Előfizetés

Egyre népszerűbbek a neonácik

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2013.11.21. 06:35
Rafinált módszer: a napokban ingyenes ételosztást szervezett az Arany Hajnal FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Bár a görög hatóságok az utóbbi időben számos lépést tettek a neonáci Arany Hajnal visszaszorításáért, miután a szélsőjobboldaliak egyik aktivistája meggyilkolt egy antifasiszta rappert, mind több jel utal arra, hogy a tömörülés visszaesése csak ideiglenes, populista retorikájával továbbra is sokakat tud megszólítani. Ha most rendeznének választást Görögországban, az Arany Hajnal alakíthatná a harmadik legnagyobb frakciót.

Forró őszt él át Görögország, s ezúttal elsősorban nem a sztrájkok, illetve a kormány szűk parlamenti többsége miatt.

Forrnak az indulatok, az Arany Hajnal miatt, amely veszélyes, az erőszaktól sem visszariadó fellépésével jelentősen veszélyezteti az ország biztonságát.

A neonácik egyik aktivistája szeptember közepén meggyilkolta az antifasiszta rappert, Pavlosz Fisszaszt. A párt több vezetője került rács mögé, mert a telefonhívások alapján bebizonyosodott, ők is értesültek arról mi is történt, s más erőszakos cselekményekhez is közük volt.

November elején azonban új fordulatot vett az ügy. Agyonlőtték az Arany Hajnal két fiatal aktivistáját. A gyilkossággal épp a neonácik malmára hajtották a vizet, akik áldozatnak, s nem agresszornak tűnhettek a társadalom szemében.

A neonáci aktivisták folytatták is "harcukat", a közösségi oldalakon bosszút esküdtek. Görög kommentátorok egyetértenek abban, az Arany Hajnal tudatosan akarja destabilizálni a társadalmat.

A politikai elitet teszik felelőssé az ország nehéz gazdasági helyzetéért, s azt állítják, a megoldás kulcsa az ő kezükben van. Kiutasítanák az országból a külföldieket, akik csak "balsorsot" hoztak Görögországra.

Az antifasiszta rapper, Pavlosz Fisszasz meggyilkolása, illetve a görög hatóságok kemény fellépése nyomán esély látszott az Arany Hajnal visszaszorítására.

A párt egy sor szavazója árult el, nem ismerték a neonácik előéletét, amikor tavaly júniusban rájuk voksoltak. A görög társadalom túlnyomó többsége elutasítja az erőszakot.

Ezt támasztotta alá, hogy röviddel Fisszasz megölése után mintegy a felére, 6,6 százalékra esett az Arany Hajnal népszerűsége.

Az ALCO ügynökség napokban közzétett felmérése azonban arról tanúskodik, hogy a visszaesés csak átmeneti volt. A november 12-15 között készített közvéleménykutatás alapján a párt már 8,8 százalékon áll.

"A börtönben lévő Nikosz Mihaloliakosz mozgalma kezd ismét magára találni, minden bizonnyal a két fiatalember meggyilkolása miatt" - írt a To Vima című lap.

Az Arany Hajnal azonban egy másik régóta zajló vitának köszönhetően is gyarapítja hívei számát. A párt ugyanis hevesen ellenáll annak, hogy Athénban mecsetet építsenek.

Bár még mindig csak tervekről van szó, közelebb került a megvalósulás azzal, hogy az infrastruktúráért felelős minisztérium múlt héten a J&P Avax, a Terna, az Aktor és az Intrakat cégeket bízta meg a kivitelezéssel.

A kormány 946 ezer eurót szán a mecsetre. Az építési munkálatok a jövő év elején kezdődnének el, amint az utolsó jogi akadály is elhárul, s fél évig tartanának.

Feltéve persze, ha nem hátráltatják az építkezést gyakori tüntetésekkel. A mecset létrehozásának gondolata ugyanis már 2000-ben is felvetődött, akkor azonban lemondott róla a kormány a befolyásos görög ortodox egyház ellenállása miatt.Több vállalat azért lépett vissza a tendertől, mert szabotázsakcióktól féltek.

Az athéniak egy része egyelőre nem barátkozott meg a mecset építésének gondolatával, s ezzel élnek vissza az újfasiszták, akik "precedens nélküli" provokációról beszélnek.

