A Kúriára várva

Ismét a Kúriára vár a kormány a devizahiteles mentőcsomagról szóló állásfoglalásukat megfogalmazzák, pedig a testület már számos alkalommal jelezte, hogy nem olyan jogegységi határozatot fog hozni, amelyre a kabinet számít. Ugyanakkor az Országos Bírósági Hivatal (OBH) több jogszabály-módosítási javaslatot is benyújtott a kormányhoz a devizahiteles perekkel kapcsolatban. Manapság a Fővárosi Törvényszéken a polgári peres eljárásoknak már több mint fele devizahiteles ügy.

Szóba került a devizahiteles szerződések utólagos megváltoztatása, de ha van más megnyugtató megoldás, akkor nem kerül sor erre - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyminiszter. Ismeretes: a kormány augusztusban bejelentette, megszünteti a devizahiteleket, majd szeptemberben ultimátumot adott a bankoknak: ha nem sikerül ezt megoldaniuk, a kormány maga teszi meg.

Kivonulna a Raiffeisen Bank?

Már a magyarországi leánybankjára érkezett vételi ajánlatokat mérlegeli a Raiffeisen Bank - adta hírül a Reuters hírügynökség. Az osztrák anyacég szóvivője megerősítette a vevőjelöltekről szóló információt, ugyanakkor hozzátette: nem akarnak kivonulni. Karl Sevelda, a Raiffeisen Bank International vezérigazgatója sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a magyar, a szlovén és az ukrán piacok különleges felülvizsgálat alatt állnak, és a kivonulás sem zárható ki. Sevelda korábban már jelezte: egy egészséges nemzetgazdasághoz egészséges bankokra van szükség, a pénzintézetek pedig nem lehetnek az adott ország fejőstehenei. A bankvezér júliusban a Wirtschaftsblattnak adott interjúban elmondta: a Raiffeisen Magyarországon az elmúlt években több veszteséget könyvelt el, mint amennyit összesen keresett.

A szerződések visszamenőleges hatályú módosítása benne volt a levegőben. Az ilyenformán, a felvételkori árfolyamon való forintosítás kockázataira az Európai Központi Bank (EKB) is figyelmeztette a kabinetet. Végül a kormány belátta, hogy ezzel veszélybe sodorná a pénzügyi stabilitást, így azonban a bankoknak adott határidő lejártakor csak egy félmegoldással, csak az árfolyamgát kiterjesztésével tudtak elállni.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a kormány továbbra is a Kúria jogegységi határozatára vár a devizahitelesek ügyében. A Navracsics Tibor szerint alapvető kérdés a devizahiteles szerződések érvényességének, az egyoldalú kamatváltoztatásnak és az árfolyamrésnek az egységes megítélése - ebben várják a Kúria iránymutatását. A tárcavezető az ügyben konzultációt is kért Darák Pétertől, a Kúria elnökétől. Navracsics Tibor kedden kerekasztal beszélgetésre fogadta Székely László ombudsmant, Bánáti Jánost, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, Tóth Ádámot, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét. A Magyar Nemzeti Bank, az OBH és a Legfőbb Ügyészség alacsonyabb szinten képviseltették magukat a megbeszélésen.

Vagyis a Magyar Bankszövetség képviselői nem vettek részt a tárgyaláson, bár Navracsics Tibor tájékoztatása szerint az ő észrevételük adta a konzultáció alapját. A bankok javaslatával azonban nem vagyunk ki a vízből - állapította meg a miniszter. A Magyar Bankszövetség javaslatában többek között az szerepelt, hogy az árfolyamgátat a jövőben jogszabály határozza meg. A miniszter szerint viszont ezt a Parlament lényegében teljesítette azzal, hogy kiszélesítette az árfolyamgátat.

Ezzel szemben az árfolyamgátba csak azok az adósok kaptak most újólag belépési lehetőséget, akiknek 20 millió millió eletti hitelük van, illetve akik 90 és 180 nap közötti elmaradásban vannak. A jegybank múlt héten publikált adatai szerint szeptember végén teljes hitelállomány 12,8 százaléka már több mint egy éve nem fizetőképes. Úgy tűnik, a fizetéskönnyítő programok sem segítettek érdemben a fizetésképtelen adósokon: az átstruktuált devizahitelek csaknem felénél ismét nem tud törleszteni az adós. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke úgy nyilatkozott: a következő hetekben százezres nagyságrendben csatlakozhatnak devizahitelesek a kibővített árfolyamgáthoz, köztük néhány tízezer eddig nem törlesztő adós is.

A találkozón felmerült többek közt az OBH észrevétele, hogy ne az alperes pénzintézet - jellemzően budapesti - székhelye, hanem a felperes devizahitelesek lakóhelye határozza meg a bíróság illetékességét. Erre azért volna szükség - az OBH szerint - mert így területileg jobban el lennének osztva az eljárások, a Fővárosi Törvényszék polgári ügyszakán folyamatban levő ügyek több mint fele ugyanis devizahiteles eljárás, és további, "robbanásszerű" növekedés várható.

Az OBH - a Kúriával egyeztetve - jogszabály-módosítási javaslatot terjesztett elő a felülvizsgálati eljárás szabályainak módosítására, hogy a kis értékhatárú ügyek is eljuthassanak a legfőbb bírói fórum elé. A Kúria tegnap kiadott közleményében ezt a kezdeményezést támogatta, és kifejtette: átérzi a devizaperek társadalmi jelentőségét.