Mesterházy: Áder sajnos nem cáfolta, hogy a Fidesz már eldöntötte

Mesterházy Attila levelével azt mindenképp elérte, hogy Áder János végre zokon veszi, ha valaki helyette "írja ki" az országgyűlési választásokat - az más kérdés, hogy a köztársasági elnök ezért farizeus módon az MSZP-t próbálja megfedni.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke örül annak, hogy szerdai nyílt levele nyomán a köztársasági elnök végre figyelmeztette a fideszes képviselőket arra, hogy tartsák tiszteletben az ő alkotmányos jogait a választás időpontjával kapcsolatban. A pártelnök azután fordult az államfőhöz, hogy egyre több kormánypárti politikus beszélt április 6-ai voksolásról, noha a pontos időpontot majd a köztársasági elnöknek kell kitűznie. Mesterházy lapunknak kijelentette: Áder János tegnapi válaszában sajnos nem cáfolta azt, hogy a kormánypárt már eldöntötte, minél korábbra akarja hozni a választás időpontját.

A köztársasági elnök egyébként a válaszlevélben egyebek mellett arról tájékoztatott, hogy az alkotmányos szabályok értelmében legkorábban január elején tűzheti ki a voksolást. Mesterházy erre úgy reagált: pontosan tudja, hogy mit ír elő az alkotmány. Hozzátette, nyílt levelében csak azt kérte, hogy ha a Fideszben már megszületett a döntés, akkor azt a köztársasági elnök hozza nyilvánosságra. Ez még nem jelenti a választások hivatalos kiírását.

Emlékeztetőül: Áder János csütörtöki levélben úgy fogalmaz, miszerint Mesterházy Attila "levele szellemiségéből az olvasható ki", hogy helyteleníti, ha egyes pártpolitikusok - legyenek azok kormánypártiak vagy ellenzékiek - nyilatkozataikkal szűkíteni próbálják a köztársasági elnök alkotmányos jogköreit. "Azt azonban sajnálom, hogy nekem címzett nyílt levelével - nem vitatva jó szándékát - Ön ugyanazt teszi, amit másokban joggal rosszallhat" - írta az államfő. (Az Ádert csöppet sem zavarta, hogy fideszes honatyák nem udvarias levélben tudakozódtak, hanem kész tényként beszéltek a voksolás időpontjáról.)

Ismertette: az alaptörvény kimondja, hogy az országgyűlési képviselők általános választását az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. A választási eljárásról szóló törvény szerint pedig a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen, továbbá hogy a szavazást vasárnap kell megtartani. Emellett a szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.

Az alkotmányos szabályokból egyértelműen következik, hogy a köztársasági elnöknek nincs jogi felhatalmazása a választások ez évi kitűzésére. Erre legkorábban január elején lesz lehetőség - szögezte le Áder János, majd hozzátette: államfőként törvényes kötelezettségeivel összhangban fogja kiírni és kihirdetni a választások időpontját. "Épp úgy, mint eddig, nem véleményeknek és vélelmeknek, hanem eskümnek megfelelően fogok eljárni ebben a kérdésben is" - fogalmaz.
Végül a köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy mind Mesterházy Attila, mind az MSZP, mind pedig más politikusok "tartózkodni fognak attól, hogy olyan döntéseket előlegezzenek meg, amelyek meghozatalában semmiféle alkotmányos jogkörük nincs".