Köztér - Pártatlanság

A közmédiában nagyon izgatottak. Szinte drukkolnak. Nem is csoda, hiszen - Gyurcsány Ferenc javaslatára - kilenc nap múlva találkozniuk kellene az ellenzéki pártoknak, hogy újra megtárgyalják, van-e lehetőség az összefogásra. Ez pedig arra ösztönzi őket, hogy rádióban és tévében hosszú anyagokat gyártsanak a témáról. Nem mulasztva el rossz színben feltüntetni mind a javaslattevőt, mind pedig az indítvány címzettjeit: a szocialistákat és Bajnaiékat.

Az összeállításokból egyértelműen kiderül, hogy az érintettek mennyire modortalanok, hiszen vagy egyáltalán nem válaszolnak a kérdésekre, vagy nem arra felelnek, amire kell. De nem is ez a fő baj velük, hanem az, hogy továbbra is népnyúzásra készülnek, már ha - valamilyen hiba következtében - megnyernék a választásokat. Mit lehet azonban várni a bukott baloldaltól - amint arra a Fidesz minden alkalommal, és az összeállítás nyomán ismertetett közleményében is rámutat. Természetesen a kiegyensúlyozott tájékoztatás örvén, amire a közmédiában olyannyira ügyelnek. Gyurcsány javaslatáról a következő napokban - december 10-ig - még sok bőrt le lehet húzni, de mellette is rengeteg ötletük van még a baloldal lejáratására. A pártatlanság jegyében persze.

Szerző
Témák
köztér

Az ukrán elnök erőszakmentességre int

Viktor Janukovics ukrán elnök az erőszakmentesség és a törvények betartásának szükségességét hangsúlyozta az Ukrajna-szerte zajló demonstrációkkal kapcsolatosan abban az interjúban, amelyet hétfőn adott ukrán televízióknak.

Az interjúból kiszivárogtatott részletek szerint az államfő fontosnak nevezte, hogy a tömegmegmozdulások "békés természetűek" legyenek. "Meggyőződésem, hogy még a rossz béke is jobb a háborúnál" - szögezte le Janukovics.
Az államfő kifejezte felháborodását a fővárost irányító adminisztráció épületének megszállása miatt. Szerinte a kormányoldalnak és az ellenzéknek le kell ülnie a tárgyalóasztalhoz, és tisztáznia kell a kialakult helyzetet.


Mikola Azarov kormányfő viszont úgy vélekedett, hogy a Kijevben kialakult helyzet "irányíthatatlanná" vált, és "államcsínyre utaló jelek" látszanak.

"Egyfelől nem vesszük le a felelősséget a rendvédelmi szervekről, másfelől viszont azok a politikai erők, amelyek csatlakoztak ehhez az akcióhoz, élesen radikalizálták a helyzetet" - fejtette ki a miniszterelnök európai uniós tagállamok, illetve az Egyesült Államok és Kanada nagyköveteivel találkozva. Hozzátette, hogy ezáltal a civil tömegmegmozdulások irányíthatatlan jelleget öltöttek, pontosabban "bizonyos politikai erők által váltak irányítottá".
Szavai szerint ezeknek a politikai erőknek - amelyek alatt Azarov nyilvánvalóan a parlamenti ellenzéket értette - az az illúziója támadt, hogy "a fennálló rend megdönthető".
"Annak érdekében pedig, hogy ez az illúziójuk valóra váljon, teljesen törvénytelen módszereket használnak: állami épületek elfoglalására irányítanak embereket, akadályozzák az állami hivatalok munkáját, ultimátumokat jelentenek be. Ez az út nem vezet sehová" - szögezte le a kormányfő.
Azarov közölte a nagykövetekkel, hogy a kormánynak olyan információk vannak a birtokában, miszerint "készül a parlament elfoglalásának terve".

Több százezer Európa-párti tüntető gyűlt össze vasárnap Kijev központjában a három parlamenti ellenzéki erő, a Vitalij Klicsko ökölvívó vezette Ütés (UDAR), a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza és a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt felhívására, követelve az európai integrációs folyamat folytatását, továbbá Janukovics elnök és a kormány távozását.