Közleményükben azt írták, parlamenti képviselőik, "és elsősorban tömeges utcai tüntetések révén" akarják megakadályozni a muzulmán imahely felépítését.

Azzal is érvelnek, hogy a mecsetet Votanikosz negyedben, a haditengerészet egykori bázisán, Athén centrumának közelében emelnék, néhány méterre "az Akropolisz szent szikláitól és Plátó olajfájától".

A parlament pártjai közül azonban nem ők az egyedüliek, akik ellenzik a terveket. A Független Görögök nevű jobboldali populista párt szintén olyan közleményt tett közzé, amely szerint a beruházás "sérti a görögök nemzeti érdekeit".

Félő, hogy a vita, illetve az építkezés elhúzódásából a nacionalisták kovácsolnak politikai tőkét.

Sobotka készülhet

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2013.11.21. 06:30
Prága egyik ékköve, a vár. A Hradzsin ura, Milos Zeman még sok meglepetést tartogathat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
A kormányalakítási tárgyalások megkezdésével bízza meg a mai nap folyamán Bohuslav Sobotkát, a cseh szociáldemokraták elnökét Milos Zeman elnök. Ez ugyan még nem jelenti miniszterelnökké való kinevezését, de azt jelzi, hogy az államfő nem gondolkodik más kormányfőjelölt személyében. Sobotkának nem lesz könnyű életre hívnia az új kabinetet, hiszen az eltelt hetek bebizonyították: számos kérdésben távoli a CSSD és a választás második helyén végzett ANO álláspontja.

Milos Zeman már múlt szerdán is fogadta Sobotkát, ám akkor még csak a kialakult belpolitikai helyzetről cseréltek eszmét.

Zeman saját állítása szerint azért nem akart , semmiféle lépést sem tenni az új kormány megalakítása ügyében, mert - mint mondta - méltatlan lenne, ha "tolószékbe kényszerülve" kellene megneveznie az új cseh kabinet fejét.

Az elnök otthonában esett el még októberben, s azóta sem tud lábra állni. Az államfők nyári rezidenciájaként szolgáló Lány kastélyban gyógyul. Kijelentésével mindenesetre enyhén szólva nem aratott osztatlan sikert hazájában.

A testi fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezete úgy vélte, bocsánatot kell kérnie, hiszen egy sor honfitársát sértette meg.

Cseh hírmagyarázók pedig emlékeztettek arra, hogy Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök első, 1932-es megválasztásáról egészen 1945-ös haláláig kerekesszékre volt utalva, mégis kellőképpen ellátta elnöki teendőit, még a második világháború alatt is.

A CTK hírügynökség internetes honlapja, a Ceske Noviny nem reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek 79 százaléka válaszolt nemmel arra a kérdésre, lealacsonyítónak tartják-e, ha valaki tolószékbe kényszerül.

Átmeneti a béke

Zeman és Sobotka múlt heti találkozója meglepően békésen zajlott, sőt, a találkozót követően az elnök még mosolygott is.

Pedig kettejük viszonya nem éppen rózsás. Zeman minden követ megmozgatott azért, hogy leváltsák Sobotkát a CSSD éléről.

Az október végén megrendezett parlamenti választás után fogadta Michal Haseket, a CSSD már csak volt alelnökét és három társát.

Miután kiderült a találkozó ténye, a szociáldemokraták tagsága puccskísérlettel vádolta meg az elnököt és a megbeszéléseken jelenlévő szociáldemokrata elnökségi tagokat.

Zeman nem titkolt célja az volt, hogy Haseket bízza meg a kormányalakítással. Ezzel továbbra is a markában tarthatta volna a kormányt. A puccskísérlet azonban elbukott, Hasek és társai lemondtak a szociáldemokrata párton belüli megbízatásaikról.

Mindenesetre az a tény, hogy Zeman még ma sem nevezi ki kormányfőnek Sobotkát, csak a tárgyalások megkezdését bízza rá, azt jelzi: igyekszik az utolsó pillanatig kivárni, s a helyén tartani a jelenlegi, Jirí Rusnok-vezette kormányt, amely az elnök bizalmasaiból tevődik össze.

