Földforgalmazási káosz tombol országszerte

Publikálás dátuma
2013.11.26. 06:17
A földforgalmazás jogszabályi környezete korrekcióra szorul FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A nem egészen három hét múlva hatályba lép a földforgalmazási törvény termőföldhasználatról és -bérletről szóló része. Székely László az alapvető jogok biztosa november utolsó dekádjában jelezte, a fölforgalmi törvény több ponton is ütközik az "alaptörvénnyel". A szakemberek azonban jóval több kifogásolnivalót találtak a jogszabályban, amely hátrányosan érintheti a gazdákat, a földtulajdonosokat és a mezőgazdasági társaságokat.

A vidékfejlesztési miniszterhez fordult Székely László, az alapvető jogok biztosa, hogy nyújtson be módosító javaslatot a földforgalmi törvényhez, hogy az legalább az "alaptörvénynek" megfeleljen.

A jogszabály elfogadása ellen több szervezet is tiltakozott, s Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkára a végszavazás után szakított a Fidesz-frakcióval.

A földbizottságok nem köteles indokolni a döntését és az ellen fellebbezni nem lehet, s ez is nehezen egyeztethető össze a jogállamisággal.

Az is furcsa, ha a földbizottság nem hajlandó dönteni, akkor a területi mezőgazdasági szervezetnek azt elutasításként kell értelmeznie.

Igaz, még azt sem tudni, hogyan jöhetnek létre ezek a bizottságok, csak az ismert, hogy a faluban lévő gazdálkodókból kell összeállítani.

A működési szabályokról semmi konkrétum nem ismert. A föld forgalmazás leszűkítése a földművesekre, mintegy 2 millió földtulajdonos vagyonát értékeli le úgy, hogy nem rendelkezhet szabadon a tulajdonával.

Szabó Rebeka, az Együtt-PM országgyűlési képviselője a Népszavának elmondta, szerinte is aggályos, hogy nem jelent még meg a földbizottságokról a földbizottságokkal kapcsolatos végrehajtási rendelet.

A szakpolitikus a földforgalmi törvényt botrányosnak nevezte, és az agráriumot érintő törvénykezés gyakorlatáról elmondta, jószerivel arra sincs ideje a képviselőknek, hogy elolvassák az akár 70 oldalas jogszabálytervezetet, úgy kell szavazniuk.

Az ellenzéki politikus lapunknak elmondta, amíg az új jogszabály nem lép érvénybe, a jelenleg hatályos törvény alapján lehet bérelni, illetve adni-venni a termőföldet.

A szocialisták üdvözölték Székely Lászlónak, az alapvető jogok biztosának november 20-ai jelentését, és azt, hogy abban Fazekas Sándorhoz fordult, a jogsértő paragrafusok miatt.

Az MSZP azonban tovább mentek, s közleményükben felszólították az agrárminisztert, hogy a magyar mezőgazdaság érdekében mielőbb tegyen eleget a felszólításnak!

"Amennyiben ez nem történik meg, arra kérjük az ombudsmant, forduljon az Alkotmánybírósághoz" - áll a párt közleményében.

Hangsúlyozták, "a biztos szerint a majd' három hét múlva hatályba lépő szabályozás egyes elemei nem felelnek meg az Alaptörvénybe foglalt tisztességes eljáráshoz és a hatósági ügyek tisztességes intézéséhez fűződő jogoknak.

A termőföldre vonatkozó adásvételi szerződések esetében ugyanis a jelentés szerint a demokratikus legitimációval nem rendelkező helyi földbizottság hozhat - objektív szempontokat nem tartalmazó - döntést".

Az MSZP szerint a Fidesz földtörvénye súlyosan veszélyezteti a hazai mezőgazdasági termelést, az állattenyésztést és a magyar élelmiszeripart.  A kiszámíthatatlan jogi szabályozás kisemmiz kétmillió földtulajdonost és munkahelyek tízezreit szünteti meg.

Az MSZP úgy véli, a bizonytalanság helyett éppen hogy védelem szükséges a mintegy 100 ezer mezőgazdasági munkavállalónak, és kiszámítható feltételek az egyéni, és a családi gazdálkodók, a társas kis- és közepes vállalkozásoknak, valamint a legnagyobb állatállományt gondozó nagyüzemek működéséhez.

A védelem és a kiszámíthatóság rá is férne az agrártársaságokra - állította a Népszavának Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára.

A földforgalmi törvény december közepén elsőként hatályba lépő passzusai az agráriumnak éppen ezeket a szereplőit érintik leginkább.

