Dönteniük kell a cigányoknak: cigánynak vagy magyarnak tartják magukat

Január 1-jével indul a valamely magyarországi nemzetiséghez tartozó választópolgárok nemzetiségi névjegyzékbe történő regisztrációja - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője szerdán egy a nemzetiségi választójog témájában tartott szerdai budapesti konferencián.

Pálffy Ilona a rendezvényen bemutatta a nemzetiségi választópolgárkénti nyilvántartásba vétel iránti kérelem dokumentumát, amelyet még decemberben valamennyi háztartásba, valamennyi postaládába - a címzett feltüntetése nélkül - eljuttatnak majd.

A kérelem-dokumentumon lehet nyilatkozni majd arról, hogy a választópolgár valamelyik magyarországi nemzetiséghez tartozónak vallja magát, és hogy ez alapján kéri a névjegyzékbe vételét.

Az íven külön lehet dönteni arról, hogy (az őszi önkormányzati mellett) az országgyűlési választásra is kéri-e a nemzetiségi névjegyzékbe vételét vagy sem. Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki nem akar részt venni az országgyűlési választáson (például azért, mert az adott nemzetiség létszáma eleve lehetetlenné teszi a parlamenti képviselő bejuttatását), akkor így nem zárja ki magát abból a lehetőségből, hogy az őszi nemzetiségi önkormányzati választáson részt vegyen.

Azok, akik nemzetiségi választói névjegyzékbe kerülnek, a tavaszi parlamenti választáson (az egyéni jelöltek mellett) nem a pártlistákra, hanem az adott nemzetiség listájára szavazhatnak. A kérelemben nem csak a nemzetiségi választói nyilvántartásba vételt lehet kezdeményezni, hanem azt is jelezni lehet, ha valaki segítséget kér választójoga gyakorlásához. Így például a vakok és gyengénlátók Braille-írással készült értesítőt, szavazósablont kérhetnek, de a mozgásukban korlátozottak akadálymentes szavazóhelyiség biztosítását is kérelmezhetik.

Ezen a kérelmen lehet majd megtiltani a központi névjegyzékben szereplő személyes adatok kiadását kampánycélokra, hogy azokhoz ne férhessenek majd hozzá a jelöltek, illetve jelölő szervezetek. A dokumentum fénymásolható, azt postai úton is el lehet juttatni a választási irodákhoz, de interneten is be lehet majd nyújtani a kérelmet.

A választási iroda vezetője kitért arra is, hogy a nemzetiségi regisztráció lehetőségéről kisfilmet készíttetnek, ami a köztévé csatornáin lesz látható. Az Országos Roma Önkormányzat budapesti székházában megrendezett konferencián szakemberek, köztük az NVI munkatársai előadásokon, majd kérdésekre válaszolva adtak tájékoztatást a magyarországi nemzetiségek megjelent képviselőinek az őket érintő választójogi változásokról.

Farkas Flórián, ORÖ-elnök, a Fidesz országgyűlési képviselője méltatta és történelmi jelentőségűnek nevezte az új szabályozást, ugyanakkor úgy vélte, vannak még dilemmák is azzal kapcsolatban. Azt vetette fel, hogy ha a tavaszi országgyűlési választáson mandátumot szerez egy nemzetiségi önkormányzat vezetője, akkor - az új összeférhetetlenségi szabályozás miatt - el kell döntenie, képviselő vagy nemzetiségi önkormányzati vezető lesz. Úgy vélte, ez visszalépést jelent a korábbi szabályozáshoz képest.

A rendezvényen többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy a kedvezményes parlamenti képviselői mandátum megszerzése csak két-három (a roma, a német és a szlovák) nemzetiség számára érhető el "matematikailag", így a többiek csak szószólót küldhetnek majd az Országgyűlésbe. Utaltak arra, hogy az új szabályozás lehetővé teszi ugyan, hogy a nemzetiségek negyedannyi szavazattal (az egy mandátumra eső szavazatszám negyedével) már képviselőt juttathatnak a parlamentbe, ám ez így is legalább 12-23 ezer szavazatot jelent, miközben több nemzetiség lélekszáma el sem éri ezt.

Azt vetették fel, ha már eleve tudható, hogy nincs esélyük a kedvezményes mandátum megszerzésére, akkor miért szavazzanak nemzetiségi listára, elvesztve ezzel a pártlistára való szavazás lehetőségét. (Aki nemzetiségi listára szavaz, nem szavazhat pártlistára, különben három szavazata lenne.)

Ezzel összefüggésben Pálffy Ilona egyebek mellett arról beszélt, hogy azoknak a nemzetiségeknek, amelyek nem tudtak képviselőt küldeni az Országgyűlésbe, szószólójuk lehet, akik részt vehetnek a parlament munkájában tanácskozási joggal, csak szavazati joguk nem lesz.

A konferencián felvetődött az is, hogy a helyi nemzetiségi választások kiírását az adott nemzetiség létszámától tette függővé a jogszabály, a 2011-es népszámlálás adatait alapul véve. Ezzel kapcsolatban Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes arra hívta fel a figyelmet, vannak olyan települések, ahol a "tapasztalati tények" ellentmondanak a népszámlálási adatoknak, és ahol így - a következő népszámlálásig - nem lehet majd nemzetiségi tartani.

Szerző

Baumag-ügy - Súlyosbította a bíróság a legtöbb vádlott ítéletét

A Balázs László és társai hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt folyó büntetőügyben, a hét éve húzódó Baumag-perben szerdán kihirdetett másodfokú ítéletében az elsőrendű vádlott Balázs László büntetését 10 évre súlyosbította a Fővárosi Ítélőtábla büntető tanácsa az első fokon kiszabott 7 év börtön helyett.