Nem kizárt az sem, hogy Milos Zeman éppen a koalíciós tárgyalások kudarcában érdekelt, mert ez az egyedüli esélye arra, hogy ismételten Csehország erős emberévé váljon.

A CSSD válsága egyelőre lezárult ugyan, de a "lázadók" bármikor újra előáshatják a csatabárdot. A szociáldemokrata pártot nagyon megviselték a belső feszültségek: a Ppm factum iroda közvéleménykutatása szerint szavazóinak 57 százaléka szemléli kritikusan az elmúlt hetek történéseit.

Jellemző, ha most rendeznék meg a parlamenti választást, már a voksolás második helyezettje, az ANO végezne az élen 20 százalékkal, a CSSD 19,5 százalékot szerezne.

A voksoláson még 20,5 százalékot kapott Sobotka pártja és 18,7-et az ANO. Több CSSD szavazó a kommunistákra adná a voksát, hiszen a KSCM több mint két százalékkal gyarapította táborát a parlamenti választás óta.

A felmérés szerint a Polgári Demokrata Párt (ODS), amely húsz évig határozta meg Csehország belpolitikáját, már nagy nehézségek árán kerülne a törvényhozásba.

Nehéz küldetés

Sobotkára nagy nyomás nehezedik. Meg kell akadályoznia, hogy a CSSD az ODS sorsára jusson, ehhez azonban egyrészt sikeres kormányt kell összekovácsolnia az ANO-ból, valamint a kereszténydemokrata KDU-CSL-ből, másrészt nyilván az sem mindegy, hogyan végzi munkáját az új kabinet.

Bár Sobotkát hivatalosan csak ma kezdhetné meg a koalíciós egyezkedést, valójában már másfél hét óta zajlanak a megbeszélések az új kormányról az említett három párt között.

Azóta, hogy a CSSD központi végrehajtó bizottsága megerősítette pozíciójában a pártelnököt, az államfő felhatalmazása nélkül is teljes jogkörrel tárgyal Andrej Babis és Pavel Belobradek tömörülésével.

A megbeszélések azonban nagyon lassan haladnak. Sobotka és Babis véleménye egyelőre a kormányzás alapelveit illetően sem egyezik.

A költségvetési- és adópolitikát illetően a legnagyobbak a különbségek. A szociáldemokraták 40 milliárd koronával többet kívánnak kiadni az államkasszából, Babis azonban hallani sem akar erről.

A CSSD elnöke úgy véli, emelni kell a helyi iparűzési, valamint a társasági adó mértékét, legalábbis a nagyvállalatok, a távközlési, energiaügyi és egyéb cégek számára 19-ről 25 százalékra.

Babis ezzel szemben úgy véli, nincs szükség további adóterhekre, az állam működését kellene még olcsóbbá tenni.

Egyetértés mutatkozott a két politikus között abban, hogy az adók behajtását hatékonyabbá kellene tenni, a közbeszerzéseket pedig úgy kiírni, hogy minimalizálják a korrupció lehetőségét.

Babisnak egyébként meggyőződése, nincs lényeges különbség az állam és egy cég irányítása között, mert "az államnál is az a cél, hogy maximalizálják bevételeit".

Vita az egyházi ingatlanokról

A CSSD és az esetleges koalíciós partnerek az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kérdésében sem értenek egyet.

A háború után elkobzott egyházi vagyon visszaadása kapcsán kialakult vita 24 évvel a Bársonyos Forradalom után sem jutott nyugvópontra.

Petr Necas megbukott kormánya tavaly olyan törvényt fogadott el, amelynek értelmében az egyházak 75 milliárd korona értékű, a kommunizmus idején elkobzott földterületet és ingatlant kapnak vissza, harminc év alatt pedig 59 milliárd koronát fizetnek nekik kárpótlás gyanánt.

2030-tól aztán megszűnne az egyházak finanszírozás, amelyek ettől fogva telesen önállóan gazdálkodnának. A cseh társadalomban a közvélemény egy része nem fogadta kitörő örömmel a jogszabályt.

Sokan ütköztek meg a katolikus egyháznak azon a tervén, amely szerint vissza akarja kapni a prágai várkastély egyes részeit is.

