AIDS-robbanásra várva

Publikálás dátuma
2013.11.30 06:06
Kenyai kisgyermek Nairobiban a helyi AIDS-központ előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENT STIRTON.
Fotó: /
Magyarország elveszteni látszik HIV/AIDS szempontjából eddigi szerencsésnek mondható helyzetét. 2012-ben - az évek óta tartó stagnálás után - megugrott az újonnan kiszűrt HIV-fertőzöttek száma. A korábbi években megszokott 100-180 eset tavaly rekordszámúra, 219-re emelkedett, ami 35-80 százalékos növekedés. Bár robbanásszerű fertőzéshullám még nem történt hazánkban, a kanócot a döntéshozók már meggyújtották. Holnap december 1-je, az AIDS-ellenes küzdelem világnapja.

Már tavaly minden eddiginél több új HIV-fertőzöttet szűrtek ki Magyarországon. Így lesz ez ebben az évben is, bár a konkrét esetszámot késve hozta nyilvánosságra az Országos Epidemiológiai Központ (OEK), a kérdés csak az, hogy négyévente, kétévente, vagy évente duplázódik a frissen kiszűrt fertőzöttek száma. Ráadásul az új betegek negyede nem az elmúlt két évben fertőződött meg. Ezek az emberek nagyon leromlott állapotban kerülnek be az ellátásba. Rajtuk sokszor már nem lehet segíteni. A HIV-fertőzésre vonatkozó adatokat az OEK negyedévente hozza nyilvánosságra. Most azonban még a második negyedév adatait is tegnap publikálta a járványügyi központ. Hogy mire a nagy titkolózás? Talán az elmúlt évek megspórolt HIV-prevenciós pénzei hozták meg negatív eredményt?

A hazai HIV-prevenciós viszonyokat a meleg populációt megcélzó kiürült óvszerautomaták, az össze sem hívott Nemzeti HIV és AIDS Munkacsoport, és szűkülő pénzügyi források jellemzik. A helyzetet súlyosbítja, hogy idén őszre veszélybe került a 8. kerületi tűcsere program, ami eddig biztosította, hogy a HIV ne kerüljön be ezekbe a csoportokba. Az elmúlt három évben 28, 32, és 48 esetben állították fel az AIDS diagnózist (ennyi beteget találtak), de 31 esetben már nem tudtak életet menteni az orvosok, dacára a hazánkban is elérhető nagy hatékonyságú vírusellenes gyógyszereknek, melyek élethossznyi túlélést jelenthettek volna. Bár a hivatalos adatok azt sugallják, hogy kevés embert érint az AIDS Magyarországon - ha hinni lehet az adatoknak - , ám a népesség kevesebb mint 1 százaléka jár HIV-szűrésre. Döntően egészségügyi dolgozók és melegek.

Egy beteg hányat csinál?

A HIV-fertőzés átadása szempontjából általában azok a friss fertőzött HIV-pozitívok tehetők felelőssé, akik nincsenek tudatában fertőzöttségüknek. A fertőzést követő hetekben ugyanis a szervezet még nem termel ellenanyagot, így igen magas a vérben és a fertőzés közvetítésében szerepet játszó testnedvekben (ondó, hüvelyváladék, anyatej) a víruskoncentráció, ami ilyenkor milliós nagyságrendű 1 köbmilliliternyi vérben. A következő történet, mely egy meleg fiatalemberről szól, ebből a szempontból nézve nem tekinthető szokványosnak.

Dániel, a 22 éves egyetemista fiatalember idén ősszel szórakozni indult az egyik melegek által látogatott budapesti szaunába. Mikor szüleitől elköszönt, még nem sejtette, hogy egész életét megváltoztató történéssorozat veszi kezdetét, és legrosszabb rémálmai válnak valóra. Alkalmi barátját az internetről már régebbről ismerte, így a szaunában összetalálkozva gyorsan követték egymást az események. Dani csak az aktust követően szembesült azzal a ténnyel, hogy a zaj, amit az óvszer felbontásának hitt, pusztán a síkosító hangja volt. Mikor kérdőre vonta alkalmi barátját, és megkérte, hogy ezek után adja meg nevét, címét és telefonszámát, valamint menjen el egy HIV-szűrésre és utána mutassa be a negatív eredményt, jött a sokkoló beismerés: alkalmi szeretője HIV-pozitív. "Hát ennyi volt?" - kérdezte önmagára is haragudva Dani. HIV-pozitív alkalmi szeretője próbálta ugyan vigasztalni, de csak olyanokat tudott mondani, hogy előbb-utóbb úgy is elkapta volna, meg hogy ő is a volt pasijától kapta meg, aki nem mondta el neki, hogy fertőzött. Meg, hogy nem a 80-as éveket írjuk és hogy ez már nem halálos betegség.

