A vidékfejlesztési miniszterhez fordult Székely László, az alapvető jogok biztosa, hogy nyújtson be módosító javaslatot a földforgalmi törvényhez, hogy az legalább az "alaptörvénynek" megfeleljen.
A jogszabály elfogadása ellen több szervezet is tiltakozott, s Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkára a végszavazás után szakított a Fidesz-frakcióval.
A földbizottságok nem köteles indokolni a döntését és az ellen fellebbezni nem lehet, s ez is nehezen egyeztethető össze a jogállamisággal.
Az is furcsa, ha a földbizottság nem hajlandó dönteni, akkor a területi mezőgazdasági szervezetnek azt elutasításként kell értelmeznie.
Igaz, még azt sem tudni, hogyan jöhetnek létre ezek a bizottságok, csak az ismert, hogy a faluban lévő gazdálkodókból kell összeállítani.
A működési szabályokról semmi konkrétum nem ismert. A föld forgalmazás leszűkítése a földművesekre, mintegy 2 millió földtulajdonos vagyonát értékeli le úgy, hogy nem rendelkezhet szabadon a tulajdonával.
Szabó Rebeka, az Együtt-PM országgyűlési képviselője a Népszavának elmondta, szerinte is aggályos, hogy nem jelent még meg a földbizottságokról a földbizottságokkal kapcsolatos végrehajtási rendelet.
A szakpolitikus a földforgalmi törvényt botrányosnak nevezte, és az agráriumot érintő törvénykezés gyakorlatáról elmondta, jószerivel arra sincs ideje a képviselőknek, hogy elolvassák az akár 70 oldalas jogszabálytervezetet, úgy kell szavazniuk.
Az ellenzéki politikus lapunknak elmondta, amíg az új jogszabály nem lép érvénybe, a jelenleg hatályos törvény alapján lehet bérelni, illetve adni-venni a termőföldet.
A szocialisták üdvözölték Székely Lászlónak, az alapvető jogok biztosának november 20-ai jelentését, és azt, hogy abban Fazekas Sándorhoz fordult, a jogsértő paragrafusok miatt.
Az MSZP azonban tovább mentek, s közleményükben felszólították az agrárminisztert, hogy a magyar mezőgazdaság érdekében mielőbb tegyen eleget a felszólításnak!
"Amennyiben ez nem történik meg, arra kérjük az ombudsmant, forduljon az Alkotmánybírósághoz" - áll a párt közleményében.
Hangsúlyozták, "a biztos szerint a majd' három hét múlva hatályba lépő szabályozás egyes elemei nem felelnek meg az Alaptörvénybe foglalt tisztességes eljáráshoz és a hatósági ügyek tisztességes intézéséhez fűződő jogoknak.
A termőföldre vonatkozó adásvételi szerződések esetében ugyanis a jelentés szerint a demokratikus legitimációval nem rendelkező helyi földbizottság hozhat - objektív szempontokat nem tartalmazó - döntést".
Az MSZP szerint a Fidesz földtörvénye súlyosan veszélyezteti a hazai mezőgazdasági termelést, az állattenyésztést és a magyar élelmiszeripart. A kiszámíthatatlan jogi szabályozás kisemmiz kétmillió földtulajdonost és munkahelyek tízezreit szünteti meg.
Az MSZP úgy véli, a bizonytalanság helyett éppen hogy védelem szükséges a mintegy 100 ezer mezőgazdasági munkavállalónak, és kiszámítható feltételek az egyéni, és a családi gazdálkodók, a társas kis- és közepes vállalkozásoknak, valamint a legnagyobb állatállományt gondozó nagyüzemek működéséhez.
A védelem és a kiszámíthatóság rá is férne az agrártársaságokra - állította a Népszavának Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára.
A földforgalmi törvény december közepén elsőként hatályba lépő passzusai az agráriumnak éppen ezeket a szereplőit érintik leginkább.
A törvény értelmében a mezőgazdasági nagyüzemeknek 1200 hektárnál nagyobb területe nem lehet, vagyis a jogszabály miatt az azt meghaladó birtoktestek esetében a lejáró szerződéseket nem újíthatják meg.
Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítik az állattartó telepeket, hiszen 10-20 ezer sertést, vagy 600-1000 szarvasmarhát nem lehet ekkora területen megtermő takarmánnyal ellátni.
A megszűnő, vagy leépülő gazdaságok kénytelenek lesznek szélnek ereszteni dolgozóikat, a gyakran uniós támogatással vásárolt nagy értékű berendezései leértékelődnek, hiszen azokat adott birtoknagyságra számolva szerezték be.
"A törvénynek a társaságokat romboló ereje evidencia, de hogy ki műveli az agrárcégek elveszített területeit, azt ma még homály fedi" - figyelmeztetett Horváth Gábor.
Gőgös Zoltán, a szocialisták agrárpolitikusa hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: azután kezdett kutakodni, hogy az idei tanyaprogramban a legtöbb támogatást a budapesti belvárosi önkormányzat kapta a tanyasi termékek piacra jutásának elősegítésére. Az ellenzéki képviselő közölte: szintén idén 58 millió forintot nyert egy olyan Bács-Kiskun megyei piacszövetkezet, amelyet két nappal a pályázati határidő lejárta előtt jegyeztek be. A szövetkezet alapítója eredetileg lézerfizikus, és projektigazgatója egy kistérség-fejlesztési egyesületnek, amely szintén nyert 11 millió forintot a tanyaprogramon.
Gőgös közölte, 2011-ben jelentős összegű tanyafejlesztési támogatást kapott Fülöpháza egy baromfivágópont, egy tésztaüzem és egy önkormányzati bolt létrehozására. A település polgármestere Balogh József országgyűlési képviselő, akit azzal gyanúsít az ügyészség, hogy súlyosan bántalmazta élettársát. Az átadott épületek egyike teljesen üresen áll, az udvaron azonban egy trafik található, ami a polgármester nevelt fiáé. Hozzátette: a megyében másutt is előfordult, hogy dohánybolt nyílt egy eredetileg piacnak szánt épületben, így összeér a "trafik- és a tanyamutyi".
Gőgös Zoltán beszélt arról is, hogy a parlament már hétfőn éjszaka - tízórás időkeretben - megtárgyalja az új földtörvénnyel összefüggő, pénteken beterjesztett jogszabály-módosításokat. Szerinte a javaslat még hátrányosabb helyzetbe juttatja az állattartókat. (MTI)
A törvényhez ugyanis hiányoznak a végrehajtási rendeletek, így csak annyit tudni, hogy földművesnek egyebek mellett az számít, aki agrárvégzettséggel rendelkezik, de az már nincs tételesen felsorolva, mit tekint a törvényhozó annak.
A területi mezőgazdasági szervezetek - róluk sem derült ki eddig sok minden - dönthetnek a használatról, bérbeadásról, de egyelőre nem világos, milyen elvek alapján.
A későbbiekben előfordulhat, hogy egy agrárközgazdász bérbe vesz egy területet, talajművelés után beveti, majd egy valamikor megjelenő végrehajtási rendeletből megtudja, hogy ő mégsem számít földművesnek, és szedheti a sátorfáját.
A hatóságok a rendeletek megjelenéséig nem tudnak eljárni, ráadásul a későbbiekben az ombudsman a rendeletekben is találhat kivetni valót. Így jelentős területek maradhatnak parlagon a törvény hatályba lépése után.
Ez a földtulajdonost is hátrányosan érinti, hiszen amíg nem tisztázódik kinek és hogyan adhatja bérbe a birtokát, nincs bevétele a bérleti díjból.
Ha jövő májusban jár le a szerződése a tulajdonosnak, eladni sem lesz egyszerű, hiszen a helyi földbizottság kezében lesz a döntés.
"A kormány szabadpiaci földterületeket akar kihasítani a társaságok bérelt földjeiből, hogy a klientúrájának jutassa azokat, de a választások közelsége miatt nem meri, vagy nem tudja meghozni a szükséges egzakt szabályokat, nehogy valamelyik lehetséges szavazó csoportját magára haragítsa" - jegyezte meg Horváth Gábor.
A MOSZ az Alkotmánybírósághoz fordul, egyebek mellett a szabad vállalkozás jogának megsértése miatt, de ha szükséges, nemzetközi fórumoknál is panaszt tesz.