A CSSD szerint a kárpótlási törvény igazságtalan, ezért mindenképpen módosítani kell, ugyanakkor sem az ANO, sem a KDU-CSL nem kíván változtatni rajta.

A CSSD illetékesei ma kívánnak találkozni a Cseh Katolikus Püspöki Konferencia, az Egyházak Ökumenikus Tanácsa, valamint a zsidó egyház illetékeseivel, hogy a törvény felülvizsgálatáról tárgyaljanak.Az eredmény azonban előre borítékolható: aligha tudják jobb belátásra bírni az egyházi vezetőket.

A katolikus egyháznak mindenesetre megvannak a tervei arra, hogyan is bánjon a befolyó több tízmilliárdos összeggel.

Befektetési alapot kíván létrehozni, melynek megalakításáról három pénzintézettel tárgyal. Az egyházmegyéknek pénzügyi tervet kell kidolgozniuk, amelyben fel kell vázolniuk, hogyan is gazdálkodnak majd a befolyó hatalmas összegekkel - mondta el a Hospodarske Novinynak a Cseh Katolikus Püspöki Konferencia főtitkára, Tomás Holub.

Az egyházi kárpótlás ügye azonban csak egy kérdés a sok közül. Emellett még számos téma kerül az esetleges koalíciós partnerek asztalára.

S bár több kérdésben távoliak az álláspontok, szó sincs egyetértésről, de teljesen valószínűtlen, hogy ne tudnának megállapodásra jutni, s ne alakulna meg az új kormány. Sobotka reményét fejezte ki, hogy a parlament már az év végéig áldását adhatja kabinetjére.

A leendő miniszterelnök

Bohuslav Sobotka 1971-ben született Telnicében. Családja a nyolcvanas évek elején költözött át a közeli Brnóba, itt is végezte iskoláit. 1990-1995 között a brnói Masaryk Egyetem jogi karán tanult, itt is szerzett diplomát.

A politika fiatalon érdekelni kezdte, talán a csehszlovák belpolitikai átalakulás, a bársonyos forradalom miatt. 1989-ben lépett be a szociáldemokrata pártba, 1990-ben pedig a párt ifjúsági szervezetének alapító tagja volt.

Politikai pályafutásában meghatározó szerepe lehetett annak is, hogy doktori disszertációjának témavezetője Zdenek Koudelka szociáldemokrata politikus volt.

1996-ban, mindössze 25 évesen került a parlamentbe a CSSD dél-morvaországi képviselőjeként. 2001-ben pedig a szociáldemokraták frakcióvezetőjévé választották, s tagja lett a költségvetési, a mentelmi és a mandátumügyi bizottságnak.

A 2002-es parlamenti választást követően még feljebb kerülhetett a politikai ranglétrán. Vladimir Spidla pénzügyminiszterré tette meg, s néhány hónapig kormányfőhelyettesként is ténykedett.

Sobotka elismerte: a CSSD választási ígéretei megvalósíthatatlanok az adott gazdasági helyzetben. Miniszteri tárcáját megőrizhette Stanislav Gross és Jirí Paroubek kabinetjében is.

Tárcavezetői tevékenysége részben sikeres volt. 1989 után ő volt az egyedüli pénzügyminiszter, akinek hivatali ideje alatt csökkent a GDP arányos államadósság, ugyanakkor jelentősen nőttek a kormányzati kiadások. Néhány vállalatot jelentős adókedvezményekkel segített.

A 2006-os parlamenti választást elvesztették a szociáldemokraták, így Sobotka ellenzéki képviselő lett. Jirí Paroubek távozását követően 2011-ben tartottak pártelnökválasztást a CSSD-nél, amelyet igen szűk, többséggel, 19 szavazattal Sobotka nyert meg kihívójával, Michal Hasekkel szemben.

Utóbbi azonban nem törődött bele a vereségbe. A két politikus között feszült volt a viszony, ami a vártnál gyengébb 2013-as parlamenti választás után érte el csúcspontját.

Bohuslav Sobotka nős, feleségétől, Olgától két gyermeke született: David tíz, Martina pedig négy éves.

Gyilkosság Chomoutovban

Nem elég, hogy belső fezültségek nehezítik a munkát a cseh szociáldemokratáknál, egy hétfői gyilkosság is alapjaiban rázta meg a pártot.

