Fogyasztóvédelem: hibás az eladásra kínált hajszárítók kétharmada

Az elmúlt egy évben ellenőrzött hajszárítók kétharmadánál talált súlyos hibát a fogyasztóvédelem, a nem megfelelő termékeket kivonják a forgalomból   - tájékoztatta kedden a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) az MTI-t.

A laboratóriumi vizsgálatok során 10 féle termékből hét bizonyult balesetveszélyesnek. A nem megfelelő védelem miatt a készülékek egy részénél a burkolat meglágyulva deformálódott, kigyulladt és sok esetben csak poroltóval volt megelőzhető, hogy sűrű, mérgező füst kíséretében elégjen - közölte az NFH.

A hatóság elrendelte, hogy a nem biztonságos hajszárítókat vonják ki a forgalomból. A tájékoztatás szerint sok készülék esetében tapasztaltak gyenge hővédelmet, illetve voltak olyan hajszárítók is, amelyekbe egyáltalán nem építettek be erre szolgáló alkatrészeket. Ezért ezek burkolata a túlzott hő hatására deformálódik, elolvad és meg is gyulladhat.

Sok esetben az elektromos vezetékezés és a szerkezeti kialakítás is eltért a jogszabályokban előírtaktól, és olyan hajszárító is volt, amely a feltüntetett 1800 wattos teljesítménynek még a felét sem produkálta - közölte a fogyasztóvédelem.

Szerző

Elfogadta a parlament a jövő évi főösszegeket

Elfogadta az Országgyűlés kedden a jövő évi költségvetés főösszegeit: a büdzsé 15 983 milliárd 668,7 millió forint bevétellel és 16 968 milliárd 306,1 millió forint kiadással számol. A hiány így 984 milliárd 637,4 millió forint, a GDP 2,9 százaléka.

A bevételi főösszeg 25 milliárd forinttal, a kiadási pedig 85 milliárd forinttal több a kormány eredeti javaslatánál, a hiány így 60 milliárd forinttal lett nagyobb. A parlament hétfőn döntött arról, hogy 60 milliárd forinttal növeli az önkormányzatok adósságrendezésére biztosított összeget, és bár ezzel nő a hiány, a helyi önkormányzatok bevétele ugyanennyivel emelkedik. Így az uniós szabályok szerint az államháztartás hiánya változatlanul 2,9 százalék.

A főösszegeket az Országgyűlés 219 igen szavazattal, 30 nem ellenében fogadta el. A kormánypártiak mellett a független Balogh József támogatta a sarokszámok jóváhagyását. Nemmel az MSZP és a Jobbik jelenlévő képviselői mellett a független Ángyán József és Szili Katalin voksolt. LMP-s politikusok nem vettek részt a szavazásban, ahogy a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért független képviselői sem.

A parlament költségvetési bizottsága - miután a Ház döntött a fejezetek közötti átcsoportosításokat kezdeményező módosító indítványokról - hétfő este készítette el a főösszegekről szóló javaslatát. Az előterjesztés a Nyugdíjbiztosítási Alap 2014-es bevételi és kiadási főösszegét egyaránt 2964 milliárd 608,2 millió forintban, az Egészségbiztosítási Alap bevételi és kiadási főösszegét pedig 1884 milliárd 177,5 millió forintban állapította meg.

 A kormány szeptember végén nyújtotta be jövő évi költségvetési törvényjavaslatát, amelyben a 2,9 százalékos államháztartási hiány mellett 2 százalék körüli növekedéssel és 2,4 százalékos inflációval számolnak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter októberi expozéjában azt hangsúlyozta, hogy a 2014-es büdzsé megkönnyíti az emberek mindennapi életét, tervezéskor a kormány fő szempontja a pénzügyi stabilitás megőrzése és a családok terheinek csökkentése volt. A kormány gazdaságpolitikai alapelvei változatlanok, ezért a gazdasági élet szereplőinek nem kell adó- vagy járulékemelésre készülniük - közölte.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke az általános vitában azt mondta, a költségvetési javaslat feszített, gazdasági fordulatra épít, erősen kitett a nemzetközi gazdaságban bekövetkező, nem várt eseményeknek. Hozzátette: ezt ellensúlyozhatja a növekedési hitelprogram teljes kihasználásával keletkező pótlólagos költségvetési hatás.

 A fejezetek közötti módosításokról hétfőn szavazott a Ház. Ezek közül csak a költségvetési bizottság indítványait támogatta a kormánytöbbség.  Az elfogadott változtatások között a legnagyobb tétel az említett önkormányzati adósságrendezésre biztosított plusz 60 milliárd forint volt. Az indoklás szerint ebből kisebb összegű, illetve jellegük miatt nem átvállalható ügyletek előtörlesztését támogatja az állam.