A tüntetők vasárnap elfoglalták a Szakszervezetek Házát és a kijevi városháza földszintjét. A Függetlenség terén folyó békés megmozdulás alatt egy csoport összecsapott a rohamrendőrökkel az elnöki hivatal előtt. Az incidens után csaknem 90 sérült szorult orvosi ellátásra, köztük a külföldi és az ukrán média több munkatársa.
Hétfőn reggel néhány ezer tüntető elállta a kormány épületéhez vezető utcákat, így akadályozva meg, hogy az ott dolgozók munkába álljanak. Közben a demonstráció szünet nélkül tart a Függetlenség terén. Helyszíni becslések szerint kora estére a résztvevők száma több tízezerre rúgott.

Szerző

Putyin: az ukrán ellenzék szélsőséges erők eszköze

Az orosz elnök azzal vádolta meg hétfőn az ukrán ellenzéket, hogy vagy nem érti, mi történik az országban, vagy szélsőséges erők tevékenységét leplezi. Vlagyimir Putyin erről a jereváni látogatását lezáró sajtótájékoztatón beszélt. Az orosz államfő először mondta el véleményét az ukrajnai tüntetésekről.

Vlagyimir Putyin azt hangoztatta, hogy mindaz, ami Kijevben történt, inkább hasonlít pogromokra, mint forradalomra. Úgy vélte, hogy az ellenzéki akcióknak kevés köze van Ukrajna és az Európai Unió kapcsolataihoz, ugyanis szerinte az ellenzékiek közül "senki sem vette a fáradtságot", hogy mélyebben megismerje az EU és Kijev társulási szerződését, illetve az ahhoz kapcsolódó szabadkereskedelmi övezeti megállapodást.
"Azt mondják, hogy az ukrán népet megfosztják az álmától. Ha azonban megnézzük ezeknek a megállapodásoknak a tartalmát, akkor kiderül, hogy sokan nem élik meg ennek az álomnak a teljesülését"- fejtette ki ironikusan Vlagyimir Putyin, aki szerint a Kijevvel szemben támasztott uniós követelmények igen kemények.

Az orosz államfő meggyőződése, hogy az ukrán ellenzék a törvényes hatalom "megingatására", vagyis megdöntésére törekszik. A legitimitás szót az orosz elnök külön hangsúlyozta. Azt mondta, ami történik, azt jelzi, hogy egyáltalán nem forradalomról, hanem jól előkészített akciókról van szó, amelyeket az ellenzék nem mostanra, hanem a 2015-ös elnökválasztás idejére szánt.
"Ami most történik, az egyfajta hibás rajt, amely bizonyos körülményekkel áll kapcsolatban" - jellemezte az ukrajnai hatalom elleni tüntetéseket az orosz elnök, aki szerint ez minden független megfigyelő számára világos. Mint mondta, a televíziós közvetítések révén is látszik, hogy "jól felkészített, kiképzett harcosok" cselekedtek Kijevben.

Vasárnap néhány száz tüntető megrohamozta az ukrán elnöki hivatal épületét és az ott felsorakoztatott belügyesekre támadt. Az ellenzék szerint az összecsapás provokáció volt, a hatalom így próbálta lejáratni a Függetlenség terén folyó békés tüntetést.
Az orosz államfő örményországi látogatása csak néhány nappal követte az Európai Unió Vilniusban tartott keleti partnerségi csúcstalálkozóját. Viktor Janukovics ukrán államfő ugyan megjelent a tanácskozáson, de nem írta alá a társulási szerződést az EU-val, és így Ukrajna nem csatlakozott az uniós szabadkereskedelmi övezethez. Szakértők és európai uniós vezetők szerint Kijev Moszkva erőteljes nyomására döntött a csatlakozási folyamat felfüggesztése mellett.

Vilniusban a keleti partnerségi programban részt vevő Örményország sem írta alá az uniós társulási megállapodást, Jereván azt már szeptemberben bejelentette, hogy csatlakozni akar az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz.
Vlagyimir Putyin Jerevánban Örményországnak olcsón, ezer köbméterenként 189 dollárért ígérte a földgázt, és azt mondta egyebek közt, hogy a Kaukázuson túli ország ugyancsak olcsón, belföldi áron kap orosz fegyvereket.

Szerző