Chomutovban megölték Roman Houska vállalkozót, aki a CSSD egyik legerősebb embere volt Észak-Morvaországban.

Százak haltak meg a határon

Csehország folyamatosan dolgozza fel a múltat, s még ma is kerülnek elő a volt csehszlovák titkosrendőrség, az StB aktái közül olyanok, amelyek eddig ismeretlenek voltak a nyilvánosság előtt.

Stefan Karner osztrák kutató azt közölte, hogy történészek szerint a hidegháború idején 129 olyan személyt öltek meg a csehszlovák határon, akik Ausztriába akartak átszökni.

Előfordult nem egyszer, hogy kutyák marcangolták szét a nép külföldre vágyódó ellenségeit. Az erdős területen 12 kilométer mély ütközőzónát alakítottak ki Ausztria felé.

Akadt példa olyanra is, amikor a szökésben lévők után órákig, sőt napokig kutattak. A határon valóságos csoda volt átjutni.

Szögesdrótok, aknák nehezítették a menekülők útját. A Prágai tavasz idején kevesebb járőr teljesített szolgálatot, ekkor áramot sem vezettek a kerítésbe.

Összességében 20 ezer határőrt alkalmaztak ezen évtizedek alatt. Ők sem érezhették magukat biztonságban. A kutatások szerint 648 katona halt meg a 453 kilométeres határszakaszon. Egyesekkel aknák végeztek, míg mások öngyilkosok lettek.

Nem ismerik egymást a frakció tagjai

Rendszeres hétvégi találkozókat szervez Andrej Babis, mivel pártja, az ANO egy sor képviselője még sosem találkozott egymással.

Ez azért is kellemetlen, mert a párt képviselőcsoportja viszonylag népes: 47 honatya alkotja, ezzel a második legnagyobb frakció a szociáldemokratáké után, s sajátos lenne, ha a parlament nyitóülésén mutatkoznának be egymásnak.

Múlt pénteken már tartottak egy három napos összetartást Babis vidéki farmján, a Prágától 50 kilométerre található Capíban.

A párt elnöksége megvitatta: lehetővé kívánják tenni, hogy minél többen csatlakozzanak a tömörüléshez. Az ANO-nak azért létfontosságú a tagok toborzása, mert Csehországban már többször előfordult, hogy egy protestpárt hamar eltűnt a politika süllyesztőjében. Az ANO azonban hosszú ideig a cseh belpolitikai térképen kíván maradni.

Sobotka készülhet

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2013.11.21. 06:30
Prága egyik ékköve, a vár. A Hradzsin ura, Milos Zeman még sok meglepetést tartogathat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
A kormányalakítási tárgyalások megkezdésével bízza meg a mai nap folyamán Bohuslav Sobotkát, a cseh szociáldemokraták elnökét Milos Zeman elnök. Ez ugyan még nem jelenti miniszterelnökké való kinevezését, de azt jelzi, hogy az államfő nem gondolkodik más kormányfőjelölt személyében. Sobotkának nem lesz könnyű életre hívnia az új kabinetet, hiszen az eltelt hetek bebizonyították: számos kérdésben távoli a CSSD és a választás második helyén végzett ANO álláspontja.

Milos Zeman már múlt szerdán is fogadta Sobotkát, ám akkor még csak a kialakult belpolitikai helyzetről cseréltek eszmét.

Zeman saját állítása szerint azért nem akart , semmiféle lépést sem tenni az új kormány megalakítása ügyében, mert - mint mondta - méltatlan lenne, ha "tolószékbe kényszerülve" kellene megneveznie az új cseh kabinet fejét.

Az elnök otthonában esett el még októberben, s azóta sem tud lábra állni. Az államfők nyári rezidenciájaként szolgáló Lány kastélyban gyógyul. Kijelentésével mindenesetre enyhén szólva nem aratott osztatlan sikert hazájában.

A testi fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezete úgy vélte, bocsánatot kell kérnie, hiszen egy sor honfitársát sértette meg.

