Péntek délután 301 forint felett járt az euró árfolyama. A napi.hu szerint a lélektani 300-as szint áttörése után a következő megállót a 302-303-as szint jelenthetné a kurzus számára. Az elemzők a forint gyengülését két okra vezetik vissza, a kiszámíthatatlan nemzetközi hangulatra és Matolcsy György csütörtöki beszédére.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke kiállt a további kamatcsökkentés mellett, de egyébként is formában volt. Olyan mondatai voltak, amelyeket a megfigyelők egyöntetűen az "egy jegybankelnök nem mondhat ilyet" kategóriába soroltak. Olli Rehn pénzügyi biztost, európai bizottsági alelnököt lemondásra szólította föl, a hitelminősítőket pedig arra, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat Magyarország felminősítéséről. A pénzügy nem közös ügy az EU-ban, a jegybankok viszont igen, egy jegybankelnöknek többek között ezért is sokkal körültekintőbben kellene nyilatkoznia - mondta a Népszavának Vértes András, a GKI elnöke.
"Ma délre a forint elérte a 300-as euró-átváltási árfolyamot. (…) ez az egyetlen szám jól jelzi a kormányzati politika kudarcát" - Navracsics Tibor 2009-es szavait most Józsa István, az MSZP frakcióvezető-helyettese idézte föl közleményében. Ma külső válság nincs, csak az Orbán Viktor által előállított belső gazdasági válság van - folytatódik a közlemény.
Matolcsyt megcáfolta tegnap az Európai Központ Bank (EKB) szóvivője is, aki szerint az EU központi bankjának elnöke, Mario Draghi nem mondott olyat, amit Matolcsy neki tulajdonít. Az MNB-elnök szerint azt mondta volna Draghi: ha egy euró 1,3 dollárnál többet ér, a dél-európai gazdaságok már nem versenyképesek, 1,6-os keresztárfolyamot pedig már csak Németország tud kezelni.
A jegybankelnök beszédében a szokásos, erős visszhangot kiváltó mondatokon kívül voltak érdemi elemek is. Sőt, Rácz Margit, a MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatási igazgatója úgy véli, az EU-s gazdasági potentátok támadása éppen azt a célt szolgálja, hogy növelje Matolcsy mozgásterét.
Neki ugyanis víziója van. Már megint, illetve még mindig. Kettős költségvetést képzel el. Az egyik költségvetés a közpénzügyi fegyelmet szigorúan megtartaná. De lenne egy másik is, a fejlesztési politika számára. Az állam eladósodna a jegybank felé, mondta az MNB elnöke a napi.hu fórumán. Ez persze az infláció megemelkedésével járna. És természetesen a jegybanknál jelentkező hiány egy az egyben a költségvetés hiányává alakul át. Ez a helyzet a növekedési hitelprogramnál is, ahol az MNB, végső soron pedig a büdzsé elbukja a kedvezményes és a piaci kamatok közötti különbséget.
Matolcsy azt hiszi, Magyarország be tud zárkózni, és belső forrásból, beruházásokkal egy komoly növekedést tud elérni - mondta Rácz Margit a Klubrádióban. Szerinte azonban ezzel az egész EU-s közvéleménnyel kerülnénk szembe, hiszen most ott, főleg éppen a nekünk nagyon fontos Németországban antiinflációs trend van.
Matolcsy az alacsony inflációra hivatkozik, és ilyen tényleg előfordult azokban az EU-tagokban, ahol nagyon szigorú megszorításokra volt szükség. De ha 2014-től tényleg növekedés következik, az infláció is nőni fog.
Másrészt nálunk kereslethiányos válság van, az eladósodott emberek, önkormányzatok nem tudnak beruházni, mert leépíteni akarják hiteleiket, nem növelni - mondta Rácz Margit. A Matolcsy-recept tehát nem lenne hatékony.
Harmadrészt az egész mai gazdasági rendszer a fejlett világban az állam és a jegybank szétválasztására épül. A jegybank nem finanszíroz államot, erre az EU-ban szabályok is vannak - figyelmeztet Vértes András. Válság idején persze kevésbé szokás szigorúan venni az ilyen szabályokat, az indirekt jegybanki finanszírozás mindenhol előfordul, a legjobb példa az USA, ahol a Fed értékpapír-vásárlása éppen ezt jelenti.
Matolcsy "második", fejlesztési költségvetését olyan kötvényekből képzeli fedezni, amelyeket az EKB vásárolna meg. Ez némileg emlékeztet azokra a korábbi ötletekre, amelyek valamiféle közös eurókötvényről szóltak. Maga a GKI is tett ilyen javaslatot az európai baloldali frakciók kérésére néhány hete. Eszerint egy közös finanszírozási alapból azok az országok részesülhetnének, amelyek betartják a háromszázalékos hiányt.
Az eurókötvények ötlete egyelőre nem vált valóra, de Vértes András szerint az ilyesmit csak hosszú évek alatt lehet elérni. "Szerintem ebbe az irányba megyünk, Németországban nagykoalíció lesz, azt várom, hogy az erősödő euroszkeptikusokkal szemben az Európai Parlamentben is várható a baloldali, néppárti és liberális erők valamiféle Európa-párti koalíciója. Ők keresni fogják a közös fellépés eszközeit, ilyen lehet az eurókötvény" - mondta a GKI elnöke.