Megakadályoznák Irán atomfegyverhez jutását

Komolyabb elvárások nélkül folytatódnak ma Svájcban a hat nagyhatalom és Irán közti tárgyalások. A teheráni atomprogram megoldásával kapcsolatban ugyan mindkét félnek vannak elképzelései, kérdéses azonban, hajlandóak lesznek-e bármiféle kompromisszumra.

Jottányit sem engedünk nukleáris jogainkból - jelentette ki Irán legfőbb politikai és vallási vezetője, miközben Genfben a nagyhatalmak ismét tárgyalóasztalhoz ültek, hogy tető alá hozzanak egy megállapodást a teheráni atomprogramról. Mint Ali Hamenei ajatollah fogalmazott, egyértelmű határokat, úgynevezett "vörös vonalat" fektetett le az iráni delegáció számára, meddig mehetnek el, mennyit engedhetnek. Televíziós beszédében Irán vezetője - aki az utolsó szót kimondja az országot érintő ügyekben - a hat nagyhatalmat is figyelmeztette, ne fokozza a nyomást, mert annak komoly következményei lesznek.

Az iráni nukleáris programról folytatott tárgyalások a hónap elején megállapodás nélkül zárultak. Legalább két kérdésben: az araki nehézvizes reaktor építéséről, és az urándúsítás szintjéről nem sikerült kompromisszumra jutni. Így a Hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, és Németország), valamint Irán újabb kétnapos fordulóba kezd Cahterine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, illetve Mohammed Dzsavad Zarif, iráni külügyminiszter vezetésével. Kedden közölt videoüzenetében Zarif sürgette a nagyhatalmakat, kezeljék "egyenlő partnerként" Iránt, egyben hangsúlyozta, az atomprogram szükséges "gyermekeink jövőjének biztosítása, a gazdaság diverzifikálása, az olaj további felhasználásának csökkentése, s tiszta energia előállítása" érdekében.

Telefonon egyeztetett Irán augusztusban megválasztott elnökével a kínai államelnök. Hszi Csin-ping az alkalom nyújtotta lehetőség kihasználására biztatta iráni kollégáját, s kiemelte, az új fordulóban Kína is a probléma tárgyalásos úton történő megoldására törekszik. Hasszan Roháni iráni államfővel tárgyalt egy nappal korábban David Cameron, brit kormányfő is. A két ország között, több mint egy évtized után ez volt a legmagasabb szintű kapcsolatfelvétel.

A Downing Street tájékoztatása szerint a két vezető a kapcsolatok fokozatos, "lépésről lépésre való fejlesztésében" állapodott meg. Nagy-Britannia 2011 novemberében bezárta teheráni nagykövetségét, melyet korábban több száz diák foglalt el, és dúlt fel. Irán londoni nagykövetségét is bezáratták, s a diplomatákat kiutasították az országból, így a kétoldalú kapcsolatok a "lehető legalacsonyabb szintre" csökkentek. Ezt emelték eggyel magasabbra szintre, amikor múlt héten nem rezidens, utazó ügyvivőket neveztek ki kölcsönösen, hogy London és Teherán között ingázzanak.

Barack Obama arról próbálta meggyőzni a szenátus vezetőit, ne zavarják meg a diplomaták egyeztetéseit újabb szankciók kivetésével. Az amerikai elnök külügyminiszterével, és nemzetbiztonsági tanácsadójával közösen két órán át tárgyalt a felsőház banki, külügyi, katonai és hírszerzési bizottságának demokrata és republikánus vezetőivel, s ismertette annak az átmeneti megállapodásnak a részleteit, melyet a Hatok kívánnak kötni Iránnal. Obama hangsúlyozta, a tervek szerint fél évig hatályban lévő szerződés mellett a főbb büntetőintézkedések - mint az olajiparra, a pénzügyi és banki szektorra kirótt szankciók - érvényben maradnának, s így próbálnának meg diplomáciai megoldást találni az iráni nukleáris program körüli vitára.

A kötendő egyezséggel kapcsolatban aggodalmának adtak hangot az amerikai honatyák, ahogy korábban Franciaország, vagy Izrael is. Ma Moszkvában fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnök Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy eloszlassa aggályait, s biztosítsa: megakadályozzák Irán atomfegyverhez jutását.