Cseh hírmagyarázók pedig emlékeztettek arra, hogy Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök első, 1932-es megválasztásáról egészen 1945-ös haláláig kerekesszékre volt utalva, mégis kellőképpen ellátta elnöki teendőit, még a második világháború alatt is.

A CTK hírügynökség internetes honlapja, a Ceske Noviny nem reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek 79 százaléka válaszolt nemmel arra a kérdésre, lealacsonyítónak tartják-e, ha valaki tolószékbe kényszerül.

Átmeneti a béke

Zeman és Sobotka múlt heti találkozója meglepően békésen zajlott, sőt, a találkozót követően az elnök még mosolygott is.

Pedig kettejük viszonya nem éppen rózsás. Zeman minden követ megmozgatott azért, hogy leváltsák Sobotkát a CSSD éléről.

Az október végén megrendezett parlamenti választás után fogadta Michal Haseket, a CSSD már csak volt alelnökét és három társát.

Miután kiderült a találkozó ténye, a szociáldemokraták tagsága puccskísérlettel vádolta meg az elnököt és a megbeszéléseken jelenlévő szociáldemokrata elnökségi tagokat.

Zeman nem titkolt célja az volt, hogy Haseket bízza meg a kormányalakítással. Ezzel továbbra is a markában tarthatta volna a kormányt. A puccskísérlet azonban elbukott, Hasek és társai lemondtak a szociáldemokrata párton belüli megbízatásaikról.

Mindenesetre az a tény, hogy Zeman még ma sem nevezi ki kormányfőnek Sobotkát, csak a tárgyalások megkezdését bízza rá, azt jelzi: igyekszik az utolsó pillanatig kivárni, s a helyén tartani a jelenlegi, Jirí Rusnok-vezette kormányt, amely az elnök bizalmasaiból tevődik össze.

Nem kizárt az sem, hogy Milos Zeman éppen a koalíciós tárgyalások kudarcában érdekelt, mert ez az egyedüli esélye arra, hogy ismételten Csehország erős emberévé váljon.

A CSSD válsága egyelőre lezárult ugyan, de a "lázadók" bármikor újra előáshatják a csatabárdot. A szociáldemokrata pártot nagyon megviselték a belső feszültségek: a Ppm factum iroda közvéleménykutatása szerint szavazóinak 57 százaléka szemléli kritikusan az elmúlt hetek történéseit.

Jellemző, ha most rendeznék meg a parlamenti választást, már a voksolás második helyezettje, az ANO végezne az élen 20 százalékkal, a CSSD 19,5 százalékot szerezne.

A voksoláson még 20,5 százalékot kapott Sobotka pártja és 18,7-et az ANO. Több CSSD szavazó a kommunistákra adná a voksát, hiszen a KSCM több mint két százalékkal gyarapította táborát a parlamenti választás óta.

A felmérés szerint a Polgári Demokrata Párt (ODS), amely húsz évig határozta meg Csehország belpolitikáját, már nagy nehézségek árán kerülne a törvényhozásba.

Nehéz küldetés

Sobotkára nagy nyomás nehezedik. Meg kell akadályoznia, hogy a CSSD az ODS sorsára jusson, ehhez azonban egyrészt sikeres kormányt kell összekovácsolnia az ANO-ból, valamint a kereszténydemokrata KDU-CSL-ből, másrészt nyilván az sem mindegy, hogyan végzi munkáját az új kabinet.

Bár Sobotkát hivatalosan csak ma kezdhetné meg a koalíciós egyezkedést, valójában már másfél hét óta zajlanak a megbeszélések az új kormányról az említett három párt között.

Azóta, hogy a CSSD központi végrehajtó bizottsága megerősítette pozíciójában a pártelnököt, az államfő felhatalmazása nélkül is teljes jogkörrel tárgyal Andrej Babis és Pavel Belobradek tömörülésével.

A megbeszélések azonban nagyon lassan haladnak. Sobotka és Babis véleménye egyelőre a kormányzás alapelveit illetően sem egyezik.

A költségvetési- és adópolitikát illetően a legnagyobbak a különbségek. A szociáldemokraták 40 milliárd koronával többet kívánnak kiadni az államkasszából, Babis azonban hallani sem akar erről.

