Szociális katasztrófa a szociális dolgozóknál

Publikálás dátuma
2013.11.21. 11:09
Fotó: Thinkstock/ Getty Images.
A közszféra 28 ágazati szakszervezete megalakította demonstrációs- és sztrájkbizottságukat. A fő követeléseik egyike egy egységes, 20%-os béremelés a terület egészében. A jelenlegi költségvetési helyzetben elsőre talán meghökkentő követelés kapcsán a Policy Agenda megvizsgálta, hogy az elmúlt években hogyan alakultak a közszféra és a versenyszféra bérei. Az eredmény meglepő, és akár meg is alapozhatja az érdekvédelem követeléseit, de a kérdés továbbra is az, hogy miből lehetne ezt fedezni.

Feléltük a 100 napos programot

2002-ben a választási kampány egyik fő üzenete az MSZP részéről egy 50%-os közszféra béremelés volt. Ez meg is valósult a 100 napos program részeként. Ennek hatására 2003-ban a költségvetési intézményekben dolgozók átlagos nettó bére közel 100 ezer forint lett. Ennél 15%-kal alacsonyabb volt a versenyszféra átlagos bérezési szintje.

Az elmúlt 10 évben 34%-kal nőtt az állami alkalmazottak nettó jövedelme, miközben a vállalkozásoknál dolgozóké 87%-kal. Ennek köszönhetően a versenyszférában most már átlagosan15%-kal többet keresnek, mint a közszférában. Az elmúlt egy évtized alatt tehát eltűnt a 2002-es 100 napos program hatása.

Alap nélküli követelés?

A munkáltatók részéről gyakran hangzik el az az érv a versenyszféra országos bértárgyalásai során, hogy gazdasági növekedés nélkül nem lehet emelni a béreket. Ennek ellenére a vállalkozásoknál dolgozók keresete majd 40%-kal jobban nőtt, mint a GDP értéke. Ugyanez a mérték a közszférában már sokkal rosszabb. Míg a GDP egy főre vetített értéke 52%-kal nőtt 2003. és 2012. között, addig a közszférában 34%-is volt a keresetek növekedése. Azaz az ország gazdasági teljesítménye nem jelenik meg az állami alkalmazottak bérében.

Hasonlóképpen elmarad az állami alkalmazottak bérnövekedési üteme a költségvetési kiadásokhoz viszonyítva. 2003-ban a költségvetés összesen 5700 milliárd forintot költött el. Ez az összeg 2013-ban a költségvetési törvény szerint várhatóan11.275 milliárd forint lesz. Azaz majdnem 100%-kal növelte a kiadásait az állam, miközben a költségvetés által alkalmazottak bére a korábban említett 34%-kal nőtt. Ezzel együtt 2003-hoz képest kb. 50 ezer emberrel kevesebben dolgoznak ebben a szektorban. Azaz nem csak a bérek nem emelkedtek a kiadásokhoz hasonló mértékben, hanem még 6%-kal kevesebb embernek is ad munkát az állam, mint 10 évvel ezelőtt.

Szociális katasztrófa a szociális dolgozóknál

A jövedelmek szétszakadása drámai a költségvetés által alkalmazottak körében. 2003-ban a közigazgatásban legjobban fizetett dolgozók és a legrosszabbul fizetett szociális ellátásban dolgozók átlagos bére között 29% volt a különbség. Ez az arány most már 56%. Ez a jelentős különbség annak a következménye, hogy a szociális ellátásban dolgozók nettó jövedelme csökkent (!) az elmúlt tíz év alatt, és most már a létminimum értékét sem éri el. Ebben a tekintetben messze a legrosszabb helyzetben ez az ágazat van a mintegy 134 ezer foglalkoztatottjával.

Sztrájk vagy csendes tudomásulvétel?

Minden szakszervezeti követelés mögötti nyomásgyakorlás meghatározó eleme, hogy milyen eszközökkel tudja kikényszeríteni saját igazát. Politikai súlyát tekintve a költségvetés által fizetett 750 ezer alkalmazott komoly tényezőnek számít. Ahogy bemutattuk elemzésünkben az általuk megfogalmazott követelések a béreket illetően az elmúlt 10 év viszonyait végignézve egyáltalán nem irreálisak. Ugyanakkor kicsi az esélye annak, hogy a követelésük valódi fenyegetést jelentsen a kormány számára, és tömeges demonstrációt, vagy akár sztrájkot tudjanak szervezni.