A tanács elnöke, Nehrer Péter elrendelte Balázs László büntetésének azonnali foganatba vételét, így az ítélet indoklását már bilincsben hallgatta az első rendű vádlott.

A bíróság az első rendű vádlottat továbbá 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, soha többet nem lehet gazdasági társaság vezető tagja, 10 millió forint pénzbírságot is kapott, amelyekhez még 170 millió 878 ezer vagyonelkobzás járult. A szabadságvesztésből a kétharmad rész kitöltése után szabadulhat.

További 8 vádlott büntetését is súlyosbította a másodfokú bíróság. A hatodrendű vádlott Árok László, miután a két év börtön helyett 6 évet kapott másodfokon, a büntetés megkezdéséig nem hagyhatja el debreceni lakását.

Szerző
Témák
Baumag-ügy

A DK szerint munkahelyi terror zajlik a CBA-nál

 A Demokratikus Koalíció (DK) tiltakozik a CBA-nál zajló "munkahelyi terrorral" szemben - mondta egy, a cég két tulajdonosa által aláírt, a Békementen való részvételre buzdító levél kapcsán az áruházlánc egyik óbudai üzlete előtt tartott szerdai sajtótájékoztatóján Varju László. A CBA kommunikációs igazgatója ugyanott hangsúlyozta, magánlevélről volt szó és egyetlen munkatársukat sem érte retorzió azért, ha nem vettek részt a rendezvényen.

A Népszava korábban arról számolt be, hogy a CBA belső információs körlevelében megjelent a társaság két résztulajdonosának, Baldauf Lászlónak és Lázár Vilmosnak az a magánjellegű felhívása, amelyben az október 23-ai Békementre hívták a dolgozókat.

Varju László azt mondta, hogy egy jobboldali kötődésű cégvezetés támogathatja a kormányt, de ezt nem tehetik úgy, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő dolgozókat "lényegében kötelezik" a tüntetésen való részvételre.
Az október 23-i Békemenet jó alkalom arra, hogy a nemzeti kormány iránt érzett szimpátiánkat is kifejezzük - idézett az írásból a pártigazgató. Hozzátette: meglátásuk szerint ez a megfogalmazás egyidejűleg azt is jelenti, hogy "mindazok, akik nem tartoznak ebbe a kategóriába, azokat tulajdonképpen olyan gazembereknek nevezi ebben a levélben a kormány, akiknek - én azt gondolom - , hogy egy ilyen boltban nem kell vásárolni".

Varju László egyúttal megkérdezte, hogy kaphat állami támogatást egy olyan "CBA tulajdonos", aki a legnagyobb adótartozók listáján is szerepel. Ennek kapcsán arra is kíváncsi volt, hogy lehet, hogy olyan adósok, "akik a cégükben lévő ingatlanokat eltüntették, azoknál adóellenőrzésre (...) a továbbiakban nem kerül sor".
A politikus azzal folytatta, szeretnék ha a CBA vezetése vagy a kormány számot adna arról, hogy az Eximbankon keresztül az elmúlt években hány milliárd forinttal támogatták a céget.

Egyúttal azt is meg akarta tudni, hogy a vállalat tulajdonosai mennyi munkahely-teremtési támogatást kaptak. Magyarázatként hozzáfűzte: egy általa létrehozott Facebook-oldalon a cég dolgozói azt jelzik, hogy nem adják ki a szabadságukat és nem kapják meg a túlórapénzüket. Ezek a bejegyzések "egyértelműen" azt jelzik, hogy retorziók érték azokat a dolgozókat, akik nem mentek el a rendezvényre - válaszolta egy kérdésre. Hozzátette: az, hogy az alkalmazottak nem kapják meg a szabadságukat illetve túlórapénzüket "én azt gondolom, hogy köthető" ahhoz, hogy nem vettek részt a Békemeneten.
Azzal folytatta, szeretnék tudni, a NAV vizsgálja-e, hogy a CBA-nál kerültek-e be olyan külföldről vásárolt termékek, amelyek után nem fizették be az áfá-t.

"Nekem nem elfogadható" - válaszolta a pártigazgató arra a kérdésre, hogy Felcsuti Péter a Raiffeisen volt vezérigazgatója januárban egy Facebook üzenetben kérte a pénzintézet dolgozóit, hogy tettekkel és anyagiakkal is támogassák a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás alapítványt. A sajtótájékoztatón után viszont hozzátette: tudomása szerint Felcsuti Péter a kérdéses időszakban már nem dolgozott a Raiffeisennél.

A sajtótájékoztató közben megjelent a helyszínen Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója, aki néhány dolgozójukkal együtt pogácsát és aprósüteményt kínált a résztvevőknek és a nézelődőknek. Varju Lászlót is megkínálták, aki csak azután vett belőle, hogy tisztázta, az ételek nem közvetlenül a CBA-ból, hanem egy velük egy épületben lévő pékségből származnak.
A kommunikációs igazgató sajnálatosnak nevezte, hogy a politikus nem közvetlenül őket kereste meg a vádakkal. Hangsúlyozta korábbi érvelésüket, hogy két tulajdonosuk egy magánlevelet írt, amiben semmiféle kötelező érvényű utasítást nem fogalmaztak meg és a rendezvényről távolmaradókat sem érte semmilyen retorzió. Kijelentette: erről bármely dolgozójukat meg lehet kérdezni.

Végül azt kérte, hogy juttassák el hozzájuk a kérdéseket, amelyeket meg fognak válaszolni. Azt viszont elmondta, egy adófolyószámlával korábban már bizonyították, hogy nem áll fent az a tartozás, amelynek alapján Varju László azt mondta, hogy egy "CBA tulajdonos" is szerepel a NAV szégyenlistáján.

Szerző
Témák
CBA DK békemenet