Az ukrán parlament nem foglalkozik Timosenko ügyével

Az ukrán parlament csütörtökön nem támogatta egyik törvényjavaslatot sem, amely Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő ügyét rendezné.

Az Európai Unió a már kidolgozott társulási megállapodás aláírásának egyik feltételéül szabta, hogy Kijev rendezze Timosenko helyzetét. E nélkül erősen kétséges, hogy aláírják a megállapodást a november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezleten.

Az ukrán parlament csütörtöki ülésén a képviselők hat különböző előterjesztésben szavaztak a bebörtönzöttek külföldi gyógykezelésének szabályozásáról, de egyik változat sem kapta meg a szükséges számú szavazatot. Eszerint továbbra sincs olyan konszenzusos javaslat, amelyet a kormány és az ellenzék egyaránt támogatna.

Szerző
Témák
EU Ukrajna Timosenko

BBC: civileket ölt Észak-Írországban a brit hadsereg egy titkos egysége

Terrorizmussal gyanúsított fegyvertelen civileket ölt meg az 1970-es évek elején Észak-Írországban a brit hadsereg egy titkos alakulata - ezt az egység egykori tagjai fedték fel a BBC-nek nyilatkozva.

A BBC televízió Panorama című politikai magazinműsora a "katonai reagáló erő" (Military Reaction Force, MRF) nevű, 1973-ban feloszlatott egység három tagját szólaltatta meg. A csütörtök este műsorra tűzött, a BBC által már előzetesen ismertetett adásban a három volt katona elmondta: megbízatásuk az volt, hogy Belfast nyugati városrészében, a brit fennhatóság ellen küzdő katolikus Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) akkori fellegvárában "vadásszanak" az IRA feltételezett tagjaira.
Az egykori katonák elmondása szerint az egység tagjai esetenként utcaseprőnek, szemétszállítónak vagy csatornatisztítónak álcázva végeztek felderítő járőrözést, és "akit le kellett lőni, azt lelőtték".
A 18 hónapig tevékenykedő alakulat katonái soha nem viseltek egyenruhát.

A BBC-nek nyilatkozó katonák szerint ugyanakkor az MRF "nagyon sok emberéletet" mentett meg, mivel "gyerekgyilkosokra, terroristákra vadászott, olyanokra, akik gondolkodás nélkül öltek".
Ha valakiről tudottá vált, hogy fegyveres merényleteket követ el, azt "ki kellett iktatni" - fogalmazott a BBC-műsorban az MRF egyik volt tagja.
A Panorama stábja tíz olyan fegyvertelen civilt azonosított tanúvallomások alapján, akiket az MRF katonái lőttek le 1972-ben Belfast utcáin, miután az IRA tagjaiként azonosították őket.

A műsornak nyilatkozó katonák szerint ugyanakkor a titkos alakulat tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy az IRA végül letette a fegyvert. Az észak-írországi rendezési folyamat fordulópontja a megbékélésről kötött 1998-as nagypénteki egyezmény volt, ám ezután is még csaknem egy évtizedig tartott, mire az IRA leszerelte fegyverzetét, és bejelentette, hogy a továbbiakban lemond az erőszak alkalmazásáról.

Az IRA három évtizedes terrorhadjáratának óvatos becslések szerint is legalább háromezer halálos áldozata volt, köztük hétszáz brit katona.
Jelenleg a brit fennhatóságot pártoló protestáns, illetve az ír sziget egyesítéséért küzdő republikánus oldal két legradikálisabb politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt és egykori ádáz ellensége, az IRA politikai szárnyának tekintett katolikus Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, korábban teljesen elképzelhetetlennek tartott koalíciót alkotva.

Szerző

Berlin: forrongó tagság, békülékeny pártvezetők

Pénteken kezdődik a német keresztényszocialista CSU kongresszusa, amelyen - mint a Die Welt írja - a küldöttek számos követelést fogalmazhatnak meg a párt kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban. Horst Seehofer, a CSU elnöke egyik fontos követelése, vezessék be az autópályadíjat a külföldiek számára.

Elképzelhető, hogy a tagság ennek elfogadását a koalícióba való belépés feltételéül szabja meg. A lap szerint hasonló légkör uralkodhat, mint a szociáldemokraták múlt héten megrendezett kongresszusán, ahol a küldöttek egy sor komoly elvárást fogalmaztak meg a koalíciós szerződéssel kapcsolatban.

Miközben azonban a párttagok kemény feltételekkel állnak elő, a pártvezetés körében nyoma sincs a keménykedésnek, a koalíciós tárgyalások legutóbbi fordulóját is békés, visszafogott hangulat uralta.

Talán azért is, mert a kultúra, a média és a digitális világot érintő kérdésekről esett szó, olyan témákról, amelyekről eleve nem is volt várható vita a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között.

Később a kulturális ügyek is terítékre kerültek, de e téren sem volt tapasztalható szembenállás, támogatták azt az elképzelést, amely szerint a kultúra fejlesztését az alkotmányban is rögzítenék.

A szélessávú internetes hálózatot is továbbépítenék, a cél az, hogy 2018-ra minden német állampolgárnak legyen hozzáférése szélessávú internethez.

Áldásukat adták arra a megállapodásra is, melynek értelmében 2016-tól legalább harminc százalékos lesz a tőzsdén jegyzett cégek felügyelő bizottságában a nők aránya. Tejes egyetértés mutatkozott a kül-, a védelmi és a fejlesztési politika tekintetében is.

Frissítve: 2013.11.20. 22:29