A CSSD elnöke úgy véli, emelni kell a helyi iparűzési, valamint a társasági adó mértékét, legalábbis a nagyvállalatok, a távközlési, energiaügyi és egyéb cégek számára 19-ről 25 százalékra.

Babis ezzel szemben úgy véli, nincs szükség további adóterhekre, az állam működését kellene még olcsóbbá tenni.

Egyetértés mutatkozott a két politikus között abban, hogy az adók behajtását hatékonyabbá kellene tenni, a közbeszerzéseket pedig úgy kiírni, hogy minimalizálják a korrupció lehetőségét.

Babisnak egyébként meggyőződése, nincs lényeges különbség az állam és egy cég irányítása között, mert "az államnál is az a cél, hogy maximalizálják bevételeit".

Vita az egyházi ingatlanokról

A CSSD és az esetleges koalíciós partnerek az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kérdésében sem értenek egyet.

A háború után elkobzott egyházi vagyon visszaadása kapcsán kialakult vita 24 évvel a Bársonyos Forradalom után sem jutott nyugvópontra.

Petr Necas megbukott kormánya tavaly olyan törvényt fogadott el, amelynek értelmében az egyházak 75 milliárd korona értékű, a kommunizmus idején elkobzott földterületet és ingatlant kapnak vissza, harminc év alatt pedig 59 milliárd koronát fizetnek nekik kárpótlás gyanánt.

2030-tól aztán megszűnne az egyházak finanszírozás, amelyek ettől fogva telesen önállóan gazdálkodnának. A cseh társadalomban a közvélemény egy része nem fogadta kitörő örömmel a jogszabályt.

Sokan ütköztek meg a katolikus egyháznak azon a tervén, amely szerint vissza akarja kapni a prágai várkastély egyes részeit is.

A CSSD szerint a kárpótlási törvény igazságtalan, ezért mindenképpen módosítani kell, ugyanakkor sem az ANO, sem a KDU-CSL nem kíván változtatni rajta.

A CSSD illetékesei ma kívánnak találkozni a Cseh Katolikus Püspöki Konferencia, az Egyházak Ökumenikus Tanácsa, valamint a zsidó egyház illetékeseivel, hogy a törvény felülvizsgálatáról tárgyaljanak.Az eredmény azonban előre borítékolható: aligha tudják jobb belátásra bírni az egyházi vezetőket.

A katolikus egyháznak mindenesetre megvannak a tervei arra, hogyan is bánjon a befolyó több tízmilliárdos összeggel.

Befektetési alapot kíván létrehozni, melynek megalakításáról három pénzintézettel tárgyal. Az egyházmegyéknek pénzügyi tervet kell kidolgozniuk, amelyben fel kell vázolniuk, hogyan is gazdálkodnak majd a befolyó hatalmas összegekkel - mondta el a Hospodarske Novinynak a Cseh Katolikus Püspöki Konferencia főtitkára, Tomás Holub.

Az egyházi kárpótlás ügye azonban csak egy kérdés a sok közül. Emellett még számos téma kerül az esetleges koalíciós partnerek asztalára.

S bár több kérdésben távoliak az álláspontok, szó sincs egyetértésről, de teljesen valószínűtlen, hogy ne tudnának megállapodásra jutni, s ne alakulna meg az új kormány. Sobotka reményét fejezte ki, hogy a parlament már az év végéig áldását adhatja kabinetjére.

A leendő miniszterelnök

Bohuslav Sobotka 1971-ben született Telnicében. Családja a nyolcvanas évek elején költözött át a közeli Brnóba, itt is végezte iskoláit. 1990-1995 között a brnói Masaryk Egyetem jogi karán tanult, itt is szerzett diplomát.

A politika fiatalon érdekelni kezdte, talán a csehszlovák belpolitikai átalakulás, a bársonyos forradalom miatt. 1989-ben lépett be a szociáldemokrata pártba, 1990-ben pedig a párt ifjúsági szervezetének alapító tagja volt.

Politikai pályafutásában meghatározó szerepe lehetett annak is, hogy doktori disszertációjának témavezetője Zdenek Koudelka szociáldemokrata politikus volt.

1996-ban, mindössze 25 évesen került a parlamentbe a CSSD dél-morvaországi képviselőjeként. 2001-ben pedig a szociáldemokraták frakcióvezetőjévé választották, s tagja lett a költségvetési, a mentelmi és a mandátumügyi bizottságnak.

