Pálffy Ilona a rendezvényen bemutatta a nemzetiségi választópolgárkénti nyilvántartásba vétel iránti kérelem dokumentumát, amelyet még decemberben valamennyi háztartásba, valamennyi postaládába - a címzett feltüntetése nélkül - eljuttatnak majd.
A kérelem-dokumentumon lehet nyilatkozni majd arról, hogy a választópolgár valamelyik magyarországi nemzetiséghez tartozónak vallja magát, és hogy ez alapján kéri a névjegyzékbe vételét.
Az íven külön lehet dönteni arról, hogy (az őszi önkormányzati mellett) az országgyűlési választásra is kéri-e a nemzetiségi névjegyzékbe vételét vagy sem. Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki nem akar részt venni az országgyűlési választáson (például azért, mert az adott nemzetiség létszáma eleve lehetetlenné teszi a parlamenti képviselő bejuttatását), akkor így nem zárja ki magát abból a lehetőségből, hogy az őszi nemzetiségi önkormányzati választáson részt vegyen.
Azok, akik nemzetiségi választói névjegyzékbe kerülnek, a tavaszi parlamenti választáson (az egyéni jelöltek mellett) nem a pártlistákra, hanem az adott nemzetiség listájára szavazhatnak. A kérelemben nem csak a nemzetiségi választói nyilvántartásba vételt lehet kezdeményezni, hanem azt is jelezni lehet, ha valaki segítséget kér választójoga gyakorlásához. Így például a vakok és gyengénlátók Braille-írással készült értesítőt, szavazósablont kérhetnek, de a mozgásukban korlátozottak akadálymentes szavazóhelyiség biztosítását is kérelmezhetik.
Ezen a kérelmen lehet majd megtiltani a központi névjegyzékben szereplő személyes adatok kiadását kampánycélokra, hogy azokhoz ne férhessenek majd hozzá a jelöltek, illetve jelölő szervezetek. A dokumentum fénymásolható, azt postai úton is el lehet juttatni a választási irodákhoz, de interneten is be lehet majd nyújtani a kérelmet.
A választási iroda vezetője kitért arra is, hogy a nemzetiségi regisztráció lehetőségéről kisfilmet készíttetnek, ami a köztévé csatornáin lesz látható. Az Országos Roma Önkormányzat budapesti székházában megrendezett konferencián szakemberek, köztük az NVI munkatársai előadásokon, majd kérdésekre válaszolva adtak tájékoztatást a magyarországi nemzetiségek megjelent képviselőinek az őket érintő választójogi változásokról.
Farkas Flórián, ORÖ-elnök, a Fidesz országgyűlési képviselője méltatta és történelmi jelentőségűnek nevezte az új szabályozást, ugyanakkor úgy vélte, vannak még dilemmák is azzal kapcsolatban. Azt vetette fel, hogy ha a tavaszi országgyűlési választáson mandátumot szerez egy nemzetiségi önkormányzat vezetője, akkor - az új összeférhetetlenségi szabályozás miatt - el kell döntenie, képviselő vagy nemzetiségi önkormányzati vezető lesz. Úgy vélte, ez visszalépést jelent a korábbi szabályozáshoz képest.
A rendezvényen többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy a kedvezményes parlamenti képviselői mandátum megszerzése csak két-három (a roma, a német és a szlovák) nemzetiség számára érhető el "matematikailag", így a többiek csak szószólót küldhetnek majd az Országgyűlésbe. Utaltak arra, hogy az új szabályozás lehetővé teszi ugyan, hogy a nemzetiségek negyedannyi szavazattal (az egy mandátumra eső szavazatszám negyedével) már képviselőt juttathatnak a parlamentbe, ám ez így is legalább 12-23 ezer szavazatot jelent, miközben több nemzetiség lélekszáma el sem éri ezt.
Azt vetették fel, ha már eleve tudható, hogy nincs esélyük a kedvezményes mandátum megszerzésére, akkor miért szavazzanak nemzetiségi listára, elvesztve ezzel a pártlistára való szavazás lehetőségét. (Aki nemzetiségi listára szavaz, nem szavazhat pártlistára, különben három szavazata lenne.)
Ezzel összefüggésben Pálffy Ilona egyebek mellett arról beszélt, hogy azoknak a nemzetiségeknek, amelyek nem tudtak képviselőt küldeni az Országgyűlésbe, szószólójuk lehet, akik részt vehetnek a parlament munkájában tanácskozási joggal, csak szavazati joguk nem lesz.
A konferencián felvetődött az is, hogy a helyi nemzetiségi választások kiírását az adott nemzetiség létszámától tette függővé a jogszabály, a 2011-es népszámlálás adatait alapul véve. Ezzel kapcsolatban Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes arra hívta fel a figyelmet, vannak olyan települések, ahol a "tapasztalati tények" ellentmondanak a népszámlálási adatoknak, és ahol így - a következő népszámlálásig - nem lehet majd nemzetiségi tartani.