Kiválasztották az első helyszíneket az Európai Örökség címre

Kiválasztotta csütörtökön az Európai Bizottság által életre hívott független szakértői testület azt a négy helyszínt, amelyek elsőként kapják meg az Európai Örökség címet.

A címet először az ausztriai Carnuntum régészeti park, az észt főváros, Tallinn középkori Céhszékháza, a hágai Béke-palota, valamint a szintén hollandiai Kamp Westerbork kapja, amely a második világháborúban náci fogolytábor volt.
Az Európai Örökség cím olyan helyszíneknek ítélhető oda, amelyek fontos szerepet töltöttek be Európa történelmében, kultúrájában vagy az Európai Unió létrejöttében, és ismeretterjesztő vagy értékközvetítő feladatot látnak el. A cím célja végső soron az Európai Unióhoz való tartozás érzésének erősítése - húzza alá közleményében a bizottság, amely hivatalosan jövő januárban ítéli majd oda a címet a négy kiválasztott helyszínnek.

Andrulla Vasziliu kultúráért felelős uniós biztos annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Örökség cím idővel az EU egyik legsikeresebb kulturális díjává nőheti ki magát.
"Különösen az olyan fiatalokat szeretnénk megszólítani, akik még nem ismerik mélyrehatóan az Európai Unió történelmét és szimbolikus helyszíneit" - magyarázta a ciprusi biztos.

A kezdeményezést elindító uniós határozat értelmében idén még csak öt uniós ország pályázhatott az Európai Örökség címre, és összesen kilenc helyszínt neveztek. A pályázatokat a közlemény tanúsága szerint 13 független kulturális szakértőből álló zsűri értékelte.

A bizottság azt is közölte, hogy jövőre 18 további tagállam, köztük Magyarország is jelölhet majd helyszíneket az Európai Örökségek listájára. Svédország, Finnország, Nagy-Britannia, Írország és Horvátország egyelőre nem vesz részt a kezdeményezésben, de a későbbiekben csatlakozhatnak - közölte az Európai Bizottság.

Szerző

Ukrajna-EU - Tízezrek tüntetnek Kijev főterén

Több tízezren gyűltek össze Kijev központi terén, hogy tovább követeljék Ukrajna európai uniós társulási megállapodásának aláírását csütörtökön, az EU vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletének első napján.

A tüntetőkhöz mintegy 10 ezer sztrájkoló egyetemista csatlakozott, akik a Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetemnél gyülekeztek, és onnan vonultak oszlopokban a Függetlenség terére. Helyszíni beszámolók szerint délután a demonstrálók a téren és a járdákon már nem fértek el, ezért a rendőrség lezárta a forgalom elől az oda vezető főutat, a Hrescsatyikot az egyik irányba, és erre a területre engedte a tüntetőket.

A megmozduláson pártzászlókat nem látni, csakis nemzeti lobogókat és uniós zászlókat. Az egyetemisták a nemzeti színű zászlóikra ráírták annak az oktatási intézménynek a nevét, amelyben tanulnak. A napokban megállapodtak a demonstrálók, hogy pártsemlegessé teszik az európai integrációt támogató megmozdulásokat. A tüntetés békés mivoltát hangsúlyozandó a mostani tüntetés fő jelszava "a mi erőnk az erőszakmentesség" lett.

Kijevben és több ukrán városban egy hete tartanak szünet nélkül az EU-párti megmozdulások. Múlt vasárnap és hétfőn az ukrán fővárosban többször is összecsaptak egymással a tüntetők és a rohamrendőrök. Utóbbiak könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, akik egyes források szerint botokkal és fémrudakkal támadtak. A hatóságok és a demonstrálók egymást vádolták erőszak alkalmazásával.

A Mikola Azarov miniszterelnök vezette ukrán kormány egy hete - az ukrán lakosság és az Európai Unió számára is meglepetésként - leállította a társulási megállapodás aláírásának felkészülési folyamatát. Közösségi portálokon keresztül szerveződve még aznap este kivonultak a kijeviek a belvárosba tüntetni a kormány döntése ellen.

Szerző

Ukrajna-EU - Tízezrek tüntetnek Kijev főterén

Több tízezren gyűltek össze Kijev központi terén, hogy tovább követeljék Ukrajna európai uniós társulási megállapodásának aláírását csütörtökön, az EU vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletének első napján.

A tüntetőkhöz mintegy 10 ezer sztrájkoló egyetemista csatlakozott, akik a Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetemnél gyülekeztek, és onnan vonultak oszlopokban a Függetlenség terére. Helyszíni beszámolók szerint délután a demonstrálók a téren és a járdákon már nem fértek el, ezért a rendőrség lezárta a forgalom elől az oda vezető főutat, a Hrescsatyikot az egyik irányba, és erre a területre engedte a tüntetőket.

A megmozduláson pártzászlókat nem látni, csakis nemzeti lobogókat és uniós zászlókat. Az egyetemisták a nemzeti színű zászlóikra ráírták annak az oktatási intézménynek a nevét, amelyben tanulnak. A napokban megállapodtak a demonstrálók, hogy pártsemlegessé teszik az európai integrációt támogató megmozdulásokat. A tüntetés békés mivoltát hangsúlyozandó a mostani tüntetés fő jelszava "a mi erőnk az erőszakmentesség" lett.

Kijevben és több ukrán városban egy hete tartanak szünet nélkül az EU-párti megmozdulások. Múlt vasárnap és hétfőn az ukrán fővárosban többször is összecsaptak egymással a tüntetők és a rohamrendőrök. Utóbbiak könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, akik egyes források szerint botokkal és fémrudakkal támadtak. A hatóságok és a demonstrálók egymást vádolták erőszak alkalmazásával.

A Mikola Azarov miniszterelnök vezette ukrán kormány egy hete - az ukrán lakosság és az Európai Unió számára is meglepetésként - leállította a társulási megállapodás aláírásának felkészülési folyamatát. Közösségi portálokon keresztül szerveződve még aznap este kivonultak a kijeviek a belvárosba tüntetni a kormány döntése ellen.

Szerző