A törvény értelmében a mezőgazdasági nagyüzemeknek 1200 hektárnál nagyobb területe nem lehet, vagyis a jogszabály miatt az azt meghaladó birtoktestek esetében a lejáró szerződéseket nem újíthatják meg.

Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítik az állattartó telepeket, hiszen 10-20 ezer sertést, vagy 600-1000 szarvasmarhát nem lehet ekkora területen megtermő takarmánnyal ellátni.

A megszűnő, vagy leépülő gazdaságok kénytelenek lesznek szélnek ereszteni dolgozóikat, a gyakran uniós támogatással vásárolt nagy értékű berendezései leértékelődnek, hiszen azokat adott birtoknagyságra számolva szerezték be.

"A törvénynek a társaságokat romboló ereje evidencia, de hogy ki műveli az agrárcégek elveszített területeit, azt ma még homály fedi" - figyelmeztetett Horváth Gábor.

Piacozó lézerfizikus és más visszásságok
Az MSZP azt követeli, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vizsgálja ki az elmúlt évek tanyafejlesztési programjainak eredményét, mert több támogatás odaítélése is megkérdőjelezhető.
Gőgös Zoltán, a szocialisták agrárpolitikusa hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: azután kezdett kutakodni, hogy az idei tanyaprogramban a legtöbb támogatást a budapesti belvárosi önkormányzat kapta a tanyasi termékek piacra jutásának elősegítésére. Az ellenzéki képviselő közölte: szintén idén 58 millió forintot nyert egy olyan Bács-Kiskun megyei piacszövetkezet, amelyet két nappal a pályázati határidő lejárta előtt jegyeztek be. A szövetkezet alapítója eredetileg lézerfizikus, és projektigazgatója egy kistérség-fejlesztési egyesületnek, amely szintén nyert 11 millió forintot a tanyaprogramon.
Gőgös közölte, 2011-ben jelentős összegű tanyafejlesztési támogatást kapott Fülöpháza egy baromfivágópont, egy tésztaüzem és egy önkormányzati bolt létrehozására. A település polgármestere Balogh József országgyűlési képviselő, akit azzal gyanúsít az ügyészség, hogy súlyosan bántalmazta élettársát. Az átadott épületek egyike teljesen üresen áll, az udvaron azonban egy trafik található, ami a polgármester nevelt fiáé. Hozzátette: a megyében másutt is előfordult, hogy dohánybolt nyílt egy eredetileg piacnak szánt épületben, így összeér a "trafik- és a tanyamutyi".
Gőgös Zoltán beszélt arról is, hogy a parlament már hétfőn éjszaka - tízórás időkeretben - megtárgyalja az új földtörvénnyel összefüggő, pénteken beterjesztett jogszabály-módosításokat. Szerinte a javaslat még hátrányosabb helyzetbe juttatja az állattartókat. (MTI)

A törvényhez ugyanis hiányoznak a végrehajtási rendeletek, így csak annyit tudni, hogy földművesnek egyebek mellett az számít, aki agrárvégzettséggel rendelkezik, de az már nincs tételesen felsorolva, mit tekint a törvényhozó annak.

A területi mezőgazdasági szervezetek - róluk sem derült ki eddig sok minden - dönthetnek a használatról, bérbeadásról, de egyelőre nem világos, milyen elvek alapján.

A későbbiekben előfordulhat, hogy egy agrárközgazdász bérbe vesz egy területet, talajművelés után beveti, majd egy valamikor megjelenő végrehajtási rendeletből megtudja, hogy ő mégsem számít földművesnek, és szedheti a sátorfáját.

A hatóságok a rendeletek megjelenéséig nem tudnak eljárni, ráadásul a későbbiekben az ombudsman a rendeletekben is találhat kivetni valót. Így jelentős területek maradhatnak parlagon a törvény hatályba lépése után.

Ez a földtulajdonost is hátrányosan érinti, hiszen amíg nem tisztázódik kinek és hogyan adhatja bérbe a birtokát, nincs bevétele a bérleti díjból.

Ha jövő májusban jár le a szerződése a tulajdonosnak, eladni sem lesz egyszerű, hiszen a helyi földbizottság kezében lesz a döntés.

"A kormány szabadpiaci földterületeket akar kihasítani a társaságok bérelt földjeiből, hogy a klientúrájának jutassa azokat, de a választások közelsége miatt nem meri, vagy nem tudja meghozni a szükséges egzakt szabályokat, nehogy valamelyik lehetséges szavazó csoportját magára haragítsa" - jegyezte meg Horváth Gábor.

