Devizahitelek: Ki nyer ma? Aki kérdez, a Kúria

Publikálás dátuma
2013.11.26. 06:25
A jogegységi döntés zárt ajtók mögött születhet meg december 16-án FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Hét kérdést tett fel a Kúria, melyek megszabják a készülő jogegységi határozat kereteit. Arra kaphatunk választ többek között, hogy devizakölcsön vagy forint kölcsön a devizahitel, uzsora-e a devizahitel, jóerkölcsbe ütközik-e a konstrukció illetve hogy mi történik, ha egy szerződés érvénytelen.

Hét elvi kérdésben foglalhat állást december 16-án a Kúria jogegységi tanácsa. A kérdéseket tartalmazó jogegységi javaslatot Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője jegyzi.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter tegnap találkozott a Kúria elnökével, Darák Péterrel. Ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök utasította Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügy minisztert, hogy konzultáljon a Kúriával.

A miniszterelnök kifejtette, hogy szerinte a devizahitelek ügyében született ellentmondásos bírósági ítéletek miatt jogegységi határozatra van szükség.

Igazodási pontokra vár a kormány

Olyan állásfoglalást várunk a Kúriától, amely nem bővelkedik dodonai megfogalmazásokban, és nem többféle értelmezésre ad módot, hanem világos és egyértelmű irányokat jelöl ki a devizahitelek magyarországi problémáinak kezelésére - mondta a közszolgálati rádiónak a Dél-Koreában tartózkodó nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály szerint mindenképpen biztató előrelépés, hogy a Kúria megfogalmazta azokat a kereteket, amelyeken belül megpróbálja a devizahitelesek ügyét rendezni, és megpróbál olyan igazodási pontokat kijelölni, amelyeken keresztül a kormány is érdemben tud lépéseket tenni a devizahitesek megsegítésére.

Természetesen a részletek is nagyon fontosak Varga szerint és nagyon bízik benne, hogy a Kúria olyan döntést hoz ebben a hét pontban, amely használható lesz a kormány számára is.

A Kúria az elmúlt hetekben az alsó fokú bíróságoktól kért adatokat a folyamatban lévő perek számáról, és beszerezte az eddig jogerősen lezárult ügyekben hozott ítéleteket, illetve elemezte az azokban felmerülő többrétegű és összetett jogi problémákat.

Az OTP Bank főosztályvezetője, Korba Szabolcs nemrég egy konferencián 60 jogerősen befejezett perről beszélt, melyek közül információi szerint 6-ot nyertek az ügyfelek. A hitelsikerek.hu weboldal ennél több, 18 jogerős, devizahiteles által nyert perről tud.

A devizaadósokat képviselő civilek azt a kérdést teszik fel a leggyakrabban: volt-e deviza a kölcsönök mögött? Van olyan álláspont, amely szerint a devizahitel nem is devizahitel, hiszen az ügyfél forintban kapta meg.

Ezt közgazdászok, bankszakemberek többször cáfolták. Rendszeresen titulálják a közbeszédben egyszerű uzsorának a devizahiteleket, amiért az árfolyamkockázatot teljes egészében az adósnak kell állnia - a Kúria most azt is tisztázhatja, uzsora-e a devizahitel.

Lázár János egyenesen az ország legnagyobb uzsorásának nevezte Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját - bár elképzelhető, hogy nem csak a devizahitelek miatt.

A szerződések tisztességtelenségével kapcsolatban a Kúria eddig nem hozott döntést, az erről szóló pert előzetes döntéshozatali eljárásra továbbította az Európai Bíróságra, ennek tárgyalása december 5-én kezdődik.

Helyreállítható-e az eredeti állapot

A perekkel kapcsolatban a legnagyobb kérdés, hogy mi a szerződés semmisségének jogkövetkezménye. Az adósok többnyire abban reménykednek, hogy az eredeti állapotot kell helyreállítani, s így az eredetileg forintban megkapott összeget kell kifizetniük a banknak.

Ebben az esetben a tartozás azonnal és egy összegben lenne esedékes. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának elnöke a közszolgálati televíziónak korábban kifejtette: ebben az esetben a folyósított devizaösszeget kellene kifizetnie az adósnak, vagyis mai árfolyamon rendezni a hitelt.

