- Megmentette az egészségügyet a Fidesz?
- Nemhogy nem mentette meg, hanem soha nem látott adósságspirálba taszította. Elérte a 120 milliárd forintot a kórházak adósságállománya, ehhez képest most 33 milliárdot osztottak szét konszolidáció címén, méghozzá szigorúan politikai megfontolások alapján. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) működése tragikus, a sorozatos pénzkivonások miatt az esetkocsik nem vonulnak ki, betegek halnak meg. A gyógyszerkassza szűkítésének eredményeként, csak hogy egy példát mondjak, ma feleannyi daganatos beteget látnak el, mint korábban. Ez kegyetlenség. Eközben kórházi ágyak és osztályok szűntek meg, a területi ellátási kötelezettségek átalakítása miatt a betegeknek sokkal messzebbre kell utazniuk az ellátásért, mint korábban. Ráadásul a fekvőbeteg-ellátások újraosztása minden realitást nélkülöz, aminek hatására életek kerülnek veszélybe, főként a legszegényebb országrészeken. Még nem tudjuk, hogy hány életet követel ez a politika, aminek sem a szakmához, sem a józan észhez semmi köze. Akkor milyen megmentésről beszélünk?!
- De hát Selmeczi Gabriella szerint "2010 óta az egészségügy megerősödött". Tán nem mond igazat a Fidesz-szóvivő?
- Az igazmondás soha nem volt a Fidesz erőssége, különösen az egészségügy területén nem. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár az elmúlt három évben ritkán mondott igazat, s úgy tűnik, ezt a haladó hagyományt a szóvivő asszony is képviseli, gyakorolja. Nyilván a sikerpropaganda része ez is, de a valósághoz semmi köze. Hogy egy régi, klasszikus viccet idézzek a szocializmus korából: minden gőz a hajókürtre megy, ezért is feneklett meg az ország hajója.
- A múlt héten jelentette be az egészségügyi államtitkár, hogy "a kormány átvállalja a kórházak adósságának nagy részét". Hogy kell értelmezni az átvállalás kifejezést állami intézmények esetében?
- Sehogy ne értelmezze, hiszen ez finoman szólva is badarság állami kórházak esetében. Ráadásul mára egyértelműen kiderült, hogy az államosítás csak rontott az ellátás helyzetén. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (Gyemszi) teljességgel alkalmatlan feladatai ellátására, még a legrosszabbul teljesítő önkormányzat is jobb "gazdája" volt intézményeinek, mint ez a vízfej. Nem is beszélve a jól működő önkormányzatokról, mint például Budapest, amelyet megloptak, hiszen a főváros éveken, évtizedeken keresztül ténylegesen felügyelte intézményeit és gondoskodott is róluk. A helyiek hozzájárulásával sok-sok milliárd forintot áldozott az ellátás színvonalának emelésére, így három kórház kivételével pozitív vagy nullszaldóval vette át az intézményeket az állam. Ehhez képest mára több tízmilliárd forintos adósságot halmoztak fel csak a budapesti kórházak, a beígért felújítások, gép- és műszer beszerzések megvalósulása, és a kieső önkormányzati források visszapótlása nélkül. Magyarán: kizárólag ennek a kormánynak és az államosításnak "köszönhető" a betegellátás színvonalának rohamos romlása, a várólisták gyors növekedése.
- Szócska Miklós szerint azonban a kórházi "adósság átvállalása várhatóan az ellátás színvonalát is javítani fogja, gyorsulhat is az ellátás, mert például eszközhiány miatt nem kell elhalasztani vizsgálatokat, így rövidülhetnek a várólisták is". Ez egy beismerés?
- Nemcsak beismerés, egyben újabb csúsztatás is, hiszen a kórházi adósságok ilyen csekély részének kifizetése nem teszi lehetővé a várólisták csökkentését. Ez a pénz arra lehet elég a kórházaknak, hogy alapos szelektálás után kifizessék a legégetőbb számláikat, s újabb haladékokat kérjenek beszállítóiktól. Ellátás-fejlesztésre, várólista-csökkentésre legfeljebb akkor lenne mód, ha a kormány - a Fidesz korábbi ígéreteit betartva - megváltoztatná a kórházfinanszírozást, s lényegesen növelné az intézmények állami forrásait. Mivel azonban az Orbán-kormány idején soha nem látott alacsony szintre csökkent az ágazat részesedése a GDP-ből, magyarán nem költ az állam a betegellátásra, nem rövidülhetnek a várólisták sem. Eközben a lakosság egészségi állapota zuhanórepülésben romlik, egyre többen betegednek meg, kezelést pedig egyre kevesebben kapnak, a kórházaknak ugyanis nem téríti meg az állam az ellátások költségét.
