Több mint kétszázezer céget érint a 2014-től előírt törzstőke-emelés

Több mint kétszázezer hazai kft-t - nagyjából az összes rendben működő cég felét - érinti a jövő március 15-én életbe lépő új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törzstőke követelményre  vonatkozó változása - derül ki a Céginfo.hu által közölt adatokból.

A céginformációs szolgálat közleménye emlékeztet: a kötelező törzstőke emelésről szóló moratóriumot tartalmazó törvényt idén október 28-án fogadták el a Parlamentben, mindezek alapján a Ptk. hatályba lépésétől még két év határidőt adnak a kft-knek a törzstőke 3 millió forintra emelésére, azonban sokaknál már 2014-ben aktuális lesz az új elvárások teljesítése.

Az új szabály szerint a kft-knek 2016. március 15-ig kell kötelezően megemelniük a törzstőkéjüket 3 millió forintra, a jegyzett tőke emelése azonban 2014. március 15. után egyből esedékessé válik, ha valaki társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a Cégbíróságra. Azaz a törzstőke emelés nélkül nem tudják a cégjegyzéken a cégek átvezetni például az üzletrész értékesítést, ügyvezető változást, székhelyváltozást, telephelyváltozást. A 3 millió forint jegyzett tőkére emelés nélkül vélhetően vagy elutasítja a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet, vagy a cég dönthet a betéti társasággá vagy közkereseti társasággá történő átalakulásáról, ami meglehetősen költséges és időigényes könyvvizsgálót is igénylő eljárás.
A Céginfo.hu adatai szerint a jövő tavasztól élő hárommilliós szabálynak csak 170 ezer kft. felel meg, és csak a fővárosban 81 ezer céget érint a kötelező törzstőke emelés.

A közlemény emlékeztet, hogy 2007. szeptember 1-jén csökkentették 500 ezer forintra a kft-k törzstőkéjének minimumát, azóta összesen 213 ezer kft. alakult 3 millió forint alatti, és mindössze 24 ezer 3 millió forint, vagy annál nagyobb jegyzett tőkével. A plusz tőkekövetelmény összesen nagyjából 490 milliárd forinttal érinti a teljes magyar cégvilágot.
Azok a cégek, amelyek nem hajtják végre a kötelező törzstőke emelést, vagy nem alakulnak át bt-vé, kkt-vé, törvényességi felügyeleti eljárásra, bírságra, akár végleges törlésre számíthatnak.

A törzstőke emelése történhet a tagok pénzbeli hozzájárulásán kívül korábban eredménytartalékba helyezett eredmény terhére is, tehát a kft. saját nyereségéből is jegyzett tőkét emelhet, illetve lehetőség van a tagok részéről nem pénzbeli, apporttal történő jegyzett tőke emelésére is.

A jelenlegi, 2014. március 15-ig érvényes szabályozás szerint egyszemélyes kft. esetén 100 ezer forintot, többszemélyes kft. esetén pedig a pénzbetét felét kell ténylegesen beszolgáltatni bejegyzés előtt.
A közlemény rámutat: a törvény normaszövege szerint nem kell egyetlen forintot sem rendelkezésre bocsátani alapításkor a 3 millió forintos jegyzett tőkéből, a még be nem fizetett törzsbetét erejéig viszont felel a nem teljesítő tag a céges tartozásokért.

Szerző

Takarékszövetkezeti vezetők: nem zárolják a betéteket

Takarékszövetkezeti vezetők szerint minden alapot nélkülöznek a betétek zárolásával és a kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos állítások.

A 12 magyarországi takarékszövetkezeti vezető által aláír levélben hangsúlyozzák: az állam 136 milliárd forinttal növeli meg a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjét és a szövetkezeti hitelintézetek új Tőkefedezeti Alapját is létrehozza. Ezzel az OBA betétvédelmen túl új pénzalap jött létre az egyetemlegesség alapján érvényesített igényekért való helytállás biztosítására.
"Minden ellenkező állítással szemben a szövetkezeti hitelintézetekben elhelyezett betétek minden eddiginél nagyobb biztonságban vannak, mert a törvénymódosításnak köszönhetően létrejövő keresztgarancia rendszernek köszönhetően a szövetkezeti hitelintézetekben elhelyezett betéteket a jövőben nemcsak az OBA, hanem az összes többi takarékszövetkezet, a Takarékbank és az Integrációs Szervezet garanciája is biztosítja" - írták.

A sajtóban megjelent ideiglenes intézkedések bevezetésére a közlemény szerint kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a szövetkezeti hitelintézet működéséből eredő problémák olyan szintet értek el, amelyek már veszélyeztetik az intézmény tőkemegfelelését és biztonságos működését - így közvetve az ügyfelek betéteit. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének ilyen esetekben rendelkezésre álló, a törvénymódosítás által biztosított jogkörei megegyeznek az MNB, mint felügyeleti szerv az összes magyarországi hitelintézetnél - a hitelintézetekről szóló törvényben (Hpt.) deklarált - eddig is gyakorolt jogával - olvasható a közleményben.

A közleményt kiadó takarékszövetkezeti vezetők hangsúlyozzák: elhatárolódnak Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár sajtónyilatkozataitól, szerintük ezek "nemcsak a takarékszövetkezeti tagság, hanem az ügyfelek, a betétesek körében is indokolatlan aggályokat szülhetnek". "A főtitkár által vezetett médiakampány kárt okoz takarékszövetkezetek üzletmenetében", miközben azt a látszatot kelti, mintha a szövetkezeti hitelintézetek tagságának és betéteseinek nevében lépne fel - olvasható a közleményben.

Szerző

LMP: a kormányzat nem tesz érdemi lépéseket a devizahitelesek érdekében

Az LMP véleménye szerint a kormányzat vonakodik érdemi lépéseket tenni a devizahitesek megmentésének érdekében. Ezt Schiffer András jelentette ki csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján azt követően, hogy a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet képviselőivel tárgyalt.

A frakcióvezető elmondta, hogy a parlament hétfőn nem vette tárgysorozatba azt a javaslatukat, amelyik azonnali lépéseket tett volna a kilakoltatásra ítélt devizahitelesek megmentésének érdekében.

Közölte, fenntartják, hogy pusztán közjegyzői okirat alapján senkit se lehessen kilakoltatni. Emellett el szeretnék érni, hogy a bíróságoknak az eléjük kerülő a devizahitel-szerződések egészét kelljen vizsgálniuk, és hogy a pénzintézetek ne ruházhassák át követeléseiket a behajtó cégekre.

Az LMP társelnöke azt mondta, ha javaslataikat elfogadnák, akkor legalább négymilliárd forinttal kellene növelni a bíróságok költségvetését, hogy kezelni tudják a megnövekedő számú devizahiteles pert. Emellett a Magyar Nemzeti Banknak tárgyalásokat kellene kezdenie a Svájci Nemzeti Bankkal annak érdekében, hogy biztosítani tudják a magyar devizahitelek kiváltásának forrásait – közölte.

A sajtótájékoztatón részt vett Falus Zsolt, a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet elnöke, aki szintén azt a véleményét hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormányzati intézkedések nem elegendőek a hazai devizahitel-krízis kezelésére. Arra kérte a pártokat, hogy támogassák kezdeményezésüket, amelyik kivizsgálná a "forintárfolyam manipulációját". Állítása szerint ugyanis egy "nagyon komoly intézmény és intézményi rendszer spekulált a (...) forint ellen".

Szerző