Dani igazi kálváriája azonban csak ekkor kezdődött. A szauna vezetője tudomást szerezve a dolgokról azonnal lázas telefonálásba kezdett, hogy gyógyszert szerezzen Daninak. El is értek néhány már gyógyszeres kezelés alatt álló HIV-pozitívot, akik szívesen felajánlották saját gyógyszerüket a pórul járt fiatalembernek. Az is kiderült, hogy van olyan gyógyszer, amit a veszélyes aktus után 72 órával beszedve kivédhető a HIV-fertőzés. Dánielt másnap el is irányították a László Kórházba, ahol a már AIDS stádiumban lévő HIV-pozitívokat is kezelik. Ott azonban közölték vele, hogy nem tehetnek érte semmit, ugyanis Magyarországon csak azon egészségügyben dolgozók számára érhető el az úgynevezett PEP kezelés (poszt-expozíciós profilaxis - esemény utáni megelőző kezelés) akiket munkahelyi baleset ért és fertőzött vérrel kerültek kontaktusba. A hivatkozott másik gyógyszer, melyet kockázatos szexuális együttlétek után kell szedni, pedig nincs törzskönyvezve, ezért azt fel sem tudják írni. A nővérek tanácstalanul tárták szét karjukat, mert HIV-tesztre sem tudtak levenni vért, hiszen az ablakperiódus miatt még kimutathatatlan lett volna a vírus. Az egyik HIV-specialista is beszélt Danival, ő azzal nyugtatta a bajban lévő fiatalembert, hogy ennyitől kizárt dolog, hogy megfertőződött volna. Dánielre azonban nem hatottak a nyugtató szavak.
Két hét várakozás után Dániel produkálta a frissen fertőzöttekre jellemző influenzaszerű tüneteket, lázzal és nyirokcsomó duzzanatokkal, ezért HIV-tesztre jelentkezett egy magánszűrőhelyen, ahol az aznapi eredménykiadás reményében ki is fizetett 7200 forintot. Azonban a szűrőhely lelet helyett mindössze egy telefonhívással intézte el a dolgot, miszerint kétes eredmény született, ezért a véglegesre még egy-két hetet várni kell.

Ez a gyakorlat a bőr- és nemibeteg-gondozó hálózatra és az ÁNTSZ HIV-szűrő állomásaira is jellemző. Az állami szűrőhelyek ekkor ismét vért vesznek valamilyen ürüggyel, de általában nem közlik, hogy az újabb mintavétel a pozitív eredmény megerősítéséhez kell, noha egy cső vérből is elvégezhetők lennének a szükséges vizsgálatok, ha nem telnének el hetek az első mintavétel és az ellenőrző vizsgálat között. Így biztos, ami biztos alapon újból vért vesznek és továbbítják azt az OEK-nak. A szűrőhelyek ilyenkor azt mondják, hogy eltörött a vérvételi cső, vagy kiborult, esetleg megromlott a vér. Az érintetteket néha még meg is nyugtatják: szó sincs pozitív teszteredményről. Majd újabb egy-két hét múlva megint behívják a tesztelt személyt, hogy megkapja a pozitív eredményt. Az esetek döntő részében a tanácsadás és szakpszichológushoz történő irányítás elmarad.

A meleg fiatalember vesszőfutása így még mindig nem ért véget. Az egyik HIV-pozitívokat segítő civilszervezet közbenjárásával elvégeztek nála egy újabb gyorstesztet, melynek eredménye egyértelműen negatív lett. Dani csak ekkor lélegezhetett fel először a csaknem egyhónapos hercehurca után. Mint utóbb kiderült, pozitív teszteredményét nem is itthon, hanem Bécsben ellenőrizték le, melynek végleges eredménye sem bizonyult pozitívnak.