Jogegység kontra bírói függetlenség

Miután Magyarországon nincs precedensjog, a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Kúria feladata. Erre hivatkozva a legfelsőbb bírói fórum jogegységi határozatokat hozhat, kollégiumi véleményeket fogadhat el, és elvi bírósági határozatokat tehet közzé.

Mindez azt jelenti, hogy a Kúria aktívan befolyásolhatja, hogy milyen ítéletek szülessenek az alsóbb fokú bíróságokon.

Ennek alapját maga az alaptörvény teremti meg, hiszen abban az áll: a Kúria "a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz".

Ugyanez szerepelt a korábbi alkotmányban is, amely az akkori Legfelsőbb Bíróság e jogkörét tartalmazta. Mindezt sokan, köztük Polt Péter korábbi és mai legfőbb ügyész is többször bírálta korábban, ráadásul az Európai Unió is kritizálta a bírói mérlegelés csorbítása miatt.

Ám az Alkotmánybíróság néhány éve nem találta a bírák ítélkezési szabadságához fűződő jogba ütközőnek, hogy "a joggyakorlat továbbfejlesztése" vagy "az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása" érdekében jogegységi határozatok szülessenek, persze szigorúan "elvi" kérdésekben, ami azt jelenti, hogy sohasem konkrét ügyekben.

A lapunknak korábban nyilatkozó Darák Péter szerint az eljárás azért nem sérti a bírák függetlenségét, mert "nem vonja el az ügyet az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírótól".

A Kúria elnöke úgy fogalmazott: "a jogegységi tanács nem az eljáró bíró helyett dönt, hanem a korábban megszületett döntések közötti esetleges ellentmondást próbálja meg jogértelmezéssel feloldani."

Jogegységi eljárás indítványozására a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese, valamint esetenként az ítélőtáblák elnökei, a Kúria jogegységi tanácsai, illetve a legfőbb ügyész jogosultak.

Magyarán: sem a kormányfő, sem az igazságügyért felelős miniszter nem kérheti jogegységi eljárás, vagy vizsgálat lefolytatását a főbírótól, sőt, a parlament hosszas huzavona után módosította az idevágó törvényt azért is, hogy még az Országos Bírósági Hivatal elnöke se kezdeményezhessen ilyen eljárást.

Az idevágó jogszabály alapján egy jogegységesítési indítványt az illetékes, 5 vagy 7 tagú szakági tanács vizsgál ki - a Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági, valamint munkaügyi-közigazgatási jogegységi tanács működik -, egy vagy több ülésen megvitatják azt, majd pedig - valamennyi tag jelenléte mellett egyszerű szótöbbséggel - határozatot hoznak.

Ezt a határozatot vagy a határozathozatalt mellőző végzést a Magyar Közlönyben és a bírósági honlapon kell közzétenni, a bíróságokra pedig ekkortól kötelező is a döntés.

A Kúria kérdései

Mi a devizaalapú kölcsön tartalma (a devizaalapú kölcsön devizakölcsön vagy forintkölcsön-e)?

A devizaalapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)?

A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?

Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?

Amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?

Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?

Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható, és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?

Nyilatkozatpárbaj a kormány és a Kúria között

Wellmann György (a Kúria polgári jogi kollégiumának vezetője): A devizahitel-konstrukció tisztességtelenségének vizsgálatával kapcsolatban a Kúria már korábban előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságon (2013. 07. 04.)

Orbán Viktor: Van itt azért egy probléma, és valakinek azért szembe kellene ezzel nézni. A kormány a maga részéről kétszer is szembenézett, sőt háromszor. Most az igazságszolgáltatásnál nem ezt látom. Van itt egy alapvető jogi kérdés, amit nem a kormánynak kellene megválaszolnia, hanem az igazságszolgáltatásnak. Ez pedig úgy hangzik, hogy akkor a devizahitelek hibás termékek voltak-e, vagy nem. (2013. 07. 05. Kossuth Rádió)

Orbán Viktor: Mi azt a döntést hoztuk, hogy Varga Mihály gazdasági miniszter oldja meg, hogy tűnjenek el a magyar pénzügyi rendszerből a devizaalapú lakáshitelek. (2013. 07. 27. Kossuth Rádió)

Orbán Viktor: Ezt a szituációt erkölcsi szempontból a bankok kötelessége lenne megoldani. Az történt, hogy a bankok olyan szerződéseket kötöttek az ügyfeleikkel - szerintem rosszhiszeműen -, (…) hogyha baj következne be, (…) az ebből fakadó összes kockázat és összes baj az emberekre hárul, a bankok továbbra is garantáltan hozzájutnak a profitjukhoz. Ez rosszhiszeműség, ez nem fair, ez nem méltányos. (2013. 09. 06. Kossuth Rádió)

Rogán Antal: Azt szeretnénk, ha a Kúria jogegységi döntést hozna a devizahitelesek ügyében. (2013. 11. 04.)