- A legfrissebb adatok szerint október végére meghaladta a 120 milliárd forintot az összes állami intézmény adóssága, ennek legnagyobb részét pedig a kórházak adóssága képezi. Mi lesz ennek a vége?
- A kórházak növekvő adósságspirálja maga után vonja a gazdaság gyors romlását, mivel a beszállítók is csődbe jutnak a ki nem fizetett számlák miatt. A gyógyszer-nagykereskedők például már több kórháztól előre kérik a pénzt, a betegellátás színvonala tovább romlik, a várólisták nőnek, a betegterhek fokozódnak. Ez most már egy öngerjesztő folyamat, a vége pedig beláthatatlan.
- De legalább az orvoselvándorlást megállította a kormány...
- Ez tételesen nem igaz, akár az orvosi kamara adatait és tapasztalatait, akár a szakdolgozói kart figyeljük: az elvándorlás nőtt, legfeljebb a hatósági bizonyítványok kiállításáról szóló kormányzati statisztikákat lehet kozmetikázni. Továbbra sincs, sőt, egyre kevésbé van a szakmában dolgozóknak kedve itthon maradni, hiszen egymást követő három évben ígértek nekik valódi béremelést, ami helyett bérkiegészítést kaptak, ráadásul sokaknak egyáltalán nem jutott, vagy legalábbis az ügyeleti és túlmunka pótlékok befagyasztásával ma kevesebbet visznek haza, mint 2009-ben. Ráadásul folyamatosan romlanak a munkakörülmények, egyre több munkát, egyre kevesebben látnak el, megfelelő eszközök nélkül. Jelenleg semmilyen visszatartó erőről nem beszélhetünk, ezért ténylegesen egyre többen hagyják el a szakmát és az országot. Gondoljunk csak bele, hogy fiatal, kezdő orvosok nem tudnak rezidensként elhelyezkedni, mivel a kórházak anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy felvegyék és képezzék őket. Ilyen helyzetben csak másodlagos, hogy nem európai bért kapnak. Ezzel szemben a szaktárca semmit nem volt képes felmutatni három és fél év alatt, sőt. Így valóban csak a kényszert, a röghöz kötést tudják alkalmazni, ez pedig, mint tudjuk, soha nem vezetett eredményre.
- Említette a mentőszolgálat nehéz helyzetét. Pedig azt halljuk, hogy nemcsak pluszpénzekkel segítette a kormány az OMSZ-t, de a Fidesz azt állítja: "120 új mentőautót állítottunk munkába és további 200 új mentőautó fog hamarosan munkába állni, eközben 22 új mentőállomást építünk, 60 mentőállomást újítunk fel". Ez sem igaz?
- Tudja mi az igazság? Hogy állnak az autók, a betegekhez nem jutnak el, főleg nem időben, mert elküldték a dolgozókat kötelező szabadságra, nincs pénz alkatrészvásárlásra, orvoshiány uralja a mentőszolgálatot is. A hazugsággyár újabb remek terméke, hogy a Fidesz-kabinet építette a mentőállomásokat, hiszen még az előző kormányok idején indultak meg a beruházások zömmel uniós forrásból, amelyeket annyira szeretnek átadogatni. Emlékeztetnék arra is: már az előző 120 mentőautó beszerzése is agyament történet volt, hiszen máig nem derült ki, valójában kik, miért, és milyen szempontok alapján döntöttek a járművekről, amelyek alkalmatlanok arra, hogy lélegeztessék benne a beteget, vagy amelyekbe még a hordágyat sem lehet betolni. Csak remélni tudom, hogy a most - nyilván "nem" kampányfogasként - bejelentett újabb beruházás tisztább, átgondoltabb módon történik majd.
- Tavaly ilyenkor azzal kezdtük: összeszámolta-e, hányszor használta egy év alatt a lenyúlás kifejezést?