Két év prevenció nélkül

Azt nem tudni, mi lett volna, ha Dani, mikor a szaunába megy, szembetalálja magát egy működő óvszerautomatával, vagy egy óvszert osztogató szociális munkással. Tény, hogy a szóban forgó helyen volt óvszerautómat, csak éppen óvszer nem volt benne. Óvszert osztogató önkéntes pedig 2010-óta nem járt a szaunában. A média pedig csak évente egyszer, az AIDS Világnapja alkalmából szokta zászlajára tűzni a HIV-megelőzés fontosságát. Országos szinten a döntéshozók, mintha már kezdenék megérteni, hogy miért fontos a HIV-prevenció. Nem így a 8. kerületi önkormányzat, ahol a HIV terjedésének leginkább kitett csoportokat éppen most fosztják meg tűcsere programjuktól. De országos szinten sem volt minden rendben az elmúlt három évben.

Az első arculcsapást még 2010. december 1-jén kapták a HIV-megelőzésben dolgozó civilek, mikor az AIDS világnapra szervezett rendezvényüket az utolsó pillanatban lefújták. Így az akkori Civil AIDS Fórum és az Országos Egészségfejlesztési Intézet közös Erzsébet téri Gödörbe és más helyszínekre szánt programjai elmaradtak, mert 2010. november 26-án a Nefmi gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Skultéty László arra utasította az érintett népegészségügyi szerveket, hogy a civilekkel együtt szervezett AIDS világnapi programokból töröljék az óvszerek osztogatását és a melegek által látogatott bárokban történő felvilágosítást.

2011. május 31-től 2013. augusztus 31-ig semmiféle HIV-prevenciós pályázati lehetőség nem nyílt meg a civilszervezetek előtt. Így ürültek ki a Háttér Társaság óvszerautomatái, és így fogytak el az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat tesztjei. Azóta kiírtak ugyan pályázatot a programok folytatására, az óvszerautomaták feltöltése és a HIV-tesztek beszerzése hamarosan megkezdődhet, de a szervezetek a programok folytatásához szükséges pénzt még nem kapták meg. Vagyis két év telt el, mikor az ország célzott - azaz a rizikócsoportokat érintő - HIV-prevenció nélkül maradt.
Lefújták azt a 2012-es kormányzati népegészségügyi kampányt is mely, "Szerelem: védelem" elnevezéssel indult volna tavaly november 30-án, aminek része lett volna egy plakátkampány, budapesti buszok, és citylight poszterek bevonásával. Mindössze az X-faktor szereplői viselték december 1-jén az AIDS elleni küzdelem jelképét, a piros szalagot.

Az elmúlt két évben az ország lemaradt több nemzetközi, jelentős anyagi támogatással járó szekunder HIV-megelőzési programról, ugyanis a felügyeleti szervektől (Nefmi, Egyesített Szent István és Szent László Kórház) nem sikerült támogató nyilatkozatot és az önrészt megszerezni. Tavaly ilyenkor hasonló témában megjelent cikkünk után 2012. december 12-én hirtelen összehívták az addig másfél évig nem ülésező Nemzeti AIDS Bizottságot. A szervezetet a 2013 januárjában nagy sajtóvisszhanggal megalakult Nemzeti HIV és AIDS Munkacsoport váltotta. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter erről szóló utasítása a közlönyben is megjelent. A munkacsoport feladata a HIV-fertőzés és az AIDS-megbetegedés elleni küzdelem szakmai irányítása lenne. Azonban a munkacsoportot megalakulása óta össze sem ült, bár működésére Magyarország nemzetközi kötelezettséget vállalt 2004-ben a Dublin-i Nyilatkozat aláírásakor. A szervezet működése nélkül nem lehet összehangolni a különböző rizikócsoportokat érintő prevenciós tevékenységeket; de még a célokat, elveket és feladatokat jól ismerő szakembereket sem lehet egy asztalhoz ültetni. Jelenleg elfogadott AIDS stratégiája sincs az országnak.

"Tűcsere helyett óvszert!"

