Mindössze 2293 forint. Ennyivel költhetnek többet jövőre a minimálbéren élők, még akkor is, ha a kormány egészen mást kommunikál. Miután a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán megállapodás született arról, hogy jövőre 101 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum, Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője azt mondta, a 2010-es kormányváltás óta minden évben emelkedett a minimálbér összege, évente átlagosan tíz százalékkal. Ha a bruttó összeget nézzük, már akkor sincs igaza Zsigónak, ha a nettót, akkor pláne. Mivel a dolgozók a nettóból gazdálkodnak, kizárólag ezt érdemes elemezni a munkavállalók szempontjából. Hiába lesz tehát jövőre 101 500 forint a bruttó összeg, abból mindössze 66 483 forintot kapnak meg a dolgozók. Az idén ez 64 190 forint, így jön ki, hogy a minimálbéren élőknek 2293 forinttal lesz magasabb a jövedelmük. Az emelés a kormányváltás óta sem volt jelentős, hiszen 2010-ben hiába volt bruttó 73 500 forint a legkisebb bér, ebből csak 60 236 forintot kaptak a dolgozók. Vagyis jövőre csak 6247 forint lesz a négy évre vonatkozó növekedés.
Ezzel kapcsolatban az MSZP arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre alacsonyabb lesz a minimálbér vásárlóértéke, mint 2010-ben volt. Kormányváltáskor ugyanis 230 eurónak megfelelő összeget vihettek haza a dolgozók, ma mindössze 218-at. 2010-ben még 320 kiló kenyérre futotta volna a havi keresetéből, ma már csak 250-re. Az Együtt-PM szövetség viszont arra tért ki, hogy a dolgozók zsebében 11 ezer forinttal marad kevesebb, mintha a Bajnai-kormány adórendszere lenne érvényben, azzal ugyanis 77 431 forint lenne jövőre a minimálbér nettó összege. Vagyis az Orbán-kormány adóintézkedései - különösen az egykulcsos személyi jövedelemadó és az adójóváírás megszüntetése - 11 000 forintos lyukat ütöttek a minimálbéren. De ez nem minden - folytatta az ellenzéki párt. A most bejelentett 3500 forintos bruttó emelés a munkaadó összes terhét 4500 forinttal, 130 428 forintra emeli. Az ilyen látszatintézkedéseknek, továbbá az egykulcsos adónak és a munkaadói tehernövekedésnek köszönhető, hogy eddig több mint 50 000 munkahely szűnt meg. Legutóbb a kormány stratégiai partnere, a Jabil jelentett be 700 fős leépítést - emlékeztetett az Együtt-PM. A fideszes minimálbér-emelés tehát átverés, egyetlen győztese a költségvetés, vesztesei viszont a munkaadók és a munkavállalók egyaránt. Az orbáni trükkök százai és a látszat-munkahelyteremtés miatt az idei év első 9 hónapjában 6100-zal kevesebben dolgoztak a versenyszférában, mint 2010-ben, a gazdasági világválság kellős közepén - írta az ellenzéki párt.
Hiába kommunikálja a kormány, hogy egyre jobban élnek a minimálbéren élők, megállíthatatlanul nő a szegénység. Az Orbán-kabinet egyetlen forinttal sem növelte a családi pótlék összegét, és szinte minden "támogatással" a jómódúaknak kedvezett. Az adójóváírás kivezetése a minimálbér alatti keresetek eddigi 0 százalékos adóját 16 százalékra emelte. Azzal, hogy a családtámogatásokat az adórendszerbe terelték, a magas jövedelműeket támogatták. A rezsicsökkentés is fordított arányban segít: minél magasabb a számlája egy családnak, annál több kedvezményt kap. Ám aki a lakását csak fával melegíti, annak nem jár szinte semmi. Szociális tűzífát ígértek nekik, de vagy rossz minőségű, azonnal ellobbanó fát kapnak a családok, vagy nagyot keveset, például egy köbmétert adnak egy háztartásba. Ennyi fával egyetlen kis helyiséget legfeljebb két hétig lehet fűteni. Hasonló elven működik a hitelesek támogatása. Akinek volt megtakarítása, kiválthatta a kedvezőtlen devizahitelét, aki egyik napról a másikra élt, az nem kapott érdemi segítséget.
Beszédes az is, hogy tavaly 85 ezer 960 forint volt a létminimum egy egyszemélyes háztartásban, a kétgyermekes családoknak 250 ezer forintra volt szükségük ahhoz, hogy az alapvető dolgokat kifizessék. Azok, akik minimálbérért dolgoznak, jövőre sem közelítenek ehhez az összeghez, miközben az élelmiszerárak folyamatosan nőnek. Azok, akik közmunkából élnek, még ennél is sokkal rosszabb helyzetben vannak, hiszen ők 49 500 forintnál nem kapnak többet. Noha sokan azzal vádolják az alacsony keresetűeket, hogy a tudásuk nem piacképes, ma már ez is cáfolható, hiszen beindult a kulturális közmunkaprogram. A segélyből élőknek viszont 22 800 forintot kell egy hónapra beosztaniuk. Hiába állítja a kormány, nem igaz, hogy ezek az emberek nem akarnak dolgozni. A világtól elzárt településeken élők nem tudják naponta kifizetni a távolsági busz árát. Állást keresni sem tudnak, hiszen a pénz kenyérre kell, és nem utazgatásra, telefonjuk pedig nincs. Marad számukra a közmunka, de azt a legtöbb településen a polgármester kiváltságosai kapják. Aki pedig bármiért elégedetlenkedik, elbúcsúzhat ettől a lehetőségtől is. Nincs kegyelem, ez akkor is így van, ha a szülőknek gyerekük, gyerekeik vannak, és ők is éheznek. A családoktól megvonják a családi pótlékot, ha a gyerek nem megy iskolába. Az mindegy, hogy miért marad otthon a gyerek, pedig az ok sokszor drámai. Nincs annyi cipő, ahány gyerek van a családban, vagy a szülők nem tudtak kabátot, pulóvert venni.
Egyre többen vannak veszélyben
Míg korábban csak néhány társadalmi csoportot, elsősorban a gyermekes- és a sokgyermekes családokat, a fiatalokat, az alacsony iskolázottságúakat, a munkanélkülieket, illetve a roma családokat fenyegette a lecsúszás veszélye, ma a munkából élők sincsenek biztonságban. A háztartások többsége egy váratlan kiadást nem tud saját erőből fizetni. Öt év alatt 515 ezerre nőt azoknak a száma, akik egyetlen forint ellátás nélkül élnek. A Tárki felmérése szerinte két év alatt, 2010 és 2012 között különösen a munkanélküliségi juttatások, a szociális támogatások, és a pénzbeli családi támogatások feltételeinek szigorítása miatt még rosszabb helyzetbe kerültek a családok. Mint írták, ha azt keresnék, mi befolyásolja legjobban a jövedelmi helyzetet, akkor az iskolázottságot, a foglalkoztatottságot és a gyerekek számát lehetne említeni. Ha a felnőtteknek nem jut munka, ha csak éhbérért dolgozhatnak, akkor a gyerekek is nyomorban élnek. A három- és többgyerekes családok 41 százaléka, a gyereküket egyedül nevelők 30 százaléka szegény.