A magyar törvénykezés legújabb kori fellegvárában, a Kecskeméti Törvényszéken tört ki a hazai igazságszolgáltatás legnagyobb botránya. Azért is kínos az ügy, mert a politikai jellegű ügyeket rendre erre a törvényszékre delegálja a legfőbb bírói szerv. A bírák jogállásáról szóló törvény szerint a bírák és a titkárok is kötelesek háromévente vagyonnyilatkozatot tenni. Ebben fel kell tüntetniük minden ingó- és ingatlanvagyonukat, pénzmegtakarításukat, adósságukat, kintlévőségüket, követeléseiket. Be kell számolniuk a hozzátartozók vagyonáról is (de a nyilatkozattételt a hozzátartozó jogosult megtagadni). A vagyon mellett a bíráknak fel kell tüntetniük az adott hároméves időszakból származó összes jövedelmüket is. Dr. Varga Tibor bíró - írta a baon.hu - márciusban tett vagyonnyilatkozatot. A törvényszék elnöke májusban végezte el az összevetést a jelenlétében. Megállapította, hogy a bevallott jövedelme nem nyújtott, nem nyújthatott fedezetet a vagyongyarapodásra. „Nagyságrendileg olyan nagy volt az eltérés, hogy az aránytalanság miatt indokoltnak láttam egy további eljárás lefolytatását” – nyilatkozta a lapnak dr. Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke.
Az ellenőrzést az Országos Bírói Tanácsnál (OBT) kezdeményezte az elnök. A tanács ilyenkor meghallgatja a bírót, és felhívják, hogy csatoljon be minden bizonyítékot, okiratot arra vonatkozóan, hogy miből származott az a jövedelme, amely a vagyongyarapodását eredményezte. A bírónak ilyenkor szíve joga eldönteni, mit tár a tanács elé. Az OBT titkos szavazáson úgy foglalt állást, hogy a becsatolt iratok nem adnak magyarázatot a bíró vagyongyarapodására. Kellett tehát lennie olyan jövedelmének, amit nem vallott be.
A bíró ellen nem volt korábban panasz, fegyelmi eljárás. Nyolc évig felszámolási területen dolgozott, ám január 1-jei dátummal vele együtt az egész ügyszakot, tehát a felszámolási ügyeket intéző mindhárom bírót más munkakörbe helyezte át az elnök.
A Népszava kérdésére dr. Bicskei Ferenc közölte: az, hogy felülvizsgálják-e a gyanús bíró által tárgyalt korábbi ügyeket, az illetékes ügyészség feladata lehet. Hogy a gyanús vagyongyarapodás miatt feljelentésre, illetve nyomozásra kerülhet-e sor, az ugyancsak az ügyészség hatásköre. Arról a törvényszéki elnök nem beszélt, hogy más bírák esetében is felmerült-e a gyanú a különös gyarapodásra, ahogyan azt sem kommentálta, hogy az érintett bíró ügyszakát miért szüntették meg januárban – vagyis, hogy felmerülhetett-e korábban a gyanú Varga bíró, és társai esetében.
A Központi Nyomozó Főügyészség – lapunk kérdésére – arra utalt, hogy Varga bíró őrizetbe vételére egyelőre nincs szükség, hiszen ellene büntetőeljárás nincsen folyamatban. Arra a kérdésünkre, hogy a gyanús vagyongyarapodás jelenthet-e bűnös pénzszerzést, vagyis korrupciót, azaz súlyos bűncselekményt, nem kaptunk választ. Ezzel kapcsolatban sem a törvényszéki elnök, sem a nyomozó ügyészségi szóvivő nem kívánt találgatásba bocsátkozni. A bíró szabadlábon van.
Amikor az ügyész bukik
A Népszava robbantotta ki 2009-ben azt az ügyet, melyben Varga Gergely ügyészt - csak névrokona a bírónak - a bíróság jogerősen vesztegetés, befolyással üzérkedés, hivatali visszaélés, bűnpártolás és csalás miatt ítélte hat év letöltendő börtönre. A tárgyaláson kiderült: Varga Gergely több esetben pénzt kért egyes ügyek vádlottjaitól, illetve hozzátartozóiktól azért, hogy közbenjárására – a velük szemben folyó eljárásokban – enyhébb ítéleteket hozzanak a bíróságok. Varga 2008 januárjáig volt a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Akkor azért távozott a posztról, mert feljelentették. Ahogy arról egy hangfelvétel alapján kiderült, azt állította egy maffiaügy bírósági tárgyalása után, hogy ismeri a valódi tetteseket, s szerinte nem ők ülnek a vádlottak padján. A belső vizsgálat szerint csak blöffölt, így nem indult ellene eljárás. 2009 nyarán fogták el, amint épp kenőpénzt, hatszázezer forintot vett át. Hivatalából már ekkor kirúgták. A fegyelmi eljárás során az is kiderült, hogy egyik ügyének női vádlottjával szexuális kapcsolatot is létesített. Bár a Népszava cikkében már akkor kifogásoltuk, hogy a súlyos gyanú ellenére nem tartóztatták le, a főnökei arrogánsan utasították vissza lapunk felvetését. Később – elítéléséig – mégis börtönbe került, de lapunktól a durva ügyészi kirohanásokért senki nem kért elnézést.