Ilyen előzmények után fordulhatott elő, hogy a 8. kerületi Kék Pont Alapítvány által működtetett tűcsere program léte veszélybe került. A szervezetet 1996-ban hozták létre, mert nem volt olyan intézmény, ami komplex, biopszichoszociális ellátást nyújtott volna egy szervezet keretében a droghasználóknak. Ma a Kék Pont egészségügyi és szociális ellátásokat nyújt, ambulanciáit döntően közép- illetve alsó középosztálybeli szerhasználók veszik igénybe. Körülbelül 70 százalékos a rendőrségi eltereléses esetek száma (4-500 fő évente), Kontakt Programjukat, amelynek fő eleme a tűcsere-szolgáltatás szélsőségesen szegregált, halmozottan hátrányos helyzetű, injekciós-szerhasználók látogatják, döntően a Belső-Józsefvárosból.

A Nemzeti Drog Fókuszpont szerint injekciós heroin-használó 2010-11-ben 2700 fő lehetett az országban. A becslés azonban nem számol az új pszichoaktív-szerhasználókkal, akik több ezernyien lehetnek, ugyanis az adatbázisokban ez a csoport még nem jelent meg feldolgozható módon. A tűcsere programokban a becsült 2700 heroin-használóból 315-en vesznek részt. Ebből kiindulva 2011-ben durván 19-20 ezer injekciós-kábítószerfogyasztó élhetett az országban.

Az elmúlt években Romániában és Görögországban a tűcsere programok megszüntetése HIV-járvány kitöréséhez vezetett. Az emberi életek értéke pénzben kifejezhetetlen. A fertőzés kezelésének költsége pedig összehasonlíthatatlanul többe kerül a megelőzésnél. Nem így látják ezt a Józsefvárosi önkormányzatnál, szerintük: "a Kék Pont víziója arról, hogy komoly HIV/AIDS veszély alakulhat ki a tűcsere program megszűnése esetén, alaptalan, (…) hiszen a HIV-fertőzöttek között jelenleg senki sem intravénás úton kapta el a vírust. Ezért e helyett a mantra helyett, az alapítvány inkább óvszert osztogasson!" Pedig a Kék Pont regisztrált klienseinek 56 százaléka, azaz több mint 1300 személy 8. kerületi lakos. Ennek ellenére 2013. szeptember 18-án a józsefvárosi képviselő testület egyoldalúan felmondta a Kék Pont Alapítvánnyal kötött együttműködési szerződését. A Kék Pont a jelenlegi önkormányzattal kötött szerződést, így nem értik mi állhat az ügy hátterében. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az ombudsmanhoz fordult; száz, a hazai szociális és egészségügyi ellátás területén dolgozó szakember pedig nyílt levélben kérte Balog Zoltán minisztert, hogy álljon ki a nyilvánosság előtt a tűcsere program megmaradása érdekében. 2013. november 20-án a józsefvárosi önkormányzat a Kék Pont Alapítványt a Helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumból is kizárta. Az alapítvány arra a kérdésre, hogy lesz-e folytatása a 8. kerületi programjuknak, a következő választ adta: "Reméljük!"

Világszerte 2,3 millió új fertőzött

2012 végén 35,3 millió HIV fertőzött ember élt a Földön, közülük 2,1 millión a 10-19 éves korosztályba tartozó serdülők. Tavaly 2,3 millió ember fertőződött meg újonnan a vírussal, az 1990-es évek óta a legkevesebb. 2012-ben 1,6 millió ember halt meg AIDS-ben, de az AIDS-hez kapcsolódó halálestek száma 2005-12 között világszerte 29 százalékkal csökkent - írta a WHO tegnap kiadott jelentése. A TASZ pedig arra a hazai gyakorlatra hívta fel a figyelmet, hogy bár a HIV/AIDS megbetegedés személyazonosító adatok nélkül jelentendő, a gyakorlatban az OEK TAJ-azonosítóval regisztrálja a betegeket, arra hivatkozva, hogy csak így tudják elkerülni az esetleges duplikációkat. Az adatvédelmi biztos már 2010-ben megállapította, hogy az OEK adatgyűjtési gyakorlata súlyosan sérti az érintetteket, ám az OEK továbbra is folytatja gyakorlatát.

2013.11.30 06:06

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00