Emberi Jogok Európai Bírósága;Strasbourg;Ungváry Krisztián;

2013-12-03 13:38:00

A magyar bíróságok megsértették Ungváry Krisztián véleménynyilvánítási jogát

A magyar bíróságok megsértették Ungváry Krisztián történész és az Élet és Irodalom kiadójának a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát, amikor elmarasztalták őket, amiért azt állították, hogy Kiss László alkotmánybíró korábban együttműködött a pártállami titkosszolgálatokkal - mondta ki keddi ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.

Az ítéletről a sajtó számára készült rövid összefoglaló ismerteti, hogy Ungváry 2007 májusában azt írta a lapban, hogy Kiss László akkori alkotmánybíró, aki a strasbourgi bíróság dokumentumaiban csak mint "K. úr" szerepel, annak idején a kommunista titkosszolgálatok hivatalos kapcsolata volt, jelentéseket írt, és keményvonalas politikai fellépés mellett szállt síkra. 

Kiss László emiatt sajtópert indított a lap ellen, amelyet követően az Élet és Irodalom helyreigazítást tett közzé.

Ungváry Krisztián később többször is megismételte állítását, a többi között például egy 2008 tavaszán megjelent könyvben is - ismerteti az emberi jogi bíróság közleménye. 

Az alkotmánybíró rágalmazás és becsületsértés miatt büntetőfeljelentést is tett Ungváry Krisztián és a lap ellen. A történészt és a lapot is elmarasztalta a törvényszék, s az ítéletet 2010-ben a Legfelsőbb Bíróság is helyben hagyta. Ungváryt és az Élet és Irodalmat megjelentető Irodalom Kft.-t közösen 2 millió forint büntetés megfizetésére kötelezte a magyarországi ítélet, emellett a történésznek külön egymilliót is kellett fizetnie.

A strasbourgi európai emberi jogi bíróság keddi ítéletének értelmében a véleménynyilvánítási jog megsértése miatt Magyarország 7000 euró (mintegy 2,1 millió forint) kártérítést köteles fizetni Ungvárynak, az Irodalom Kft.-nek pedig annyit, amennyit a magyarországi elmarasztaló ítélet értelmében a lap fizetni volt kénytelen. Emellett az Élet és Irodalom további 3000 euró (mintegy 900 ezer forint) nem vagyoni jellegű kártérítésre is jogosult. A perköltségek miatt Magyarország a történésznek és a lapnak is egyaránt 1800 eurót kell fizessen.