A virágárusok már hadrendben állnak, úgy ahogy kérte a miniszterelnök október 23-ikán. Készülődnek a többek is, a tanárok, az orvosok, a boltosok (pláne CBA), a munkások, a sofőrök, az egyetemi professzorok, a hentesek, a fiatalok és az idősek is bevetésre állnak, hogy a ketté osztott országban az egyik nemzeti legyőzze a másik nemzetit. A virágárusok hadrendben állnak, de a virágok nem akarnak szabadságharcot folytatni, mert arra születtek, hogy békét teremtsenek, megfékezzék a gyűlölködést, a viszály és az erőszakot. A virágokat nem lehet besorozni katonának, ők a szívélyességet hordozzák.
Láthattuk a tévében a minap, hogy Tarlós István cikláment nyújtott át Kálmán Olgának, az ATV műsorvezetőjének "kibékülésük" alkalmával, Illés Zoltán pedig, aki a parlamenti hozzászólásában megsértette az LMP-s Szél Bernadettet, utólag egy csokor virággal kért bocsánatot. Tokióban is helyt állnak virágárusok, amikor kormányfőnk a japánok fővárosába érkezett - micsoda figyelmesség -, narancssárga Strelizia reginae-val fogadták, és ott volt a büszke virág az asztalán akkor is, amikor beszédet mondott a Dzsószai Egyetemen. Többek között azt mondta, hogy "az európai növekedés húzóereje a Magyarországot is magában foglaló, 80 milliós lakosságú, ígéretes évtized előtt álló Közép-Európa lesz, amely már túl van a válságon, versenyképes, visszatért a térképre... Így a régió jó lehetőségeket kínál a befektetőknek, és logisztikailag vélhetően a legjobb pont az európai uniós piacok eléréséhez". Az uniós piacok dicsérete után, (szó sem esett arról, hogy bárkit is gyarmatosítanának Európában) ismertette a magyar gazdaság eredményeit is, kiemelve, hogy megindult nálunk a gazdasági növekedés... (Úgy féltem, hogy elmondja azt is, amit nyáron Tamásiban mondott a sportcsarnok avatásán: "...három év elteltével beruházásokról, gyermekeink neveléséről, sportcsarnokokról beszélünk, olyan dolgokról, amelyeket csak jómód idején szoktak megengedni maguknak európai gazdasági rendszerek".) Az udvarias japánok úgy meghatódtak a magyar siker hallatán, hogy díszdoktori címet adományoztak Orbán Viktornak a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettségéért.
Csak úgy megjegyzem, hogy nálunk a Strelizia reginae-t papagájvirágnak hívják, ha nem lenne néma, úgy viselkedne mint Salamon Béla abban a bizonyos kabaréban: "Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni..."
Az én fokföldi ibolyám viszont beszél: öt évvel ezelőtt, amikor végignéztem a tévében a pekingi olimpia csodálatos megnyitóját, utána reggel kimentem a Négy Tigrishez - a józsefvárosi kínai piacra - és az első bódéban odaadtam az elárusítónak egy cserép fokföldi ibolyát. Ő meg adott érte egy különleges eukaliptusz-cukorkát: micsoda korrupció! Most nem szívesen találkoznék vele, mert úgy ebrudaljuk ki őket a piacukról, mintha nem éppen a magyar és a kínai kormány sarjadó kapcsolatát ápolnánk: menjenek, de gyorsan! De hová? A MÁV fölmondta az üzemeltetővel, a Komondor Kft.-vel a szerződését (már megint egy vak komondor szól bele az életünkbe - pardon ez nem vak - de a MÁV-osok szívesen átesnének rajta!), mert az albérlők, vagyis a kínainak, nem mozdulnak, azt remélik, hogy nem a baráti országban kell beállni a munkanélküliek sorába. Ha elmennek a bódéikkal, az önkormányzat sportközpontot és szabadidőparkot hozna létre a piac területének egy részén. Már megint egy "stadion", remélem nem a Holokauszt gyerekáldozatainak emléke mellé tervezik.