A MOSZ az Alkotmánybírósághoz fordul, egyebek mellett a szabad vállalkozás jogának megsértése miatt, de ha szükséges, nemzetközi fórumoknál is panaszt tesz.

Szerző

Majdnem ezer milliárdos hiány - Így számolják jövőre Orbánék az országot

Publikálás dátuma
2013.11.25. 22:47
Fotó: Bielik István
Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága a jövő évi költségvetéshez hétfő este benyújtott módosító javaslatában meghatározta a végleges főösszegeket.

A bizottsági ülésre azt követően került sor, hogy az Országgyűlés szavazott a módosító javaslatokról. Eszerint a bevételi főösszeg 15 983 668,7 millió, a kiadási főösszeg 16 968 306,1 millió, míg a hiány 984 637,4 millió forint lesz. A kormány által benyújtott eredeti főösszegek a következők voltak: a bevétel 15 958 373,5 millió, a kiadás 16 883 126,9 millió, a hiány pedig 924 753,4 millió forint.

Az új bevételi és kiadási főösszegeken belül a nyugdíj alap bevételi és kiadási főösszege egyaránt 2 964 608,2 millió forint, az egészségbiztosítási alap bevételi és kiadási főösszege pedig egyaránt 1 884 177,5 millió forint. A két alap költségvetése tehát nullszaldós.

A bizottság ülésén Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára kifejtette, hogy a költségvetés kormány általi benyújtása óta olyan makrogazdasági adatok láttak napvilágot, amelyek megerősítették annak megalapozottságát.

Ezért lehetett az önkormányzatok adósságát egészében konszolidálni 60 milliárd forintból. Ezzel az összeggel ugyan nő a hiány, viszont a helyi önkormányzatok bevétele ugyanennyivel növekszik. Így az uniós szabályok szerint az államháztartás hiánya változatlanul 2,9 százalékon marad.

A másik nagyobb megemelt kiadás a főváros kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladatainak támogatása. Ez 10 milliárdról 24 milliárd forintra emelkedik. A 14 milliárdos többlet forrása az áfabevételek azonos mértékű növelése. A helyettes államtitkár a többlet áfabevételt reálisnak nevezte.

A bizottság kormánypárti többséggel, 2 jobbikos és egy független ellenszavazattal támogatta a főösszegek plénum elé terjesztését. Az MSZP-s képviselők nem voltak jelen a bizottság ülésén.

Szerző

Újabb adóellenőr beszélt a csalásokról

Publikálás dátuma
2013.11.25. 12:48

Az atlatszo.hu-nak nyilatkozó adóellenőr névtelenséget kért, ő is azt állítja hogy akadályozták, ellehetetlenítették a munkáját, azért hagyta ott az adóhivatalt. Ahogy korábban Horváth András, az újabb adóellenőr beszélt arról, hogy a NAV-on belüli szervezeti változások jelentősen gyengítették a hivatal ellenőrzési képességét, elsősorban a kiemelt adózók vonatkozásában. 

Horváth András állításának egyik alapeleme ugyanis az volt, hogy a hálózatos áfacsalások legfőbb haszonélvezői a kiskereskedelmi láncok – márpedig ezek a cégek egytől-egyig kiemelt adózók.

A nagyobb jelentőségű ügyekben, így a hálózatos áfacsalási ügyekben is 2007-től kezdődően a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága (KÜIG) járt el. Ha a KÜIG valamelyik revizorának kiemelt adózóval kapcsolatos tennivalója volt, akkor hivatali eljárásrend szerint a NAV elnökétől kellett engedélyt kérnie, hogy az ellenőrzést kiterjeszthesse egy másik igazgatóság, például a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának (KAIG) ügyfelére. Ezt a hivatali bikkfanyelv kapcsolódó vizsgálatnak nevezi. A szolgálati út tehát a két igazgatóság közös felettes szervén, a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságán keresztül vezetett a NAV elnökéhez.

Az atlatszo.hu forrásai szerint ilyen, a NAV elnökéhez címzett, a kapcsolódó vizsgálat lefolytatására irányuló, korábban merőben formális, bürokratikus aktusként kezelt kérelmek tucatjai akadtak el 2010 után a Főigazgatóságon. N. úr szerint ezek a dokumentumok ma is fellelhetők a NAV irattárában – ezek nyilván nem publikus iratok, de egy ügyészségi vagy parlamenti vizsgálat során bizonyító erejűek lehetnek a leállított adóvizsgálatokról szóló állítások igazságtartalmával kapcsolatban.

Szerző