További jelentős módosítás, hogy az eredetileg tervezett 10 helyett 24 milliárd forintot szavaztak meg a központi költségvetésből a fővárosi közösségi közlekedésnek. Ehhez megemelték a tervezett áfabevétel összegét. 

Az Országgyűlés egyetlen szavazásra kért ellenzéki módosító javaslatot sem támogatott.  A főösszegek elfogadása után a képviselők már csak fejezeteken belüli átcsoportosításokat kezdeményezhetnek. Ennek érdekében a részletes vitát újból megnyitották és jövő hétre elnapolták.

Szerző
Témák
költségvetés

Varga: az államosítás nem tervgazdaság, hanem korrekció

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel közölt interjút a keddi számában "A nemzeti érdekek erősebb képviseletére van felhatalmazásunk" címmel.

A lap összefoglalója szerint a miniszter a védelmébe vette, hogy a nemzeti konzervatív kormány beavatkozik a magángazdaság folyamataiba. Azt mondta, az államosítás nem visszalépés a tervgazdaságba, hanem korrekció.

Varga Mihály az interjúban humanitárius katasztrófának nevezte a devizahitelezésből fakadó gondokat. Hangsúlyozta: a szerződések megkötése óta keletkezett terheket egyharmad-egyharmad arányban kell viselniük az adósoknak, a bankoknak és az államnak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjával kapcsolatban kiemelte: a válság újszerű válaszokat követel. Hozzátette: "szükségesnek tartom, hogy az MNB intézkedései szabályozottan és ellenőrzötten menjenek végbe".

Arra a kérdésre, hogy miért esett vissza Magyarország versenyképessége régiós összevetésben, a miniszter azt mondta, hogy nyolc évig rossz irányba haladtak a folyamatok, és meglepő lett volna, ha sikerül három év alatt visszatalálni a helyes útra. "A felgyülemlett problémákat nem lehet egy kormányzati ciklus alatt megoldani" - mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy a kormány megtett mindent, amit három év alatt tenni lehetett.

Az eredmények között említette, hogy a GDP-arányos államadósság 85,3 százalékról a 80 százalék körüli szintre csökkent, az államháztartási hiány pedig évek óta 3 százalék alatt van. Az Európai Bizottság megszüntette a túlzott mértékű hiány miatt indított eljárást, és az államadósság 2015-ig csökkenő pályán marad - mondta a miniszter. Versenyelőnyként értékelte a politikai stabilitást és a kétharmados parlamenti többség biztosította cselekvőképességet is.

Arra a kérdésre, hogy a kormány mit tesz a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzéséért, elmondta, hogy valóban vannak példák a bizalom megrendülésére, de azt is látni kell, hogy a német autóipar több beruházást hajtott végre Magyarországon, mint Kínában, és csak az utóbbi két hónapban 6-7 új beruházást és kapacitásbővítést jelentettek be nagy külföldi cégek.

Arra a kérdésre, hogy korrekt eljárás-e sikerként elkönyvelni a külföldön dolgozók és a közmunkások számának emelkedését, kifejtette, hogy 2010 óta 230 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, így az évi 100 ezer új munkahely megteremtése reális célkitűzés. A kivándorlással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a külföldön dolgozók tavaly 1,7 milliárd eurót utaltak haza.

Arra a felvetésre, hogy a stratégiai ágazatokban végrehajtott államosítások visszatérést jelentenek a tervgazdaságba, Varga Mihály a hamburgi áramhálózat államosításának példáját említette, és hangsúlyozta, hogy a német nagyvárosban és máshol is hasonló folyamatok zajlanak bizonyos szolgáltatások esetében. Az 1947-es államosításokkal ellentétben a folyamat az önkéntességen alapul - tette hozzá. Az államosítások okáról szólva elmondta, hogy a budapesti vízellátás privatizációja után a szolgáltató adósságállománya nőtt, a szolgáltatás ára pedig gyorsan emelkedett, színvonala csökkent. Az ilyen esetek indokolják az állami közbelépést, és azt, hogy bizonyos szolgáltatásokat nem engednek át a privát haszonszerzésnek - mondta Varga Mihály.

Arra a felvetésre, hogy a kormány az utóbbi években többször összeütközésbe került az Európai Bizottsággal, pedig Magyarország a legnagyobb haszonélvezője az uniós támogatásoknak, Varga Mihály kifejtette: a magyar kormány arra kapott mandátumot a választóktól, hogy erőteljesebben képviselje a nemzeti érdekeket, így a kormány minden esetben a nemzeti szuverenitás fontossága mellett áll ki. Ezzel azonban a magyar kormány nincs egyedül az EU-ban, azt pedig, hogy "helyesen cselekedtünk-e, majd megmutatják a tavaszi választások" - mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Szerző