A Kúria közleménye: A várhatóan meghozandó jogegységi határozat a devizahitelekkel összefüggő perekben is tapasztalt eljárásjogi kérdéseket taglal. Nem felelhet meg annak az elvárásnak, hogy a devizahiteles problematikát teljes egészében tisztázza mind a kormányzati szervek, mind az érintett devizahitelesek, mind a közvélemény számára. (2013. 11.06.)

Wellmann György: A jogi helyzet tiszta, legfeljebb részletekben vannak véleménykülönbségek a bírák közt. A devizaalapú hitelek alapvetően társadalmi problémát jelentenek, nem pedig jogi és banki természetű gondot. (2013. 11. 07.)

Orbán Viktor: Arra kell sarkalnunk az igazságszolgáltatás vezetőit, elsősorban a Kúriát, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet ezen a területen, ezt jogegységi döntésnek nevezik a mi szakmánkban, tehát hozzanak egy olyan állásfoglalást, ami után a bírók az azonos tényállásokat azonos módon fogják megítélni, és azonos ítéletek születhetnek. (2013. 11. 08. Kossuth Rádió)

Orbán Viktor: Tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük - mint a józan erkölcsi érzék diktálná - az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget. A másik lényeges kérdés, amelyben a kormány gyors állásfoglalást vár, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adósnak kedvezőtlenül módosítani a kamatot. (2013. 11. 22., Kossuth Rádió)

Szerző

Az egykulcsos adó megbukott

Publikálás dátuma
2013.11.26. 06:23
Mesterházy Attila FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Gazdaságilag és társadalmilag is káros az egykulcsos adó Magyarország számára - jelentette ki tegnap napirend előtt Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője a  Századvég tanulmányából idézett, amelyik a kutató intézetet a politikus szerint igazán nem lehet baloldalinak nevezni.

"Propaganda és valóság" című felsztólalásában Mestreházy felidézte: 2010 októberi miniszteri expozéjában Matolcsy György azzal érvelt az egykulcsos adó bevezetése mellett, hogy a rendszer családbarát, ösztönzi a gyermekvállalást, arányos és igazságos, illetve segíti a belső fogyasztást.

Hozzátette: a szocialisták már akkor elmondták, hogy ez az adó káros és meg fog bukni, érveiket azonban akkor lesöpörték és csak az ellenzék "szokásos kukacoskodásának" nevezték.

Most azonban a Századvég kutatója mondta ki: az egykulcsos adó következtében a legkevesebbet kereső 2,5 millió munkavállaló adója átlagosan 75 ezer forinttal nőtt, az alsó héttized adóterhelése 130 milliárd forinttal emelkedett, míg a leggazdagabb 10 százaléké 500 milliárd forinttal lett kevesebb.

A tanulmány szerint az adóteher-csökkenés 74 százaléka a gyermektelen leggazdagabbak zsebébe került.

A szocialista politikus szerint a belső fogyasztást sem ösztönzi az egykulcsos rendszer és a költségvetés bevételi oldalán is 450 milliárddal kevesebb bevételt hozott; ez utóbbi miatt pedig újabb adókat kellett kivetni és meg kellett nyirbálni a szociális és jóléti kiadásokat, pénzt elvonni az egészségügytől, az oktatástól.

Mindezt súlyosbítaná a 9 százalékos adóra tett miniszterelnöki utalás - folytatta Mesterházy, aki szerint az egykulcsos adó gazdaságilag és társadalmilag is megbukott.

Ezt az adórendszert ki kell vezetni és egy igazságos, többkulcsos adórendszert kell bevezetni, amelyben a gazdagok több terhet vállalnak - hangsúlyozta az MSZP elnöke.

