfúrótoronyra a Barents-tengeren található Pecsora-öbölben.

A hollandiai székhelyű Greeenpeace aktivistái az Artic Sunrise jégtörő fedélzetén közelítették meg a fúrótornyot. Eredetileg kalózkodás volt ellenük a vád, amiért 15 évig tartó börtönbüntetés is járhat, ezt azonban később garázdaságra módosították, amiért „csak” hét éves elzárás jár. Az orosz hatóságok fellépése miatt rendkívül fesztültté vált az orosz-holland viszony.

A három aktivista elengedését mindenesetre kedvező jelként értékelték a környezetvédő szervezetnél, mert ez volt az első eset, hogy a bíróság valamiféle kompromisszumkészséget mutatott az ügyben.

A szabadon engedett Gyenyisz Szinjakov fényképész, Jekatyerina Szaszpa orvos, valamint a szóvivő, Andrej Allahverdov óvadékát kétmillió rubelben (46 ezer euró) határozta meg a bíróság. Ugyanakkor a döntés értelmében egyikük sem hagyhatja el Oroszországot.

Az ügyészség előzőleg felszólította a bíróságot, hosszabbítsa meg az aktivisták előzetes letartóztatását, mert „fennáll a külföldre szökés veszélye”.

A bírák az ausztrál környezetvédő, Colin Russell esetében teljesítették is a kérést: 2014. február 24-ig mindenképpen rács mögött kell maradnia.

A férfi biztosította a rádióösszeköttetést az Arctic Sunrise hajón. A következő napokban azonban a szentpétervári bírák újabb meghallgatásokat terveznek.

A Greenpeace azonban mindeközben aktivistái azonnali szabadon bocsátását követeli. Egy sor nyugati politikus és ismert személyiség állt ki a környezetvédők mellett.

Angela Merkel kancellár aggodalmát fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, aki rendre azzal védekezik, hogy nem szólhat bele a bíróságok működésébe.

Szerző
Frissítve: 2013.11.19. 21:01

Üvegfal az újságírók és a képviselők között

Publikálás dátuma
2013.11.19. 19:24
Kerítés kint, üvegfal bent. Fotó: Christopher Lee, Getty Images.
Üvegfalat húznak az ukrán parlament üléstermében az újságírópáholy elé az alatta ülő képviselők testi épsége védelmében; legalábbis ezt ígérte Volodimir Ribak házelnök a törvényhozás keddi ülésén. Az újságírók üvegfallal való elkerítését már egy hónapja szorgalmazták a kormányzó Régiók Pártjának képviselői, akik közvetlenül a páholy alatt ülnek.

A kedd esti ülésen szót kért egy kormánypárti képviselő, aki szerint a sajtópáholyból "folyton lerepül valami". "Az imént esett le egy nehéz tárgy. Kérem, hogy tegyen végre valamit!" - fordult a honatya a házelnökhöz.

A parlament elnöke erre tréfából azt válaszolta, hogy átköltözteti a sajtó képviselőit az ellenzéki frakciók fölötti páholyba. Ezután egy másik felszólaló kormánypárti honatya emlékeztette a házelnököt: egy hónapja azért kérte, hogy "biztosítsák a képviselők számára a normális munkát", mert rájuk esett a sajtópáholyból egy fényképezőgép objektívjének a sapkája.
Szóvá tette azt is, hogy kedden a sajtópáholyból Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő szabadon engedését követelő plakátokat szórtak a képviselők közé. "Ezek után a tisztelt ellenzéki politikusnő arcképét kellett egész nap taposnunk" - jegyezte meg a kormánypárti honatya.

A házelnök arról biztosította, hogy a plakátokat szóró férfi - aki az egyik független képviselő párttársa - "többet nem jut be a parlament épületébe". Majd a vitát lezárva ígéretet tett arra, hogy utasítást ad a sajtópáholy üvegfallal való elkerítésére.

Szerző

Lezuhant egy turistarepülő Franciaországban, halottak

Lezuhant egy turistákat szállító kis repülőgép Franciaország középső részén, lakatlan területen. A baleset következtében hat ember vesztette életét - közölte az Auxerre-i illetékes ügyészség.

Az egymotoros, amerikai lajstromozású TBM-700 típusú repülőgép a kelet-franciaországi Annecy-ból repült a Párizs közeli Toussus-le-Noble felé, amikor egy Mouffy nevű település közelében búzamezőre zuhant. A tragédia helyszínének környékét lezárták. 

A balesetnek a repülőgép utasain kívül nem volt más áldozata. Egy helyi gazda szemtanúja volt a tragédiának. Elmondása szerint a repülő hirtelen eltűnt a horizontról, majd felrobbant. A roncsok egy hektárnyi területen szóródtak szét. 

Az utasok személyazonossága és állampolgársága egyelőre nem ismeretes. A France Info hírrádió értesülése szerint négyen a francia Alpokból származnak. A hatóságok megkezdték a baleset okainak kivizsgálását. Mouffy polgármestere szerint a településen hatalmas köd volt, amikor a gép átrepült felette.

Szerző