Ebből következően a közszféra egészét tekintve biztosan nem lesz tárgyalási kényszerben a kormányzat. Amennyire valamelyest javítani e szféra foglalkoztatottjainak bérezési helyzetén, akkor legelőször a szociális ellátásban dolgozók valóban tarthatatlan helyzetén próbál majd meg segíteni. Megjegyezzük, hogy ennek is jelentős forrásigénye van, amely azonbannem biztosított a jövő évi költségvetésben.

Szerző

Medián: kismértékben nőtt a választói aktivitás

Publikálás dátuma
2013.11.21. 10:58
Fotó: Szalmás Péter, Népszava.
A Medián legfrissebb közvélemény-kutatása szerint kismértékben erősödött a választói aktivitás novemberben: míg a biztos szavazók aránya nőtt, a pártpreferencia nélkülieké csökkent.

Azoknak a válaszadóknak az aránya, akik egy közeljövőben tartandó választáson biztosan elmennének szavazni, az előző havi 51-ről 52 százalékra nőtt. Emellett szintén egy százalékpontot változott az év tizedik hónapja óta a pártot választani nem tudók aránya: 30-ról 29 százalékra csökkent; ez az arány három év után először van ismét 30 százalék alatt.

A jelenleg az összes választópolgár 44 százalékát kitevő, pártot választani tudó biztos szavazók körében a Fidesz egy hónapon belül négy százalékpontot veszített támogatottságából, ám még így is a képzeletbeli voksok csaknem felét, 48 százalékát kapná. Ugyanebben a választói körben az MSZP támogatottsága 21 százalékon stagnál, míg a Jobbik szavazóinak aránya az októberi megingás (13 százalék) után 16 százalékra emelkedett.

A hetilap írása szerint az Együtt-PM támogatottsága már fél éve csökkenő tendenciát mutat; ebbe illeszkedik a biztos pártválasztók körében tapasztalható egy százalékpontos vesztesége (hétről hat százalékra) az egy hónappal ezelőtti adatokhoz képest. Ugyanakkor Bajnai Gordonnak, a pártszövetség vezetőjének népszerűsége öt százalékponttal emelkedett az előző havi 32 százalékról.

A biztos pártválasztók körében az LMP támogatottsága egy százalékponttal (kettőről három százalékra), a Gyurcsány Ferenc vezette DK-é pedig két százalékponttal (négyről hat százalékra) emelkedett.

A közvélemény- és piackutató cég november 8. és 12. között végzett reprezentatív felmérésének eredményét a HVG közölte. 

Szerző

Medián: kismértékben nőtt a választói aktivitás

Publikálás dátuma
2013.11.21. 10:58
Fotó: Szalmás Péter, Népszava.
A Medián legfrissebb közvélemény-kutatása szerint kismértékben erősödött a választói aktivitás novemberben: míg a biztos szavazók aránya nőtt, a pártpreferencia nélkülieké csökkent.

Azoknak a válaszadóknak az aránya, akik egy közeljövőben tartandó választáson biztosan elmennének szavazni, az előző havi 51-ről 52 százalékra nőtt. Emellett szintén egy százalékpontot változott az év tizedik hónapja óta a pártot választani nem tudók aránya: 30-ról 29 százalékra csökkent; ez az arány három év után először van ismét 30 százalék alatt.

A jelenleg az összes választópolgár 44 százalékát kitevő, pártot választani tudó biztos szavazók körében a Fidesz egy hónapon belül négy százalékpontot veszített támogatottságából, ám még így is a képzeletbeli voksok csaknem felét, 48 százalékát kapná. Ugyanebben a választói körben az MSZP támogatottsága 21 százalékon stagnál, míg a Jobbik szavazóinak aránya az októberi megingás (13 százalék) után 16 százalékra emelkedett.

A hetilap írása szerint az Együtt-PM támogatottsága már fél éve csökkenő tendenciát mutat; ebbe illeszkedik a biztos pártválasztók körében tapasztalható egy százalékpontos vesztesége (hétről hat százalékra) az egy hónappal ezelőtti adatokhoz képest. Ugyanakkor Bajnai Gordonnak, a pártszövetség vezetőjének népszerűsége öt százalékponttal emelkedett az előző havi 32 százalékról.

A biztos pártválasztók körében az LMP támogatottsága egy százalékponttal (kettőről három százalékra), a Gyurcsány Ferenc vezette DK-é pedig két százalékponttal (négyről hat százalékra) emelkedett.

A közvélemény- és piackutató cég november 8. és 12. között végzett reprezentatív felmérésének eredményét a HVG közölte. 

Szerző