Nem a társadalmi egyenlőtlenség megoldása a személyi-jövedelemadó feladata - reagált erre a kormány nevében Cséfalvay Zoltán.

Az államtitkár kijelentette: "Mindenki fizessen adót", majd kifejtette, hogy a szocialista kormányok idején másfélmillió dolgozó lényegében mentes volt az adózástól, ami Cséfalvay szerint megengedhetetlen.

Kijelentette: ez az adórendszer igazságos, ugyanakkor nem bünteti azt, ha valaki előrelép, mert az államtitkár szerint az MSZP és szövetségese, Bajnai Gordon megadóztatná az átlagbért is, amivel például azt a többletjövedelmet venné el a pedagógusoktól, amelyet a jelenlegi kormánynak köszönhetően kaptak.

Szerző
Frissítve: 2013.11.25. 21:44

A rezsicsökkentés alaposan feldúlja a társasházak életét

Publikálás dátuma
2013.11.26. 06:21
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
A kormányzat a legújabb rezsicsökkentési törvényjavaslatával beavatkozik a társasházak gazdálkodásába és olyan többletfeladatot ró a közös képviselőkre, amelynek az elvégzéséért a kormány nem ad ellenszolgáltatást. Ugyanakkor a fogyasztóvédelmi hatóság alá rendeli a közös képviselőket, akik választott tisztséget töltenek be, így jogi szempontból csak a lakóknak tartoznak elszámolással - nyilatkozta lapunknak Kaplonyi György.

A Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének az elnöke ezt annak kapcsán mondta el, hogy pénteken Németh Szilárd a Fidesz rezsicsökkentési biztosa több törvény módosítását kezdeményezte a közüzemi díjak mérséklésének a kiterjesztése céljából.

Németh közölte, javaslatot tett a lakószövetkezeti és a társasházi törvény módosítására annak érdekében, hogy a villamos energia ellátásról szóló törvény is adjon lehetőséget "a közös helyiségek egyetemes szolgáltatására".

"A közös költségeket ismét faragni fogjuk" - fogalmazott Németh Szilárd, hozzátéve: kezdeményezésének húsz százalékos csökkenést kell eredményeznie a lakószövetkezeti és a társasházi lakásokban.

Elmondta, a javaslat tájékoztatási kötelezettséget is előír. A közös költségeknél is ki kell mutatni a rezsicsökkentés adatait. A javaslat szerint a hirdetményt minden év február 15-ig közzé kell tenni.

Az indítvány az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra is vonatkozik - jegyezte meg Németh Szilárd, majd úgy fogalmazott: "a rezsicsökkentés nem az önkormányzatot (...) érinti, hanem a családokat".

Németh Szilárd elmondta, a törvényjavaslatban definiálják a rezsicsökkentést, eszerint "rezsicsökkentés alatt a közszolgáltatások végfogyasztói árának jogszabály alapján megvalósult csökkentését kell érteni".

Kaplonyi György hangsúlyozta: a társasházak éves költségvetést készítenek, amelyre általában a lehető legnagyobb takarékosság a jellemző.

A házak kezelői évente elszámolnak a lakókkal, s az esetleges többlet megtakarítások felhasználásáról pedig a tulajdonosok döntenek.

Ez igaz az energiaköltségekre is. A hozzávetőleg 1,2 millió társasház jelentős hányada az úgynevezett egyetemes szolgáltatójától vásárolja a fölgázt, illetve az áramot.

Az ilyen ingatlanokban élők pedig már ma is részesülnek a rezsicsökkentésből a közös helységek esetében is. Más épületek gazdái viszont még korábban úgy döntöttek, hogy -  többnyire valamilyen árkedvezmény fejében - kilépnek a szabadpiacra, nekik viszont nem jár a mostani díjcsökkentés.

Ezek a tulajdonosok azonban meghatározott feltételek teljesítése esetén visszatérhetnek az egytetemes szolgáltatókhoz.

Maguk a társasházak azonban miután gazdasági szervezetek, nem kapják meg a lakosságnak járó árkedvezményeket, a kormányzat feltehetően ezen szándékozik változtatni.

Ám a változtatások részletei ma még nem ismertek. Félő azonban, hogy a rezsicsökkentési intézkedések beviszik a politikát a társasházi közgyűlésekre, ami nem lenne szerencsés, mivel politikai viták megzavarnák a lakóközösségek életét.

Szerző