A 2002-es parlamenti választást követően még feljebb kerülhetett a politikai ranglétrán. Vladimir Spidla pénzügyminiszterré tette meg, s néhány hónapig kormányfőhelyettesként is ténykedett.

Sobotka elismerte: a CSSD választási ígéretei megvalósíthatatlanok az adott gazdasági helyzetben. Miniszteri tárcáját megőrizhette Stanislav Gross és Jirí Paroubek kabinetjében is.

Tárcavezetői tevékenysége részben sikeres volt. 1989 után ő volt az egyedüli pénzügyminiszter, akinek hivatali ideje alatt csökkent a GDP arányos államadósság, ugyanakkor jelentősen nőttek a kormányzati kiadások. Néhány vállalatot jelentős adókedvezményekkel segített.

A 2006-os parlamenti választást elvesztették a szociáldemokraták, így Sobotka ellenzéki képviselő lett. Jirí Paroubek távozását követően 2011-ben tartottak pártelnökválasztást a CSSD-nél, amelyet igen szűk, többséggel, 19 szavazattal Sobotka nyert meg kihívójával, Michal Hasekkel szemben.

Utóbbi azonban nem törődött bele a vereségbe. A két politikus között feszült volt a viszony, ami a vártnál gyengébb 2013-as parlamenti választás után érte el csúcspontját.

Bohuslav Sobotka nős, feleségétől, Olgától két gyermeke született: David tíz, Martina pedig négy éves.

Gyilkosság Chomoutovban

Nem elég, hogy belső fezültségek nehezítik a munkát a cseh szociáldemokratáknál, egy hétfői gyilkosság is alapjaiban rázta meg a pártot.

Chomutovban megölték Roman Houska vállalkozót, aki a CSSD egyik legerősebb embere volt Észak-Morvaországban.

Százak haltak meg a határon

Csehország folyamatosan dolgozza fel a múltat, s még ma is kerülnek elő a volt csehszlovák titkosrendőrség, az StB aktái közül olyanok, amelyek eddig ismeretlenek voltak a nyilvánosság előtt.

Stefan Karner osztrák kutató azt közölte, hogy történészek szerint a hidegháború idején 129 olyan személyt öltek meg a csehszlovák határon, akik Ausztriába akartak átszökni.

Előfordult nem egyszer, hogy kutyák marcangolták szét a nép külföldre vágyódó ellenségeit. Az erdős területen 12 kilométer mély ütközőzónát alakítottak ki Ausztria felé.

Akadt példa olyanra is, amikor a szökésben lévők után órákig, sőt napokig kutattak. A határon valóságos csoda volt átjutni.

Szögesdrótok, aknák nehezítették a menekülők útját. A Prágai tavasz idején kevesebb járőr teljesített szolgálatot, ekkor áramot sem vezettek a kerítésbe.

Összességében 20 ezer határőrt alkalmaztak ezen évtizedek alatt. Ők sem érezhették magukat biztonságban. A kutatások szerint 648 katona halt meg a 453 kilométeres határszakaszon. Egyesekkel aknák végeztek, míg mások öngyilkosok lettek.

Nem ismerik egymást a frakció tagjai

Rendszeres hétvégi találkozókat szervez Andrej Babis, mivel pártja, az ANO egy sor képviselője még sosem találkozott egymással.

Ez azért is kellemetlen, mert a párt képviselőcsoportja viszonylag népes: 47 honatya alkotja, ezzel a második legnagyobb frakció a szociáldemokratáké után, s sajátos lenne, ha a parlament nyitóülésén mutatkoznának be egymásnak.

Múlt pénteken már tartottak egy három napos összetartást Babis vidéki farmján, a Prágától 50 kilométerre található Capíban.

A párt elnöksége megvitatta: lehetővé kívánják tenni, hogy minél többen csatlakozzanak a tömörüléshez. Az ANO-nak azért létfontosságú a tagok toborzása, mert Csehországban már többször előfordult, hogy egy protestpárt hamar eltűnt a politika süllyesztőjében. Az ANO azonban hosszú ideig a cseh belpolitikai térképen kíván maradni.