- Ebben az évben nem ez volt a leggyakrabban használt kifejezésem. Véleményem szerint ugyanis idén jobban koncentráltak a cash-re, mármint felhalmozására és megfelelő helyekre csöpögtetésére, hiszen ez kampányév, készülni kell a kormányzati propaganda-rendszernek, no meg a képviselőknek, jelölteknek is. Ez látszik abból, hogy a kivéreztetett kórházak között miként osztották el a konszolidációs forrást, hiszen most kell helyben kampányolni. De persze az utóbbi évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük: a lenyúlás folytatódna, ha a mai kormánypárt még egyszer lehetőséget kapna rá.
- Sokszor kifogásolta, hogy semmiféle szakpolitikai párbeszéd nincs a kormányoldallal. Azért ön kap visszajelzéseket a - sokszor kíméletlen - kritikáira?
- Természetesen előfordul, hogy kapok. Az államtitkárnak nem igazán van ínyére a véleménynyilvánítás, de meg kell mondanom, hogy tapasztalataim szerint a kormányoldalon is sokan úgy látják, a tárca vezetése rossz, s a dolgok is rossz irányba mennek az egészségügyben. Megjegyzem, nemcsak Szócska, de a kormány sem bírja, illetve szereti a kritikát. Így aztán egyetlen területen, így az egészségügyben sem mernek kiállni szakmai vitára. Ebből pedig úgy tűnik, nem biztosak a dolgukban.
- Öntől azért a jövőben is megkapják a magukét?
- Amíg okot adnak rá, addig biztosan.
- Ezek szerint indul a jövő évi választásokon?
- Reményeim szerint fővárosi politikusként folytathatom munkámat. Sok a tennivaló az egészségügy területén Budapesten is.
- De mit tud az egészségügy területén ajánlani a fővárosi MSZP, ha egyszer már államosították a kórházakat?
- Bízunk benne, hogy a következő, nem fideszes kormány ezt a helyzetet megszünteti. És ne felejtsük el azt se, hogy a város mindenkori vezetése felelős a helyiek egészségi állapotáért. Mi pedig készek vagyunk felelősséget vállalni a fővárosiakért, s a lehető legjobb ellátást fogjuk kiharcolni nekik.
Kórlap
- Egy hónap alatt több mint 23 milliárd forinttal nőtt, ezzel október végére meghaladta a 120 milliárd forintot az összes állami intézmény adóssága, a 94 milliárdos szállítói tartozás döntő többségét egészségügyi intézmények halmozták fel.
- A kormány ebben az évben 33,1 milliárd forintot költ a kórházak adósságának rendezésére, ám ez az összeg legfeljebb az egészségügyi intézmények 60 napon túl lejárt számláinak kifizetésére elegendő.
- Miközben a kabinet azt ígéri, hamarosan 178 új mentőautót kap az Országos Mentőszolgálat, így az ország 90 százalékán 15 percen belül megérkeznek majd a megadott címre, a valóságban néhány hete a fővárosi Békásmegyeren is több mint 40 percet kellett várni a mentő kiérkezésére, s a beteg eközben meghalt.
- A kabinet államosította a kórházakat; 16 intézmény "funkciót váltott", 6 pedig gyakorlatilag megszűnt, miközben országszerte csaknem 3000-rel csökkentették az aktív kórházi ágyak számát.
- Több mint 60 ezer beteg várakozik különböző egészségügyi ellátásokra, elsősorban műtétekre, ám sok páciens még a diagnózishoz sem jut hozzá kellő időben.
- A kormány azt állítja, az egészségügyi béremeléseknek köszönhetően csökkent az orvoselvándorlás, ám idén az első félévben mégis 929 egészségügyi dolgozó, köztük 454 orvos kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavállaláshoz.
- Ma 2334 patika működik az országban, azaz három év alatt 117 gyógyszertár zárt be, 230 pedig az új személyzeti előírások miatt kénytelen volt csökkenteni nyitvatartási idejét, így a lakosság kevesebb helyen jut hozzá szükséges orvosságaihoz.
- A vaklicitnek nevezett hatósági gyógyszerár-csökkentési program miatt számos készítmény kikerült az állami támogatásból, így jóval drágább lett, s növelte a lakossági kiadásokat.