Enged az EU Ukrajnának?

A keleti partnerségi csúcstalálkozó zárónapján az Európai Unió parafálta a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást Grúziával és Moldovával, és egyben megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal a vízumkötelezettség enyhítéséről. A moldovai kormányfő történelmi pillanatnak nevezte az eseményt, míg a grúz elnök a kaukázusi és orosz-grúz határon folyó uniós megfigyelői küldetés fontosságát hangsúlyozta.

Ugyanakkor, ahogy az várható volt, elmaradt a társulási megállapodás aláírása Ukrajnával. Mint az Itar-Taszsz orosz hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó magasrangú diplomata elmondta, a megállapodást a jövő év elején, Brüsszelben tartandó EU-Ukrajna csúcstalálkozón írhatják alá. Mint jelezte, addig vélhetően az Európai Parlament (EP) két ukrajnai különmegbizottjának, Aleksander Kwasniewskinek és Pat Coxnak a küldetését meghosszabbítják. Utóbbi a Rzeczpospolita című lengyel lapnak nyilatkozva kijelentette, Julija Timosenko ügyének nem volt köze ahhoz, hogy nem Vilniusban írták alá a társulási megállapodást. Mint emlékeztetett, az ukrán kormányfő az EP-elnökhöz címzett levelében maga írta, a visszalépés oka az orosz nyomásgyakorlás, és az ukrán kereskedelmi forgalom veszteségei.

Hazánk miatt csúszik a gázfolyosó építése?

A horvát kormányfő a vilniusi csúcstalálkozó keretében úgy nyilatkozott, országa kész lett volna aláírni a horvát-magyar-ukrán "gázkorridor" megépítéséről szóló szándéknyilatkozatot, de Magyarország nem akarta ezt. „Nekem úgy tűnik, Magyarország nem akarta ezt itt (Vilniusban), hanem majd Brüsszelben” – jelentette ki Zoran Milanovic. A megállapodás értelmében gázvezetéket építenének a horvátországi Krk-szigetre tervezett cseppfolyósföldgáz-termináltól Magyarországon át az ukrajnai földgáztározókig; ezzel a három ország bekapcsolódna az azeri gázt szállító balkáni Adria gázvezeték (Trans Adriatic Pipeline, TAP) projektbe.

Pat Cox hangsúlyozta, Kwasniewskivel a misszió keretében 27-szer jártak Ukrajnában, és 18-szor találkoztak Viktor Janukovics elnökkel, aki mégis csak a múlt heti utolsó találkozón közölte, hogy időre van szükség a megállapodás aláírásának megfontolásához. "Ez meglepetés volt számunkra" - mondta Cox. Hozzátette: az EU és a nemzetközi pénzügyi intézmények készek komoly segélycsomagot felajánlani Kijevnek, melyet a társulási megállapodás aláírásával egyidejűleg bocsátanának rendelkezésére.

Csütörtökön Janukovics elnök számszerűsítette a társulás árát: úgy vélekedett, országának 160 milliárd euróra lenne szüksége ahhoz, hogy az ukrán gazdaságot felkészítsék az uniós szabadkereskedelmi szabványok alkalmazására. Tegnapi sajtótájékoztatóján az államfő hozzátette: a megállapodást már a közeli jövőben szeretné aláírni, ehhez azonban konkrét lépéseket vár európai kollégáitól a fejlesztések és támogatások terén.

A társulási szerződésbe való orosz beavatkozást elfogadhatatlannak nevezték az uniós vezetők. Arra a felvetésre, hogy rendezzenek háromoldalú tárgyalásokat Kijev, Moszkva, és Brüsszel között José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tegnap úgy reagált: egy kétoldalú megállapodásba harmadik félnek nincs beleszólási, s főleg nem vétó joga. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, az EU nem adja be a derekát semmilyen külső nyomásnak, "főleg nem Oroszország részéről". Hozzátette azonban, hogy a társulásból Moszkva is hasznot húzhatna, mivel az a teljes régió gazdasági fejlődésére lenne hatással. A csúcstalálkozó zárónyilatkozatában Oroszország már nem szerepel, csak az EU határozott szándéka, hogy a jövőben aláírja Ukrajnával a megállapodást.

Eközben Kijevben az EU-párti demonstráció elfajult, provokátorok kerültek a békés tiltakozók közé, számoltak be a helyszínről tudósítók. Mintegy ötezer agresszív, vélhetően fizetett provokátor vegyült a tömegbe. Egy tévés újságírót, és operatőrt megvertek, de megtámadnak mindenkit, aki felvételt akar róluk készíteni, illetve a rendőröket is. A békés tüntetők jelezték, kabátjuk alatt fémrudakat rejtegetnek.